A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-05 / 32. szám

Képes krónika SZOVJET-MAGYAR CSÚCSTALÁLKOZÓ MOSZKVÁBAN Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke július 19-én Moszkvában találkozott Ká­dár Jánossal, az MSZMP KB első titkárá­val, aki a Szovjetunióban tartózkodott magyar párt- és kormányküldöttséget vezette. Az elvtársi megbeszélésen köl­csönösen tájékoztatták egymást az SZKP XXVI. és az MSZMP XII. kongresz­­szusán kitűzött legfontosabb feladatok teljesítéséről, illetve azokról a gyakorlati intézkedésekről, amelyek a népgazda­ság gyorsított ütemű intenzifikációját, a szocialista demokrácia kibővítését és a nép életszínvonalának biztosítását cé­lozzák. Jurij Andropov és Kádár János találkozója (felvételünkön) szívélyes ba­ráti légkörben zajlott le. BÉKENAGYGYÜLÉS A Javorinán július 17-én békenagygyűléssel (kép) érték el tetőpontjukat a csehek és szlovákok testvériségének XIX. ünnepségei. A békenagygyűlésen Rudolf Netík, az SZLKP KB osztályvezetője mondott beszédet. ĽUBOMÍR ŠTROUGAL FOGADTA IVAN SZILAJEVET Lubomir Strougal szövetségi miniszterel­nök július 15-én a prágai Hrzán-palotában fogadta (kép) Ivan Szilajevet, a Szovjet­unió repülőgépipari miniszterét A cseh­szlovák-szovjet gépipari együttműködés eredményeiről tanácskoztak, és konkrét javaslatokat vitattak meg a repülőgép­­iparban fenntartott kapcsolatok további elmélyítéséről és bővítéséről. AZ ÚJ ERŐMŰ A Jaslovské Bohunice-i V—1-es atomerő­mű a terv szerint az idén 5,8 millió megawattóra energiát termel, ebbe a mennyiségbe a 0,2 millió megawattóra előállítását célul kitűző kezdeményező­tervet is beszámították. A kezdeménye­zőterv elfogadásán kívül a vállalat dol­gozói utólag felajánlották, hogy ebben az évben 6 millió megawattóra energiát termelnek. Ezt a berendezések tervezett generáljavításainak lerövidítésével és a meghibásodások számarányának továb­bi csökkenésével igyekeznek elérni. Az idén a V—1-es erőmű már 3,74 millió kilowattóra energiát termelt, s így adot­takká váltak a feltételek az említett igényes cél eléréséhez. A V—2-es atom­erőmű építésén jelenleg 7000 munkás és technikus dolgozik. A munkákban a szovjet szakemberek jelentős segítséget nyújtanak. Már folynak a próbái az első, 440 megawatt teljesítményű blokknak. amelyet az idén indítanak be. Ezzel egyi­dejűleg folyik más berendezések felsze­relése is. HIROSIMA MEMENTO 1945. augusztus 6-án az amerikai légierő — stratégiailag céltalanul — és a háború kime­netele szempontjából értelmetlenül ledobta az első atombombát. Japán adatok szerint Hirosimában az első csapás eredményeként 247 ezer ember pusztult el. A bombatámadást 160 ezren élték túl. de ezeknek jó része is súlyos égési sebesülésekkel és sugárzás okozta tartós károsodással. Három nappal később a Na­­gaszakira ledobott második atombomba to­vábbi 200 ezer ember életét oltotta ki. Magáról a tragédia körülményeiről igen sok cikk, tanulmány, könyv jelent meg az­óta. Ami ezekből eléggé egybehangzó, az a megállapítás, hogy a két atombomba fel­­robbantását és félmillió japán cinikus el­pusztítását már akkor a Szovjetuniónak és az alakulóban levő szocialista országoknak szánták fenyegetésül, olyan elképzeléssel, hogy a jövőben is majd mindig az Egyesült Államok diktálják a feltételeket. Sajnos, az erőfölényre való törekvés a realitások el nem ismerése később is meg­határozta néhány amerikai kormányzat po­litikáját. és a jelenlegi Reagan nevével fém­jelzett vezetés vonalában vált leginkább ki­fejezővé. Persze az elmúlt harmincnyolc esztendő­ben igen sokat változott a világ. Az USA elvesztette atommonopol helyzetét, nem zsarolhatja büntetlenül a világot, de elég ereje van ahhoz, hogy azt egy kiszámítha­tatlan végű katasztrófába sodorhassa. Tény az is. hogy az USA és szövetségesei, kénytelenek már most szembenézni nem­csak a szocialista államok felkészültségé­vel, bármely fenyegetés, bármely kihívás visszaverésére, hanem a legkülönbözőbb nyugati országokban élő lakosság egyre szélesebb körei ama növekvő képességével és készségével, hogy harcoljanak a háború ellen, a béke megszilárdításáért. Kifejezésre jutott az a meggyőződés, a legutóbbi prágai béke-világtalálkozón is. amelyen földünk 132 országából különböző fajú és nemzetiségű, valamint politikai meggyőződésű emberek mondták ki, hogy a háború nem elkerülhetetlen, még nincs túl késő hogy megakadályozzuk a nukleáris világégést. A megmenekülés lehetősége maguknak az embereknek a kezében van, minden férfinak és nőnek, ha határozottan összefognak a békéért. A háborúellenes tömeges tiltakozó moz­galom egyre fokozódik, s egyre szilárdul az a meggyőződés is, hogy a világ legkülönbö­zőbb erőinek össze kell fogni a nukleáris fenyegetés leküzdéséért, abban a szellem­ben. amit a prágai találkozó résztvevői így fejeztek ki: „Kijelentjük: egy atomháború előkészítése a legsúlyosabb bűn az emberi­ség ellen. A szenvedés minden korban szenvedés, a pusztítás mindig és mindenütt pusztítás. De milyen lenne a mi bolygónk, ha felszínének minden négyzetmétere Hirosimává válna? Ez a feltételezés nem is túlzás, ha a napjain­kig felhalmozott immár ötvenezer nukleáris robbanótöltetre gondolunk. Ezért emeljük fel a szavunkat az élet nevében Hirosima kapcsán is a prágai felhí­vás két mondatával: Békés politikai tárgya­lásokat, ne katonai konfrontációt! A világ erőforrásait állítsuk a béke és az élet szol­gálatába! STRASSER GYÖRGY 5

Next

/
Thumbnails
Contents