A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-19 / 34. szám
í A Gsemadok életéből medre elsekélyedett, s helyét a ma Kis-Duna néven ismert folyamág foglalta el. Az általam irányított együttes vezető aszszisztense Valacsay István, zenekarának vezetője Ürge Mária. A Csalié tagjai diákok, munkások, főiskolások, óvónők és tanítónők. Az együttest a népművészet szeretete, a tenniakarás serkenti aktív tevékenységre. Az induláskor azt tűztük ki célul, hogy feldolgozzuk Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek táncfolklór anyagát, különös tekintettel Nyugat-Szlovákia kistáji területeire. Később, az 1979-es évadban, célul tűztük ki szűkebb hazánk, Csallóköz népi hagyományainak, táncainak és dalainak felgyüjtését, feldolgozását. Együttesünk rövid múltra tekint vissza, eredményei azonban ma is számottevőek. Aktív munkájával felküzdötte magát a nemzetiségi táncmozgalom élvonalába. Rendszeres résztvevője a zselízi és gombaszögi országos rendezvényeknek. Sikeresen képviselte a magyar nemzetiségi tánckultúrát a lengyel és ukrán nemzetiségi fesztiválokon Tfinecben és Svidníken, valamint több alkalommal Magyarországon. 1980-ban országos „C" kategóriás minősítést nyert. 1981- ben az együttes szólistái a kerületi versenyen előkelő helyezést értek el, és meghívást kaptak a východnái folklór fesztiválra. Zenekarunk pedig a 3. helyen végzett a zenekarok versenyében. Sikeres tevékenysége alapján az a megtisztelés érte az együttest, hogy közreműködését kérték az Örökség című népművészeti Tv film forgatásánál. Az együttes életében a legsikeresebb évad az 1982-es volt. A zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon elnyerte a fesztivál megosztott nagydíját. A koreográfiái versenyber^T'2. dijat nyert az együttes koreográfusa, valamint a legjobb szólótáncos díját Kaluz Árpád nyerte el. Az együttes tánckara megalakulása óta a néptánc legavatottabb színpadi megjelenítői közé tartozik. Hittel, tudatosan és örömmel vállalta ezt a feladatát, és ebben érte el a legmagasabb színvonalat. A citera, duda, furulya és a doromb sem hiányzik ma már az együttes zenekarának eszköztárából. Legfőbb célja a zenekarnak a népzene hagyományainak ápolása. Munká-Zselizen — 1983-ban Az együttes fiatat tagjai jának fontos része a tánckar néptáncainak kísérete. A Csalió népművészeti együttes — az ének, a zene, a tánc nyelvén — gazdagítja a fiatalok és az idősebbek művészi-esztétikai ismereteit, sajátos elkötelezett műsorával tanítja őket, vívja ki méltó helyét a kulturális életben. Az együttes megérdemelné, ha az illetékes szervektől erkölcsileg is, anyagilag is nagyobb támogatást kapna. Az elmúlt öt esztendő bizonyítja, hogy együttesünk teljesíti a vállalt feladatot: ápolja haladó hagyományainkat, színpadra viszi néptáncainkat és népdalainkat. A megtett út legfontosabb eredményének azt tartjuk, hogy munkánkkal hozzájárulunk a kulturális élet színvonalának az emeléséhez. CZINGEL LÁSZLÓ Prandt Sándor felvételei tató költőt állította a közönség elé. A nagyszerű összeállítást szuggesztívan, hitelesen tolmácsolta a hallgatóknak. Molnár László húszesztendős, a komáromi ÍKomárno) MATESZ technikusa, egy Dosztojevszkij-összeállítást adott elő Bűn és bűnhődés címmel. Csáky Pál EJNYE, EJNYE A fiatalság — ahogy mondani szokták — a társadalom színe, virága... Ám néhány fiatal most fejcsóválásra adott okot. A gombaszögi országos kulturális napok másnapján... Reggel a madárdalos, hegyekkel, erdőkkel, lombokkal körülvett kies völgy harmatos pázsitján, az eldobált zsíros papírok, dobozok, hulladékok között — talán még mindig alkoholosán — feküdt itt is, ott is néhány... A látvány lesújtó volt a hajdani harcos, haladó törekvések színhelyén. Ahol a tőkés társadalom idején a sarlós mozgalom a dolgozó nép széles rétegének szociális, tudományos és kulturális jogaiért küzdött együtt a munkásosztállyal... A gombaszögi országos kulturális napok műsoráról csak az elismerés hangján beszélhetünk. Néhány fiatal minősíthetetlen viselkedése azonban nemcsak a közönséget zavarta, hanem Gombaszögre is rossz fényt vetett. És — sajnos — a túlzásba vitt italozást, és énnek következményét nem első alkalommal láttuk... A fiatalok, helyesebben fiataljaink, tartoznak valahová, legalább is kellene valahova tartozniok: iskolához, ifjúsági szervezethez. CSEMADOK-hoz, munkahelyhez, illetve szülői házhoz Ami még elgondolkoztatóbb, a lányok tekintélyes része 15—16—17 éves. Nem akarom dédanyáink olykor álerkölcsös magatartását visszasírni, mégse értem, hogyan engedhetik el a mai szülők, főleg az anyák, lányaikat nyugodt lélekkel két-három napra, legföljebb azt kiáltva utánuk: Remélem kislányom, tudsz vigyázni magadra!... Lehet meg is szívlelik az anyai intelmet, amíg két három vagy több pohárral föl nem hajtanak. Aztán vége a fogadalomnak, a jól neveltségnek. Az örvendetes, hogy az ifjúság ez idén is nagy számban vett részt a nagyszerű seregszemlén, de ahogy egyesek közülük a manifesztáció és a műsor közben viselkedtek — kritikán aluli. Ejnye, ejnye — mondtam Gombaszögön. A sokakat bántó látványra itt most azért hivatkozom: szülök, rendezők, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az említett jelenségek máskor lehetőleg ne forduljanak elő, ne rontsák Gombaszög jó hírét Lóska Lajos 7
