A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-07-08 / 28. szám
Tudomány-technika Az állóvizek élővilágának bomlástermékeiből lerakodó üledékréteg biokémiai átalakulásának eredményeként képződő szapropél ellensége is, táplálója is a termékenységnek. A tómedrek televényének kitermelése nyomán újra szaporodni kezd az állóvizekben a hallállomány, a szántóföldeken pedig értékes trágyaként növeli a hozamokat a humuszgyarapító, talajjavító szapropél. A kiszárított tómeder szapropél-Uledékét nagyteljesítményű gépekkel is ki lehet termelni, s a zagy-trágyát távoli gyümölcsösökben-kertekben lehet talajjavításra alkalmazni A GYOGYEREJU SZAPROPÉL A világ édesvizű tavai tele vannak élettel. Rengeteg növényfaj tenyészik a víz felszíne alatt, benépesítik a tavak minden rétegét, megülepedve vagy gomolyogva születnekpusztulnak a mélyben. A meder talajában is, a vízen is élőlények milliárdjai tenyésznek. A tavakban élő növényi fajok egyedeinek jelentékeny hányada minden ősszel elpusztul és leülepszik a tó fenekére. Az állatvilág apró vízi képviselőinek tekintélyes hányada is befejezi életét őszre, s ezeknek is a meder, különböző rétegeiben van a temetőjük. Ugyanide ülepíti az áramlás a partkőzeli bomlástermékek nagy hányadát. Hosszadalmas és bonyolult biokémiai folyamatok eredményeként kincs képződik a mélyben: a legértékesebb biológiai „sűrítmény", a szapropél bölcsője a tómedrekben erjedő üledék. A szapropétt — ezt a bűzlő, záptojásszagú, különféle vasvegyületektöi sötétre színezett tavi üledéket — sokan összetévesztik az állóvizek fenékiszapjával. Jobbára csak a szakemberek tudják, hogy a kénhidrogénillatú üledékek mind eredetüket, mind összetételüket, mind kémiai tulajdonságaikat tekintve nagyon is különböznek a közönséges iszaptól. A fenékiszap: minden, ami a vízgyűjtő terület folyói, patakjai hordanak-sodornak a tavakba. A szapropél viszont csak olyan állóvizekben képződik, amelyek nyugodtak: nincs vagy kevés bennük az áramlás. Vannak persze tavak, amelyeknek mederüledékében iszap is. szapropél is van. Amíg azonban a fenékiszapban mindössze 15 százaléknyi a szerves anyag, addig a szapropél-rétegekben ez az arány elérheti a 96 százalékot is. Fizikai sajátosságait tekintve is - különbözik a szapropél a fenékiszaptól: a víztelenített fenékiszap szétporlik a kiszárított szapropél kemény tömböket alkot. Az előbb megfagyasztott, majd pedig kiszárított szapropél: morzsolható, szemcsés anyag. Szovjet kutatók vizsgálatai szerint a Szovjetunió 2,5 millió tava közül csak az erdei, a tundravidéki és az erdős sztyeppéken „nyilvántartott" tavakban képződik szapropél. Ezekben az állóvizekben azonban évente tízmillió tonnás nagyságrendű tömegben gyarapszik a szapropél-vagyon. A részletesebb vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a szapropél-tömeg, gyarapodása fokozódó ütemű. Elsősorban amiatt, hogy évről évre több talajjavító vegyületet mosnak bele a termőföldekről a vizek a tavakba, s ezek szinte tervszerűen táplálják a burjánzásra eleve hajlamos vízi növényzetet, szakadatlanul gyorsul a szerves üledékek képződése, a szaporodó-pusztuló növényzet mind több bomlástermékkel hizlalja az állóvizek üledékét. Ezzel a „medermagasodással" arányosan persze egyre csökken a tavak víztároló képessége. Sok már az olyan tó. amelyben a vízréteg mindössze néhány centiméteres; a sekély víz alatti teret üledék tölti ki. Az üledékrétegek átlagos vastagsága 2—5 méter, de mértek már 15 méteres üledékvastagságot is. A szovjet öntözési kutatóintézet munkatársainak összesítése szerint az Orosz Föderáció tavaiban 230 milliárd (ezen belül a nem feketeföld övezet tavaiban 50 milliárd), a lettországi tavakban 10,5 milliárd, az ukrajnai tavakban 0,5 milliárd köbméternyi szapropél halmozódott fel napjainkig. A szapropél — állagát tekintve — kocsonyás masszára emlékeztet. Sűrűsége attól függően változik, milyen mélyen helyezkedik el a mederürülékben: minél mélyebben lapul, annál sűrűbb. A képződés körülményeitől és különféle anyagok (mész, mikroelemek, klorofill, mangán, foszforból képződő vivianit, vitaminok stb.) jelenlététől függően szürke, feketés, sötétzöld, fehér, pirosas stb. színű. Nagy a vizhányad benne: 70—96 százaléknyi. A szapropélek tanulmányozása, illetve kitermelésük gazdaságos lehetőségeinek kutatása világszerte csak az utóbbi 20 esztendőben kezdődött meg, annak a felismerésnek a jegyében, hogy ideje hozzálátni a Föld minden természetes tartalékának felderítéséhez és hasznosításához. Márpedig a szapropél tele van értékes összetevőkkel: nagy mennyiségű szerves anyagot, értékes vegyületeket tartalmaz, ezért számos célra hasznosítható. Vannak szapropél üledéktömegek, amelyekből — mind szovjet, mind amerikai kémikusok kísérletei ezt bizonyítják — petróleumot (kerozint), sőt benzint lehet lepárolní-finomítani, illetve ammóniát, acetátokat. paraffint, etilalkoholt, és egyéb értékes vegyületeket lehet kivonni. Felhasználható kohászati, üvegipari, papíripari, fafeldolgozó-ipari, építőipari nyersanyagként is, sőt egyes „szennyezőiből" gyógyszereket lehet előállítani. Mindez azonban jelenleg még csak lehetőség. Viszonylag elterjedten a mezőgazdaság, hasznosítja a szapropétt. Felhasználásának ez a módja persze nem új: már a középkori földművesek is tudták, hogy a tavak medréből kikotort szapropél tele van mindazokkal a talajjavító hatású vegyületekkel, amelyeket igencsak meghálálnak a kultúrnövények. Nemcsak nyugat-európai és szovjet, illetve nemcsak amerikai, hanem ázsiai premixgyárak is állítanak elő tápjavító (ásványisó- és vitamin-) adalékokat, egyes gyógyszergyárak pedig állatgyógyászati készítményeket szapropélböl. Lényegesen több szapropélt hasznosítanak a talajjavítók: gyenge, kiszipolyozott szántókat-legelöket dúsítanak szapropéllel olyan területeken, ahol az eliszaposodott környékbeli tó medrét tisztogató kotrógépek jóvoltából jutnak hozzá az értékes „trágyához". A tavakat gyógyító tevékenységnek így kettős lehet a haszna: újra „halat termő" vízzé nemesedik az elértékteleneSzovjet agrárkutatók szerint a szapropél-trógyázás előnyösen befolyásolja a gabonafélék bokrosodását dett tó, és nö a környékbeli rosszul termő földek hozama. A szapropél-kitermelés eljárásai fölöttébb változatosak lehetnek. Ahol a víz elég mély, úszódarukra szerelt kotrókkal, másut exkavátorokkal termelik ki a szapropél-üledéket. Előfordul, hogy ideiglenesen kiszárítják a tavat, majd az üledéket is kiszikkasztják, s ezután rakják markolókkal futószalagra vagy szállító járművekre a kemény szapropélt. A legolcsóbb és legtöbb helyen alkalmazott technológia eszközei: a mederlazító szerkezetekkel kiegészített szívó-kotró gépek, amelyek — a hozzájuk kapcsolt csővezetékeken — egyenesen a talajjavításra szoruló szántó-, stb. területekre szivattyúzzák a szapropél-zagyot. Az utóbbi évek kísérleteinek eredményei arra vallanak, hogy a gyümölcsösökben különösen nagy haszonnal jár a szapropél-trágyázás. 60—100 tonna/hektár mennyiségű szapropél-adagolássa! a gyümölcsösök így javított talajában 1,19—1,71 százalékról 3,38—4,25 százalékra nőtt a humusz aránya, illetve 0,03—0,11 százalékról 0,32— 0,36 százalékra a termőréteg nitrogéntartalma. A szapropél egyik legértékesebb összetevője a kalcium, amely lényegesen csökkenti a termőföld savasságát. Szapropél — „trágyázás" hatására számottevően javul a talaj víz-levegő forgalma, növekszik vizfelvétele és porozitása (lyukacsossága) is. Amerikai és új-zélandi adatok szerint a szapropéllel trágyázott táblákon 91—131 százalékos gabona hozamnövekedést is értek már el (savanyodott területeken). A hozamnövekedéssel párhuzamosan javul a termények minősége is: a gabonában nagyobb a növényi fehérjetartalom, a zöldborsóban a karotín- és nyersfehérjehányad, a burgonyában a fehérjearány. A világ növekvő élelmiszergondjainak megoldását célzó törekvéseknek elöbbutóbb nélkülözhetetlen „nyersanyaga" lesz a szapropél. 18
