A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-09-02 / 36. szám

KAMIONNAL K&OSi&te*' t£v Az ötlet, hogy a kamionosok életével alaposabban megismerkedjek, akkor szü­letett, amikor Újvidék határában stoppol­tam s egy kamionos vett föl. Nos, hazaér­kezésem után azon nyomban törtem a fejemet, hogyan lehetne egy ilyen utazást valamiféle hivatalos formában megvalósí­tani. Azzal tisztában voltam, hogy „tökéle­tes” szolgálati utat úgy sem tudok kreálni ebből a tervből, hiszen szerkesztőségünk­nek, vállalatunknak erre devizája nincs. Sőt, úgy hírlett, a ČSAD igazgatóságán nem szívlelték az újságírókat, már több hasonló kérést elutasítottak. Mint általá­ban, most sem hallgattam a mendemon­dákra, hanem azon nyomban telefonáltam a Rožňavská úti igazgatóságra, ahol Vacu­­lík vezérigazgató készségesnek bizonyult: — Rendben, jöjjön holnap reggel nyolc órakor és megbeszéljük a részleteket! Az örömhír hallatán majd kiugrottam a bőrömből, hiszen ez a mondat a teljes sikert, a megvalósulni látszó utazást je­lentette. És ... ... és másnap reggel — elaludtam. Már nyolc óra jóval elmúlt, amikor felébred­tem és kiugrottam az ágyból. Dühöngtem, toporzékoltam. Még telefon sem volt a háznál, hogy odaszóljak. Nem maradt más hátra, mint ha késve is, de gyorsan útnak indulni. Fél tíz elmúlt, amikor megérkez­tem a vezérigazgató titkárságára: — Maga aztán jól elkésett — mondta a titkárság vezetője, egy középkorú, magas, vékony, szimpatikus megjelenésű férfi. — A főnök fél kilencig várta magát, de aztán el kellett utaznia. Hol volt, miért nem jött időre ...? Csak álltam és bámultam. Mivel hazud­ni csak életveszélyben szoktam, most is előhuzakodtam a színtiszta igazsággal: — Kérem, bevallom, elaludtam. Szerencsém volt, megint. A titkár szem­mel láthatóan értékelte az igazmondást. Elmosolyodott. — Majd megpróbálom valahogy kimen­teni a főnöknél. És már a következő hét hétfőjére bejegyeztem magát. Tíz órára. Megfelel? — mondja, miközben kicsi mo­soly ül az arcára. Természetesen, hétfőn a megadott idő­pont előtt már egy negyed órával ott Stockholmi látkép ▼ A remek utak csábítanak két „pilóta", akivel északra utaztam Ha csak rövid időre is kisüt a nap, a Stockholmiak Koraesti fények a svéd fővárosban, máris letelepednek és sütkéreznek 16

Next

/
Thumbnails
Contents