A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-10-21 / 43. szám
Hallottukolvastukláttuk Innenonnan SZÍNHÁZ Frank Wedekind — először szlovákul A nyitrai Bagar Színház őszi évadjának érdekes műsorszáma van: Frank Wedekind német író A tavasz ébredése című színjátéka. A . Német Kultúra Napjai alkalmából háromszor játszották egymás után, és rövidesen megtekinthetik a színház tájelőadásai alkalmából Dél-Szlovákia lakosai is. A darabot, mely annak idején ojyan nagy vihart kavart a német és európai színpadokon, eddig még nem játszották szlovákul, igy az elsőség a nyitrai színházé. Frank Wedekind — aki egy magyar szinésznő és egy német orvos fia volt — pályáját mint kabarészínész kezdte, de hamar áttért a színdarabírásra és nagy feltűnést keltett. Voltak fanatikus hívei, de konok ellenzői is. Egyik fő támogatója a híres német rendező Max Reinhardt volt. Ma ezt az expresszionista írót annak az irányzatnak az előfutáraként ismerik, amelyet Bertold Brecht honosított meg a drámában. Fiatalokról szól a darab, azokról a tizenévesekről, akiket szüleik még gólyamesékkel traktálnak, tudatlanságuk azonban tragédiába torkollik. Wedekind őszintén kritizálta a darabban kora prüdériáját és álerkölcsét. Szókimondó író volt, aki állandóan a cenzúrával csatázott (egy alkalommal háromhavi börtönbüntetést mértek ki rá, mert „megsértette a császár őfelségét"). Jozef Bednárik rendező a darabot lerövidítette, átírta és a mai színpadra alkalmazta, sok kitűnő ötlettel; a darabban bábuk is szerepelnek és a színpadot játék közben kockákból rakják össze. A színészek remek teljesítményt nyújtottak; jól mozgott és szépen énekelt Flelena Flusková; a pályakezdő Éva Pauliková üde játékával lepett meg, a férfiak közül Ján Greššo, Maríš Kramár és Jozef Dóczy nevét emelhetjük ki. Mártonvölgyi László KÖNYV Győry Dezső: Kiáltó szó A Madách Kiadó „Csehszlovákiai Magyar írók" sorozatában jelentek meg Győry Dezső válogatott versei. A válogatást Szeberényi Zoltán végezte, az ő munkája a költőt bemutató és „megmérő" utószó is. Szeberényi hozzáértéssel (hiszen már monográfiát is írt Győryről) vázolja fel azt a költői pályát, amely három történelmi szakaszt fog át és a maga töretlenségében ma is imponáló. Győry közéleti alkat volt és elveit nem rejtette véka alá. Amit hirdetett, ma is tiszteletre méltó és főbb vonásaiban ma is időszerű. Győry volt az, aki költészetében meghirdette a cselekvő humánumot. Neve annak idején jelszó volt a zászlón, ő hirdette meg a kisebbségi magyarság új ideálját. Maga vallja: „Az 1925- ben megjelent »Kisebbségi Géniusz« naiv álmának reális lényege, az »Újarcú Magyarok« új erkölcsű, szocialista erkölcsű emberideálja, a dunatáji népek végre-valahára egymásratalálása és cselekvő barátsága; a soviniszta nacionalizmusok és a neofasiszta imperializmus elleni harc, nem felejteni a gonoszt: küzdeni a népek szabadságáért és a világ békéjéért! A magyar emberek ember-magyarságáért I" A dunatáji népek összefogását hirdető Győry minden népet féltett attól a megaláztatástól, amelytől a sajátját is féltette. És ezt költészetében és publicisztikájában is kifejezésre juttatta. Kisebbségi költő volt, de européer, aki a szomszéd népeket is igyekezett megérteni. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy feladja kisebbségi elveit. Szinte alig van verse, amelyben ne szerepelne a szlovákiai magyarság, a kisebbségi lét problémája. „Költészete és publicisztikai tevékenysége — írja tanulmányában Szeberényi — olyan szervesen kötődik a magyar nemzetiség társadalmi-politikai-kulturális valóságához, hogy számbavétele nélkül fel sem mérhető a csehszlovákiai magyar irodalom és kultúra. Nincs még egy csehszlovákiai magyar költő, aki olyan együttérzőn, őszintén és sokrétűen tárta volna fel a magyar kisebbség életét (...) mint ő." Kár, hogy a kötetből kimarad néhány szép öregkori vers, mint például az 1972-ben írt „Barátaimnak, búcsúzóban". Nem hiszem, hogy ez megbontotta volna a válogatás elvét, hiszen ezek voltak az utolsó üzenetek a szülőtájra. A kötet azonban igy is hasznos és figyelemreméltó.-dénes-HANGLEMEZ Vivaldi: Hat concerto Lehetséges, hogy Bartók Bélát nem is lepte meg túlságosan — gondoljunk a Csodálatos Mandarin nagyvárosi atmoszférát jelképező jazzes effektusaira —, amikor a harmincas évek végén a swing-korszak egyik kiválósága : Benny Goodman egy rövid klarinét-hegedű duót rendelt tőle. így született meg a Kontrasztok, melyet zongorakísérettel Benny Goodman és a nem kevésbé híres Szigeti József mutatott be először. Egy ellenpélda: Friedrich Gulda osztrák zongoraművész, Beethoven és Mozart ihletett tolmácsolója épp olyan otthonos a jazz világában — jazzhangversenyei, lemezei páratlan sikert aratnak. S még egy frissebb példa: az Opus új lemeze. Antonio Vivaldi: 10-es opusszámot viselő Hat concertoját a Bohdan Warchal vezette Szlovák Kamarazenekar tolmácsolja és a szólista a legismertebb cseh jazzfuvolás: Jiri Stivin. Azon az ősrégi hangszeren játszik, melyre Vivaldi e sorozat legtöbb darabját komponálta: furulyán (Blockflöte vagy barokk fuvola). Az improvizáláshoz szokott jazzművész számára bizonyára vonzóbb Vivaldi levegösebb, lazább, felszabadultabb muzsikája, mint például a kortárs Bach-é vagy Hándel-é. A Vivaldi versenymüvek tágabb teret biztosítanak a szólistának, mint mondjuk a concerto grosso-k. Ahogy Szabolcsi Bence írja: „... van Vivaldiban valami kalandorszerű, valami cigányos s alighanem ezzel függ össze, hogy sokkal inkább a természet gyermeke, mint klasszikus kortársai". A zenekar és a szólista kitünően adja vissza Vivaldi gazdag színérzékét, a különböző tónusok váltakozását s tökéletesen egybeolvadnak a ritmussal és a dinamikával. A mesterségbeli tudás mellett a mü és egyáltalán a kamarazenélés odaadó szolgálata jellemzi „Warchalék" játékát. És még valami. Ha nem is vagyunk részesei a közvetlen zenei élménynek, a lemez hallgatásakor is kiérezzük, hogy Stivin és a többiek nemcsak a közönségnek — ez esetben a hallgatónak, hanem önmaguknak is játszanak, hogy mindegyikük igaz örömét leli a muzsikálásban. (delmár) MŰVÉSZET Kulturális nyár 83 A Hosszadalmas várakozás című francia filmben van egy találó részlet, amelyben a rendezőnek valóban élethűen sikerült érzékeltetnie a bágyadt, nyári uborkaszezon hangulatát a franciaországi városok egyikében. E városka szó szerint kiürül, mindenki szabadságra utazik, vagy lakásának redőnyei mögött próbál árnyékot találni a kánikulai napokban és az elnéptelenedett utcák szinte kihaltnak tűnnek ... Nos, jó pár éve még ettől nem sokban eltérő kép uralta júniustól szeptemberig Bratislavát is, hiszen a rádió- és filhamóniazenekar, valamint a színházak nyári vakációjának hónapjaiban tényleg kevés kulturális eseményt, esetleg egyéb szórakozási lehetőséget kínált Szlovákia fővárosa. Nos, talán épp az egykori jogos bírálatokon okulva a Fővárosi Nemzeti Bizottság Művelődésügyi Osztálya — az elmúlt három-négy esztendő bevált tapasztalatait hasznosítva — ez idén ismét megrendezte a Kulturális Nyár nevű rendezvénysorozatot. Ebben az esztendőben az Óvárosháza udvarán és Tükörtermében, a Mirbach Palotában, az Egyetemi Könyvtár barokk udvarán, az oroszvárt kastélykertben, több filmszínházban, a Művelődés és Pihenés Parkban s másutt félszáznál is több alkalommal kínált különböző prózai és zenés programokat Bratislava lakosságának, illetve az ide látogató turisták tízezreinek. És ahogy az már efféle „pálfordulások" esetében lenni szokott: míg évekkel ezelőtt a nyári hetek pusztán unalmas pangást hoztak, ezúttal viszont a bőség zavara nehezítette az ember dolgát, ha választani akart: hová is menjen a tarka műsorajánlat számos rendezvénye közül?... Talán a legélénkebb érdeklődés az Óvárosháza udvarán tartott színielőadások iránt nyilvánul meg. Nem véletlenül, hiszen a kellemes nyárestéken neves prágai és bratislavai művészek, a brünni Mrštik-fivérek Színházának tagjai, illetve rangosnak számító vidéki társulatok léptek színre. A rendezőség kezdeményezőkészségét dicséri, hogy a régi városháza jellegzetes falai között — Híres párbajok címmel —, négy-ötszáz évvel ezelőtti és az egykori Pozsonyhoz fűződő történelmi háttérrel harci jelenetek és históriai jelentőségű „duellek" elevenedtek meg egy önálló műsor keretében. A számszerűleg ugyancsak gazdag zenei rendezvények közül elsősorban az orgona- és gitármuzsika nyári bratislavai seregszemléjét jellemezte magas művészi színvonal, ám az opera- és operettelöadásoknak is megérdemelt közönségvisszhangja volt. Végül csupán annyit: ne tűnjék okvetet - lenkedésnek, de a Kulturális Nyár rendezvényeit figyelve több ízben is eszembe jutott, vajon a MATESZ mikor lepi meg a dél-szlovákiai tájak közönségét egy, a nyári vándorszínészet sajátos körülményeihez illő, megfelelő színvonalú produkcióval?! M. P. A húszesztendös, hawaii származású, barna bőrű Jenna de Rosnay a női vitorlázók és széllovasok között legelső a világon. Az utóbbi sportágban új gyorsasági rekordot állított föl: 44 kilométeres óránkénti sebességgel száguld szörfjével a hullámokon. A 173 centiméter magas világbajnoknö egyébként manekenként dolgozik. Beryl Cook először kisfia ecsetjével, festékeivel kísérletezett, aztán megajándékozták egy festékeskészlettel, s azzal készítette első képeit. A rendkívüli vizuális memóriával, szerkesztési érzékkel megáldott tanulatlan művész festményeit humor, szelíd gunyorosság színezi, nagykezü, kerekded figurákból komponált életképeit ez teszi közkedveltté. Itt a Rulett című képe látható. Ha egy harminchárom í éves férfi I apavá válik, Hg . Jtffe az a világ legtermészete- 1 sebb dolga. ^ jM Mégis szén* zaciot oko- fiß zott. hogy ». Wß ^ I nall. egy \ f legikozleke“ ■ jT dési vállalat » IP dolgozója ^ apai örömök "**fcd"*“ elé nézett. A fiatal brit férfin tizennyolc hónappal ezelőtt szívátültetést végeztek, az orvosok azt tanácsolták neki: „Normális életet éljen". íme az eredmény — Lauren. A formás kis újszülött a világ első olyan csecsemője, akinek újszíves a papáfi
