A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-05 / 32. szám

ES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERSENY • KÉPES VERS

A čachticei (csejtei) vár romjai

Červený kameň (Vöröskő) — a várudvar

Kis-Kárpát-i csendélet

Kérjük, hogy az Ön által helyesnek vélt választ húzza alá és a szelvénnyel együtt egy héten belül küldje be szerkesztőségünkbe. így részt vehet a heti sorsoláson is.

KÉRDÉSEK:

1. Melyik várban követte el, az irodalomban is megörökített Báthory Erzsébet, rémtetteit?

a) Červený Kameň (Vöröskő)

b) Pajštún (Borostyánkő)

v j

c) Cachtice (Csejte)

2. Melyik vad vonzza a Kis-Kárpátok területeire ősszel a vadászokat?

a) Medve

b) Vaddisznó

c) Muflon r •><•

A Kárpátok hatalmas hegyvonulatának, amelynek csaknem kétharmada húzódik végig Szlovákia területén, csupán két hegység viseli a nevét: a Kis-Kárpátok és a Fehér-Kárpátok.

Pedig a Kis-Kárpátok egyáltalán nem nevezhető kicsinek! Hosszú hegyszalagot képez a dévényi kaputól (Devínska brána) egészen fel a Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) melletti Višňovský potok völgyéig, s ez csaknem 100 kilométernyi távolság! Még hogy kicsi! S emellett széltében is elég terjedelmes. Lozorno és Jur község között eléri a 16 kilométernyi szélességet. Igaz, északon, Čachtice környékén mindössze 2 kilométer a szélessége, erdő-fala viszont szó szerint lenyűgöző. Aki egyszer is megpillantotta a Veľká vápenná, vagy a Vysoká csúcsáról, biztos igazat ad nekem. Nagy kiterjedésű, állandóan hullámzó tenger ez: lomblevelű erdők hatalmas, zöld masszája, amely szinte sohasem csendesül el.

Alaktanilag a Kis-Kárpátok négy részre osztható: 1. Dévényi-Kárpátok (Devínske Karpaty), 2. Pezinoki-Kárpátok (Pezinské Karpaty), 3. Brezovói-Kárpátok (Brezovské Karpaty), 4. Csejtei-Kárpátok (Čachtické Karpaty). A hegység déli részét kristályos kőzetek alkotják, középső részét Bratislavától a Trstín-Bukovái hágóig másodkori üledékek borítják, és mészköhegyek alkotnak itt érdekes alakzatokat. Ezen a részen emelkedik a Kis-Kárpátok legmagasabb pontja is, a Záruby (768 m), amely ennek a résznek természetesen a domináns magaslata. Tulajdonképpen ez a rész a hegység legszebb szakasza. Az északi rész, a Cachticei és Brezovói Kárpátok, már csupán 400—500 méter magasságot ér el, s másodkori kőzetek, mészkő és dolomit alkotják.

A Kis-Kárpátok alapvető adataiból talán ennyi is elég, egyébként minket sokkal inkább érdekel a hegység szépsége, természeti adottságai, egyedisége, amely minden évszakban vonzza a turistákat és látogatókat.

Különösen tavasszal gyönyörű a Kis-Kárpátok, amikor az első tavaszi virágok nyitogatják szirmaikat, s a főleg lomblevelű fák alkotta erdők zöldbe borulnak (tölgy, gyertyán, bükk). Ilyenkor lehetetlen kihagyni egy kirándulást a Devínska kobylára, a Sandbergre, amely tulajdonképpen a valamikori neogén tenger tevékenysége utáni homokkő. Olyan gyönyörű virágokkal, mint a Devínska kobylán, talán sehol másutt Szlovákiában nem találkozunk. A következő kirándulás során felkereshetjük a Vysokát, amely a Kis- Kárpátok második legmagasabb pontja (754 m), vagy a Malá illetve a Veľká vápennát. A két csúcsról elénk tárulkozó panoráma feledhetetlen.

Nyáron a Kis-Kárpátok látogatóit inkább a rekreációs központok vonzzák, amelyek turisztikai és idegenforgalmi szempontból is jól ki vannak építve. Ezek közé tartozik a Košiarisko, a bratislavai erdei park (Bratislavský lesný park) a Vaskutacskával (Železná studnička), továbbá a Koliba, a pezinoki Baba, a Zochova chata, a Smolenice melletti Jghodník, a bukovái völgyzárógát, a bolerázi víztároló és Dobrá Voda. Ezeken a helyeken élénk az idegenforgalom, hisz a számos létesítV

mény mellett állandó lehetőségünk nyílik itt a környező magaslatok megtekintésére, a víz mellett pedig a fürdésre, napozásra, vízi sportokra.

Ősszel, amikor a vidék elcsendesedik, a Kis-Kárpátok az őszi színskála legszebb színeiben pompázik. Talán ilyenkor a legszebb és legvonzóbb. A kitartó és edzett turisták ilyenkor őszi túrákat szerveznek a környező hegyekbe, nem ritkán az egész gerinc hoszszában is, amely mindenütt el van látva turistajelzésekkel.

S még egy dolog, ami a Kis-Kárpátokba vonzza a látogatókat ősszel: megkóstolni egy-egy pohárka murcit, finom bort. A Kis- Kárpátok déli lejtőit, Bratislavától Oreéany-ig szőlőültetvények borítják. Ezek a szőlőtőkék tették lehetővé, hogy a Kis-Kárpátok borászata ma Csehszlovákia egyik legnagyobb borászata. A kitűnő borok híressé tették a vidéket itthon is, külföldön is. Az évente megrendezett szüreti ünnepségek színhelye minden évben változik, egyszer Pezinok, egyszer Modra egyszer pedig Vajnory a házigazda.

A borkedvelőkön kívül az ősz a Kis-Kárpátokba vonzza a vadászokat is. Érdeklődésük középpontját a vaddisznó képezi, a környező ligetek és mezők pedig szárnyasokban bővelkednek. A Kis-Kárpátok Szlovákia kiválasztott vadászkőrzeteinek egyike.

Az idegenforgalom azonban télen sem szünetel. A füves hegyoldalakon elég egy vékony hórétegnek megjelennie, a dombokat elözönlik a síelők. A legkeresettebb síterepek a Pezinok-i Baba, na Piesku és Dobrá Voda. Ezeken a helyeken felvonókat is találunk. A Kis-Kárpátok sífutó terepei viszont a legszebb és legmaradandóbb élményt képesek nyújtani.

A hegység mészköves szakaszai a Kis-Kárpátok további szépségeit rejtik magukban, a cseppkőbarlangokat. A Kis-Kárpátok karsztja a következő karsztvidékeket tartalmazza: a borinský, plavecký, smolenický és a čachticei karsztokat. A barlangok közül a nyilvánosság részére csak a Smolenice melletti Drina hozzáférhető.

A Kis-Kárpátok érdekességei közé tartoznak a dombokon és csúcsokon található várak. Aligha van még egy hegység, ahol ily sok várat találnánk. Dévény (Devín), a bratislavai vár, Pajštún, Korlát (Korlat), Ostrý kámeň, Biely kameň. Červený kameň (Vöröskö), Smolenice, Dobrá Voda és Čachtice. A bratislavai, smolenicei és vörösköi kivételével valamennyi romokban hever. Határvárak, végvárak voltak, a XI—XIV. században épültek a stratégiailag fontos helyeken. A korabeli építményekhez tartoznak még a reneszánsz és barokk kastélyok is.

S mi az, ami még említésre méltó? Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Kis-Kárpátok környékén élő nép művészetét és kultúráját sem. A modrai porcelán (majolika), a népviselet, a csipkekészítés, népi festés, népdalok százai — ez mind hozzá tartozik a vidék néprajzához.

A Kis-Kárpátok minden évszakban szép. Szép a természeti adottságait tekintve, de még szebb azért, mert jószívű, vendégszerető emberek laknak errefelé.

T. SÁSIK A szerző felvételei

4