A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-16 / 38. szám

A FELELŐSSÉGRŐL Képes krónika A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS ÉVFORDULÓJÁNAK MEGÜNNEPLÉSE A Szlovák Nemzeti Felkelés 39. évforduló­ja alkalmából az SZNF téren levő szobor­­csoportnál Szlovákia vezető tisztségvise­lői megkoszorúzták a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékművét. Az ünnepség részt­vevői innen a Slavínra mentek, ahol ke­gyelettel adóztak az elesett szovjet hősök emlékművénél. Az évforduló alkalmából Bratislavában a Szakszervezetek Házában tartott ünnepi ülésen jelen voltak a párt- és állami élet vezetői, a felkelés résztve­vői, veterán párttagok, kiváló dolgozók és más vendégek. Ott voltak a bratislavai konzuláris testület és a szovjet katonai parancsnokság képviselői. Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a bratis­lavai városi pártbizottság vezető titkára mondott ünnepi beszédet. Felvételeinken: a párt- és az állami élet vezetői a Slavínon (l.kép), az SZNF emlékmű megkoszorú­zása (2. kép). ATADTAK A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NEMZETI DÍJAIT Anna Kretová, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke augusztus 29-én a bratislavai várban tartott ünnepségen átadta (kép) a Szlovák Szocialista Köztársaság idei nem­zeti díjait, amelyeket a szlovák kormány javaslatára az SZNT Elnöksége adományo­zott azoknak, akik áldozatkész és alkotó munkájukkal előmozdítják a fejlett szoci­alizmus építését. GUSTA FUČÍKOVA KITÜNTETÉSE Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz­­társasági elnök augusztus 26-án (kép) a prágai várban fogadta Gusta Fučíkovát, a CSKP KB tagját, a Csehszlovák Nőszövet­ség KB tiszteletbeli elnökét, és átadta neki a Klement Gottwald Érdemrendet. A magas kitüntetést Gusta Fučíková elv­társnőnek 80. születésnapja alkalmából a szocialista társadalom javára kifejtett sokéves áldozatkész tevékenységéért a CSKP KB Elnökségének javaslatára ado­mányozták. TÜNTETÉS WASHINGTONBAN Washingtonban a Lincoln emlékmű előtt mintegy háromszázezren vettek részt A munkáért, a békéért, és a szabadságért jelszó jegyében megrendezett felvonulá­son (kép). A résztvevők határozottan el­ítélték a Reagan-kormány politikáját, a­­mely a lázas fegyverkezésre és a nukleáris konfrontáció előkészítésére irányul. A tüntetés a vietnami háború elleni 1973-as tiltakozás óta az amerikai főváros legna­gyobb ilyen megmozdulása volt. A was­hingtoni tüntetésen számos neves ameri­kai közéleti személyiség is részt vett, köztük szakszervezeti vezetők, kongresz­­szusi képviselők, püspökök és mások. A ČSTK felvételei Szlovákia fővárosába utazó — az itt élőkről nem is beszélve — emberek gyakran meglepődve állapítják meg. hogy egy-egy építkezés szokatlanul el­húzódik. A bratislavai Večerník nemrég megírta, hogy a főpályaudvar melletti villamos-végállomás és az ehhez kap­csolódó térrendezésnek már 1981 de­cemberében be kellett volna fejeződnie, de közben olyan gondok is felmerültek, amelyekre az építők nem számítottak, mint pl. az aluljáró építésével kapcsolat­ban az állomásépületben való étterem falainak megrepedése és hasonló prob­lémák. A laikus nehezen mondhatja meg. mennyire előreláthatóak bizonyos dolgok vagy nem. De az adott építkezés­nél. mint a cikkből kiderült, előfordultak tervezési hibák. Az ilyen esetben az em­ber joggal teszi fel a kérdést, hát ezért meg ki a felelős ? Van aki ilyenkor indula­tosan reagál és mindenkit felelősségre vonna. De ez sem helyes. Inkább arra van szükség, hogy a helytelenül döntő, vagy a rossz munkát végző gazdasági vezető számonkérése ne maradjon el. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy komoly szankciók alkalmazása nélkül nem előz­hetők meg a jelentős kárt okozó mulasz­tások. s ehhez szükséges a felelősség pontos meghatározása. Bár minálunk a jogi felelősség érvé­nyesítését sokrétű szankciórendszer szolgálja (gondoljunk a munkajogi, sza­bálysértési, büntetőjogi előírásokra a gazdasági bírságok kiszabására). A fele­lősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítő­en. Számos esetben előfordul, hogy a nagy kárt okozó mulasztásért a felelős­­ségrevonás elmarad, vagy olyan bünte­tést szabnak ki érte. amely túlságosan csekély a kárhoz képest. Az ilyen ügyek érthetően igen rosszul hatnak a közvéle­ményre. Ezt a látszatot csak erősítik azok, akik a vétkest — annak tekintélye vagy vállalatának népgazdasági fontos­sága miatt — mentegetik, vagy nem merik büntetni. Viszont az is igaz, hogy a felelősségre­­vonás nem kizárólag szubjektív hibák következtében marad el. A gazdasági szervezeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisztázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el. ezért nem lehet mindig egyértelműen megállapíta­ni, hogy ki hibáztatható. Egy-egy kör­nyezetszennyezési ügyben vagy más jel­legű mulasztás esetén kiderül, hogy töb­ben is felelősségre vonhatok, mert szorosan összefügg a szolgálati beosztásukkal. Ilyenkor azután a veze­tők egymásra mutogathatnak. Máskor — és az is gyakori — a hibás döntést egy testület hozta meg. és a kollektív döntésben sokszor még akkor is elmosódik az egyén felelőssége, ha ez egyértelműen kimutatható lenne. Példá­ul, ha a javaslat előterjesztője valótlan tájékoztatást adott, ha az ellenvélemé­nyeket nem ismertette, ha elhallgatta a többféle megoldás lehetőségét. A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hi­szen az ő munkájának ez a kockázata, a fegyelmi tárgyalás vagy szankció arra lesz jó. hogy legközelebb gondosabb, körültekintőbb legyen. _ 5

Next

/
Thumbnails
Contents