A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-12 / 33. szám
Hallottuk'Olvastukláttuk KÖNYV Hankiss János: Hajnali három Érdekes tartalmú könyvet kap kezébe az olvasó a Gondolat kiadó jóvoltából. Műfajilag nehéz meghatározni. Rövid írások, eszmefuttatások, bölcsességek, töprengések. Megható önvallomás. 10 év tapasztalatait foglalja össze az orvos-író. A mindennapok örömei, kínlódásai, gyötrelmei között letisztult bölcsességet. Segít eligazodni a világban, a hétköznapok, az életünk szépségét felfedezni utat mutatva egy boldogabb, örömökkel gazdagabb, szebb emberi élet felé. Sokat mondóak a könyv fejezetcímei is: Használati utasítás az élethez; I love you; Emberek és gépek; Búcsú és érkezés; Hajnali három, Kisbaba érkezett. Olvasás közben rég elfelejtett dolgok, csalódások, örömök jutnak eszünkbe. De a könyv legfőbb értéke — amit minden igazi műalkotásnak sugároznia kell — az élet szépségének a dicsérete, az élet szebbé, boldogabbá tételének a reménye. S annak a ténynek a felismerése, hogy az ember felelős sorsáért, a körülöttünk élő emberek sorsáért, mindannyiunkért. Az írások egyöntetűen azt hirdetik, hogy embernek kell maradni mindig, minden körülmények között. Az író „Orvosi hiszekegyében" fogalmazza meg tömören az életről, az emberekről alkotott véleményét. Akár ars poeticájának is felfoghatjuk: .. Szeretem az álmokat hajszoló, a lehetetlennel szembeszálló, reménytelenségben is bizakodó, földhözkötöttségben is szárnyaló alkotó emberi szellemet, S csak a tudományos gőgöt, a butaságot üldözöm .. Vörös Lajos Benjámin László: Vallomások, viták A Magvető kiadásában megjelent könyv a kétszeres Kossuth-dijas Benjámin László prózai írásait adja közre. A kötet rövidebbhosszabb cikkeket, vallomásokat, interjúkat, tanulmányokat és véleményeket tartalmaz, Benjámin László töprengéseinek, vitára, eszmecserére hajló készségének könyvvé összeállt eredményét. Aki ismeri és szereti Benjámin költészetét, annak mindenképpen hasznos e könyv, hiszen megismerheti a költőnek azokat a vonásait is, amelyeket verseiben nem rajzolt meg. De azoknak is hasznos, akik csak tájékozódni akarnak a szocialista irodalom egy-egy jellegzetes szakaszáról, a munkásmüvelödés kérdéseiről, a közösségi gondokról, hasznos és haszontalan irodalmi vitákról. Benjámin László szenvedéllyel és etikai igénnyel töpreng és vitázik, soha sem a vita kedvéért, hanem eszméinek megvédéséért, a jobbító szándék vállalásával, a szocialista eszme szolgálatában. A költő szilárd talajon áll, mert fegyvere a hűség és az alázat, hűség az eszméhez és a néphez, alázat a költészethez. Bár a cikkek fogantatása más-más időben és más-más okkal történt, a Benjámin-i etikai kohézió összetartja a sokfelé tájékozódó és sokfelé szálazó gondolatot. A könynyebb tájékozódás végett a költő három szakaszra osztotta könyvét. Az elsőben az élő hagyományt ápolja, élő és halott költőket hoz emberi közelségbe, leginkább azokat, akiket szeret vagy példaképül fogadott. A második szakasz a vallomásokat, a vele készített riportokat és a vitacikkeket tartalmazza, míg a harmadik részben a munkássággal, a munkásság művelődésével foglalkozik. Cikkeiben szenvedélyesen és okos érvekkel védi meg Petőfit vagy Adyt a méltatlan támadásokkal szemben. És szót emel azokért a kortársaiért, akiket különböző okoknál fogva félreismertek és igyekeztek lekicsinyelni. „Áprilisi napló" című írásában vallja: „A kultúrát, az irodalmat nem a céhen belüliek, nem a szűk értelmiségi csoportok magánügyének, hanem nemzeti ügynek tartom, amelynek az egész társadalom — munkásság, parasztság, értelmiség — társszerzője; egyikük szerepe sem lehet a passzív befogadóé, a mindent szótlanul tudomásul vevőé; igényeikkel, kritikájukkal, közbeszólásukkal, elismerésükkel és elutasításukkal maguk is alakítják — illetve kellene alakítaniuk .. (dénes) SZÍNHÁZ A ROVAROK ÉLETÉBŐL A bratislavai Új Színpad zenei együttesének előadása nagyszerű szórakozást kínál. Változatos tartalmú, rendhagyó kiállítású a műsorfüzetük is, amelyet már csak azért is lapozgat szívesen az ember, mert az immáron a klasszikusok közé sorolandó cseh szerzőkettős: Karel és Josef Čapek értékes, jó félévszázad múltán is aktuális gondolatait idézi, amelyek akár kulcsként is használhatók A rovarok életéből című zenés játék megfelelő értelmezéséhez. A Čapek testvérpár ugyanis nemcsak a színpad világában volt jártas, hanem kitünően ismerte a természet törvényszerűségeit is. Nevezetesen azt, hogy a rovarok magatartása olykor szinte a „megszólalásig" hasonlít az emberek mindennapi életviteléhez, nem épp dicsérendő szokásaihoz ... A virágról virágra szálldogálló pillangók például megbízhatatlanok és csapodárak, a bogarak harácsolóak és kapzsik, a katonás természetű hangyák pedig kegyetlen háborúkat vívnak egymással. Úgy tűnik: Jozef Bednárik is alaposan beleolvasott a mindmáig időszerű čapeki gondolatokba, mert élesen szatirikus, az emberek korlátoltságát és hamis erkölcseit kíméletlen gúnnyal illető stílusban vitte színre ezt a tanulságos darabot; méghozzá a tőle megszokott ihletett rendezői felfogásban. A színpadon tehát minden és mindenki állandóan mozog, játszik, cselekszik, eleven életet él, de a legapróbb mozzanatnak is értelme, célja, tartalma, jelentése van. Igazi rendezői színház a Nyitráról vendégként meghívott Jozef Bednáriké, mert mindent, a legapróbb árnyalatokat is a magukból a maximumot kihozó színészek belső karakterizáló és külső megjelenítő képességére bíz, minden mondandóját a színészekkel fejezi ki. Igor Šimeg önnön ostobaságában kéjesen mártózó, hepciáskodó Pillangó; Miskovics László csendesen alamuszi, sunyin alázatos Bogár, akinek korlátoltan kapzsi párját Gizela Védővé játssza; Ivo Heller dürrögve kakaskodó, dúvadként hangoskodó Hangya-vezér — hogy csupán néhány alakítást említsek a rovarokat megelevenítő népes szereplőgárdából. Vlado Müller olyan sokszínűén játssza el a természet s az emberi társadalom párhuzamaira „tapintó" Ember szerepét, hogy közben valósággal karmesterévé válik az előadásnak. Ján Ciller jól funkcionáló díszletében, Judita Kováčova találó kosztümjeiben és Ladislav Ogoun ötletes koreográfiájában helyenként szinte fergeteges tempójú, mulatságosan célzatos és főképpen elgondolkoztató előadás pereg. Miklósi Péter HANGLEMEZ Haydn angol canzonettái A zenetörténetből jól ismert tény, hogy Joseph Haydn működési területe évtizedeken át csupán Kismartonra és Eszterházára korlátozódott. A kiváló zeneszerző tehetsége előtt azonban később megnyílnak az országhatárok. Szimfóniái, mint pl. a C-dúr szimfónia No. 82 („Medve") és a G-dúr szimfónia No. 94 („Üstdob") nagy sikert arattak Párizsban és Londonban is. Haydn első angliai hangversenykörútjára 1791—92-ben került sor, s nem sokkal később, 1794-ben másodszor is ellátogatott Angliába. Ennek a hangversenykörútjának az egyik előadásán 1794. március 31-én hangzott fel első ízben Londonban a G-dúr szimfónia No. 100, ismertebb nevén a „Katona-szimfónia", mely meghódította a zeneértö közönség szivét. Angol vonatkozása van azoknak a kevésbé ismert kis Haydn-remekmüveknek is, melyek azonban szerves részét képezik Haydn életművének és nagyobb müveihez hasonlóan ízelítőt nyújtanak a zseniális zeneszerző invenciózus, témákban, ötletekben, zenei megformálásokban gazdag alkotásából. E kevésbé ismert és talán méltatlanul háttérbe szorított kis Haydn-remekművek az „angol canzonetták", amelyeket most a rendkívül jó reprodukciót biztosító digitális felvételen mutatja be a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat által nemrég kiadott Hungaroton-lemez, amely egyúttal a kitűnő fiatal magyar operaénekesnö, Csengery Adrienne első lemezfelvétele is. Zongorakíséröje a világhírű angol zongoraművész, Malcolm Bilson. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szerző és előadóművészek szerencsés egymásratalálása ez a lemez. A 14 gyönyörű Haydn-canzonetta előadása lehetővé teszi Csengery Adrienne számára kitűnő szopránjának érvényesítését. Hangja remekül idomul a kis remekművek mondanivalójához, hangulatához, a dalok szerkezeti felépítéséhez, arányaihoz. Malcolm Bilson játékát a könnyed elegancia, a sok színt elővarázsolni képes játékosság, a szinte felülmúlhatatlan technikai bravúrok jellemzik, s mindez nem kis mértékben járul hozzá, hogy Haydn angol canzonettáit e kis remekművekhez méltó tolmácsolásban élvezhetjük. Sági Tóth Tibor Angol időjáráskutatók egy Frontier (magyarul: határ) nevű rendszert dolgoztak ki, amelynek révén a meteorológusok és az efféle szolgáltatásokra külön előfizető tévékészülék-tulajdonosok a saját képernyőjükön figyelhetik és követhetik nyomon az esőfrontok vonulását. A rendszer az országos radarhálózat esőészlelésein alapul. Az eső sűrűségének megoszlását eltérő színekkel jelzik. Innen-onnan Az egykori Holland-Guayanában, a mai Surinamban élő „bozótnégerek" azoknak az Afrikából behurcolt rabszolgáknak a leszármazottai, akik a XVII. századtól kezdve több hullámban menekültek az őserdőbe. Hat törzsbe tömörülve mind a mai napig a legtisztább afrikai csoportot alkotják az amerikai földrészen. A férfiak művészi tökéletességgel faragnak. A motívumokban egyaránt találunk európai, barokk és rokokó, nyugat-afrikai és indián hatásokat. 140 fő — plusz egy régi Steyr Diesel 380 as 8
