A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-09-16 / 38. szám
A legelegánsabb férfi címet a füleki férfi énekkar bármelyik tagja elnyerte volna — s még A Fonó, de nem a fonóban, hanem a Városi Művelődési Házban a csákányházai asszonyok, énekelni is szépen tudnak. A SZÜLŐFÖLD ÉS AZ ANYANYELV A Csemadok életéből Víg, dalos kedvű asszonyok fogadták a látogatókat Füleken (Fiľakovo) a városi művelődési ház nagytermében. Néprajzi kiállítás nyílt itt abból az anyagból, amelyet a járás lakói erre az alkalomra kölcsönadtak. Volt itt minden: a kenderfeldolgozás kellékeitől, a szövésen-fonáson keresztül a díszes „fejehaj"-ig, a századfordulón divatos öltözet, a női és a férfi viselet ruhadarabjai — nem egy közöttük olyan szép és mutatós, hogy ma is szívesen viselnénk —, kisködmön és suba, kolomp és tülök — ez utóbbit nem tudtam megszólaltatni, kár, hogy nem volt ott senki, aki értett volna hozzá. Nem úgy a szövésfonás tudománya. Ezt bárki elleshette a csákányházai asszonyoktól. A terem végében ültek, a kezükben guzsaly volt és fontak. Flozzá daloltak, mint valamikor a fonóban tették. Furák Margit, a szövőszék, vagyis a szátva kezelője elmondta, hogy ez egy része a Fonó című műsoruknak. — Ezen kívül még kukoricafosztót is csináltunk — mondja tovább a kedves asszony —, Mag Bamáné tanította be velünk, ö a vezetőnk. Pár lépéssel arrébb Somosköi Borbála fahordó kötelet sző. Nem szátván, hanem szádfával, vagyis szalagszövő táblácskával. Jó, hogy így bemutatták, mi mire való, mert a múzeumok tárlóiban csak egy élettelen tárgy, egy nem tudom micsoda lenne, de most láthatta mindenki, hogy milyen ésszerű és célszerű munkaeszközökről van szó. Az ésszerűség, a célszerűség az idő- és anyagtakarékosság volt a jellemző a régi falusi élet minden percére. — Itt van például ez a pad — szól Méryné Tóth Margit, miközben az egyik pad hátsó támláját megfogja —, ha ezt innen áthajtom az elejére, máris kész a gyermekek számára alkalmas éjszakai pihenőhely. A nappal hátsó támlaként szolgáló fabordázat éjszaka a leeséstől védi a gyermeket. A kiállítás másik végében nagy, díszesre faragott ládákat látunk. Ezekről Duray Éva, a CSEMADOK losonci járási bizottsága néprajzi bizottságának elnöke elmondta, hogy a történelmi Gömör vármegyében, a gömöri bükkerdő-övezetben voltak az ácsolt láda. a menyasszonyi láda és a gabonás láda — illetve a szuszék — előállításának legnatották. így láthatta mindenki például azt a gyönyörű, tizenöt kilás ládát, amelynek a fényképét itt közöljük. A tájékoztató szövegből megtudtuk, hogy egy kila egyenlő volt hatvan kilogramnyi súllyal. A kiállítás két héten keresztül volt látogatható, utána összecsomagolják a tárgyakat és visszaviszik a tulajdonosukhoz, hogy jövőre azután ismét kölcsön kérjék, mert az 1984-es esztendőben ebből a járásból kerül ki a zselizi, valamint a gombaszögi néprajzi kiállítás anyaga. így ismerheti meg még több ember a 15 kilás ládát. Hol a kiállítás vándorol a közönség után, hol a közönség a néznivalóhoz. Fő, hogy mindenki tudjon mindenről. Ezt a célt szolgálják a járási dal- és táncünnepélyek, az országos fesztiválok és az itt Füleken megrendezett Kerületi Népművészeti Fesztivál. Princ Sándor, a CSEMADOK járási bizottságának titkára elmondta, hogy a helyi szervezetek gyűlésein időről időre felmerült a kérdés: Miért nem rendeznek Füleken ismét kerületi fesztivált? 1970-ben volt az utolsó, azóta a fülekiek csak május elsején láttak A szombat délutáni műsorban fellépett a Gravis együttes. így ünnepelte őket a közönség. Tisztán csengő ének, dallamos gitarkiserettel — ez a Gyürke házaspár. gyobb központjai. A ládát szétszedett állapotban vitték eladásra. Az ácsolt láda elterjedt az egész vidéken és mint kelengyebútort a fehér ruha számára egészen az első világháborúig használták. A ládákat ők is darabokra szedve hozták be. majd Böszörményi Istvánnal közösen megtisztították és tartósíszabadtéri programot. Az igény élt a közönségben, színpadi szereplésre alkalmas együttesek és szólisták bőven akadnak, már csak a rendezés hogyanját és mikéntjét kellett eldönteni. Ezért lett nagy az öröm, amikor köztudott lett, hogy a Közép-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság kulturális osztálya megbízásából a CSEMADOK Losonci Járási Bizottsága a Közép-szlovákiai Kerületi Népművelési Központ, a Losonci, a Rimaszombati és a Nagykürtösi Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztálya és a három járás Népművelési Központja, a Szakszervezetek Losonci Járási Tanácsa, a CSEMADOK Rimaszombati- és Nagykürtösi Járási Bizottsága, valamint a Füleki Városi Nemzeti Bizottság, a Városi Művelődési Fláz, a CSEMADOK városi szervezete és a Kovosmalt n. v. Üzemi Klubja közreműködésével, a Februári Győzelem 35. évfordulója jegyében megrendezi a Közép-szlovákiai Kerület Magyar Dolgozóinak VII. Kerületi Népművészeti Fesztiválját. Szombaton délután, a műsor kezdetekor, még csak kevesen jöttek ki a parkba. Ahogy telt-múlt az idő, úgy szaporodott a közönség. Vasárnap is hasonló volt a helyzet. A délelőtti műsort kevesebben nézték meg, de délutánra minden ülőhely foglalt volt és sokan a sátrak, fák, bokrok alá húzódva szemlélték, mi történik a színpadon. Bizonyára még napokig beszédtéma lesz a városban, no meg a környéken, hogy milyen volt a műsor, kinek mi tetszett jobban, ki vásárolt Bajusz János dereski fazekasmester munkáiból és hogy ízlett-e az özpörkölt. Mindezek mellett a fesztivál célja az öntevékeny művészeti mozgalom kiszélesítése és továbbfejlesztése volt. Mire legközelebb ismét fesztivál lesz Füleken, addigra bizonyára egészen új és más programok kerülnek majd sorra. Hiszen a rendezők arra törekszenek, hogy a rendezvény egyre színvonalasabb, sokszínűbb legyen és felölelje a népművészeti munka minden területét. Ilyen elvárásokkal tekintünk a jövőbe és kíváncsian várjuk a Kerületi Népművészeti Fesztivál további kibontakozását. MÁT1SNÉ F. MAGDOLNA PrandI Sándor (6) és Böszörményi István f1) felvételei 7
