A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-19 / 34. szám
A Csemadok életéből A KÖZÖS MUNKA ÖRÖME A TÁTIKA A Tátika az ekeli (Okoličná na Ostrove) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola gyermekfolklórcsoportja. Nevét a tátika virágtól kölcsönözte, mely a Csallóközben is kedves színfoltja a kis virágoskerteknek. 1979 őszén mutatkoztunk be első alkalommal Ekelen. Akkor 24 alapiskolás és három óvodás alkotta a csoportot. Az alapítótagok közül tizenheten még ma is aktiv tagjai a csoportnak. Ennek a ténynek több szempontból is komoly értéke van, főleg ha arra gondolok, hogy ezek a gyerekek a folyamatosság megteremtői lettek azóta. Gazdag táncanyag birtokosai és ezt korukhoz képest viszonylag fejlett technikai- és stílusérzékkel képesek már tolmácsolni. A csoport fennállása óta több országos szintű versenyen ill. fesztiválon vehetett részt. A részletes ismertetés helyett talán célszerűbb, ha ezekről egy rövid eredménylistát adok közre. Jelenleg a negyedik évadban dolgozunk (mi az évadot azonosítjuk az iskolaévvel), s minden évadban a CSEMADOK, ill. a Népművelési Intézet által meghirdetett versenyeken vettünk részt. A csoport négyszeres járási első helyezett és háromszoros nyugat-szlovákiai kerületi fődíjas. A Népművelési Intézet által szervezett országos versenyen 1980-ban és 1981-ben vett részt. Első alkalommal „a kutatás és a meggyőző előadás" díját kaptuk, második alkalommal Eperjesen (Prešov) a Vili. Országos Gyermek Folklór Fesztivál nagydíját. 1981-ben Zselizen XXVI. ONF-on a nagydíj III. fokozatát nyertük el. Munkánk lényegét tekintve nem a versenyeken való részvételre épült, nem ez volt a meghatározó. Az viszont igaz. hogy az eredmények sok tekintetben ösztönző hatással voltak ránk is. Megtartani vagy fokozni egy bizonyos szintet elégedettséggel nem lehet. A csoportnak jelenleg 32 aktív tagja van s ebben az évadban 30 tanuló jelentkezett az utánpótláscsoportba. A táncokat három segítőtársammal együtt tanítottuk be, névszerinti Keszegh István (Martosról), Kaluz Árpád (Somorjáról) és Czuczor Péter (Örsújfaluról). Közös együttműködésünk eredménye az egész estét betöltő műsor, amit a versenyeredmények mutatnak. Az őrsújfalusi (Nová Stráž), Vadrózsák parasztzenekar segítségével dolgozunk. (Czuczor Lívia, Czuczor Péter és Farkas Róbert). A zenészek igyekezetének köszönhető többek között az is, hogy két utánpótlás-zenészt is megpróbáltak kinevelni a csoport tagjaiból. 1982-ben a kerületi versenyen a zsűri elismerő oklevéllel jutalmazta őket. Akadnak az átlagosnál tehetségesebb Az együttesről készült első felvétel gyerekek nálunk is. Ők azok, akik a tehetségükön túlmenően vállalják a többletmunkát és eleget tudnak tenni igényesebb elvárásoknak is. így válhattak ki a többiek közül, mint szólisták éneklésben és táncban. (Szilágyi Zoltán, Lakatos József, Balogh Tímea, Házi Aranka, Németh Tamás, Bohos Éva, Töltéssy Zoltán). Házi Aranka énekes szólistaként kezdettől fogva jó teljesítményt nyújt. Szilágyi Zoltán, a csoport legidősebb tagja, tehetségével, kitartó szorgalmás gyakorlással és nem utolsósorban igényességével érte el, hogy már 1981-ben Eperjesen szólistaként is versenyezhetett. Házi Aranka és Kulcsár Szabó Attila az idén mint néptáncosok fogják képviselni Csehszlovákiát az NDK-ban egy nemzetközi pionírtáborban. Balogh Tímea ugyan még csak negyedik osztályos, de már negyedik éve táncol, s ebben az évben járási szintű kitüntetést kapott a csoportban végzett munkájáért. További 10 olyan tagunk van, akik az elmúlt évadban elnyerték a „Mladý umélec ČSSR" (Csehszlovákia ifjú művésze) érdemjelvény 2. fokozatát. Ebből a vázlatos felsorolásból is kitűnik, hogy a csoport komoly erkölcsi elismerésnek örvend, ami mindannyiszor újabb energia és lelki tartalékokat szabadit fel, s tesz hasznossá bennünk. Bohos Éva és Töltéssy Zoltán — HODEK MÁRIA Fellner András felvételei A NÉPI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Napjainkban az öntevékeny néptánc-mozgalom társadalmi küldetése egyre nagyobb jelentőségűvé válik. A mozgalmat és általában az ifjúság táncra való nevelésének munkáját úgy tekintjük, mint népünk művelődési színvonalának egyik fejlesztőjét. Tudatosítjuk azt, hogy elválaszthatatlan szerves részei vagyunk annak, ami a kulturális életben történik, azoknak a feladatoknak, amelyek a szocialista kultúra fejlesztését szolgálják. Mindamellett, hogy munkánk a népi kulturális hagyományokra épül, a mai követelményeknek megfelelő művészetet kell kialakítanunk. A múlt haladó hagyományainak megőrzése, annak megfelelő ápolása és továbbfejlesztése korunk emberének erkölcsi kötelessége. A múlt kellő ismerete nélkül nehéz megérteni a jelent és megalapozni a jövőt. A hagyományok kölcsönös ismerete elősegíti a szocialista hazafiságra, valamint a proletár és szocialista nemzetköziségre nevelés sikerét. A Csalló Népművészeti Együttes is ezt tekinti elsődleges feladatának. Az együttes a CSEMADOK somorjai (Šamorín) helyi szervezetének ösztönzésére 1977-ben alakult. 1978 óta, mint az együttes másik fenntartója, a somorjai Városi Művelődési Ház. Nevét a Csallóköznek nevet adó „Csalló" folyóról kapta, mely Vereknye táján szakadt ki az Öreg-Dunából. A századok folyamán KÖZÖSSÉGI ÉLET Fiatalok bemutatkozása Helyi szervezeteink rendezvényeinek egyik célja, hogy a tehetséges amatőröket közelebb hozza közönségünkhöz A lévai (Levice) helyi szervezet tevékenységében is tapasztalható ez a tudatos törekvés. Az idé a CSEMADOK párkányi (Štúrovo) helyi szervezetének színjátszó csoportja, a CSEMADOK zselizi (Želiezovce) helyi szervezetének énekkara, a kétyi (Kvetná), nagyöfvedi (Veľké Ludince) és a garamszentgyörgyi (Jur nad Hronom) helyi szervezetek éneklő csoportja, a garamszentgyörgyi helyi szervezet színjátszó együttese lépett fel nálunk. Legutóbb két fiatalember. Juhász János és Molnár László mutatkozott be a helyi szervezet tagságának. Juhász János huszonnyolc éves vegyészmérnök, az oroszkai (Pohronský Ruskov) cukorgyár alkalmazottja. Ady-összeállításában a jövő nemzedékeinek is utat mu-6 /
