A Hét 1983/2 (28. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-05 / 32. szám
Következő számunk tartalmából: A Hét képes versenye HAZAI TÁJAKON Csingiz Ajtmatov: A PIROS ALMA Miklósi Péter: Ml A BIOKLIMATOLÓGIA? Lacza Tihamér: CSEREPEK Zolczer János: A DUNÁN Lovicsek Béla: VÉLETLEN TALÁLKOZÁS PrandI Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsva/d Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Petemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p.,Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. EMEERNEK VÉGIG MEGMARADNI Megható találkozás színhelye volt Taksony (Matuškovo) 1983. június 18-án. Annak az épületnek az előcsarnokában, amelybe hajdan iskolába jártak, a hatvanadik életévüket„ meghaladó 1920—1921—1922-es korosztály tagjai újra, ha csak néhány órára is, kisdiákok akartak lenni. Ezért a múló pillanatnak tűnő örömért utaztak sokan száz, néhányan több száz kilométert is. Azzal a szavakkal talán nem is érzékeltethető jó érzéssel, hogy újra otthon lesznek, ismerős házak, kertek, arcok között, szülőföldjükön, falujukban, ahol valamikor, nem is olyan régen gyermekes naivsággal tekintettek a jövőbe. Olyanok is eljöttek a lelket felkavaró találkozóra, akik már vagy harminc éve nem jártak mátyusföldi községükben, jobbára Magyarországról, de Ausztriából, Nyugat- Németországból és Franciaországból is eltaláltak a régi iskola falai közé egyen-egyen. Megfogyatkozottak kis serege találkozott az említett napon. Többen meghaltak betegségben és a második világháborúban. Nyugdíjasok gyülekeznek a régi iskola előcsarnokában, volt földművesek, majd szövetkezeti tagok, ilyen-olyan bajjal élők, de ezen a halálukig nem felejthető napon senki nem érzi izmaiban a hasogató reumát, a napra előirt gyógyszert sem követeli a szervezet, gyermekek lehetnek újra, ha öregemberesen is, rokkantán is, görbebottal vagy mankóval a kezükben. Gyermeki múltjukat akarják látni az emlékezők ápolónőtől építészig, a Karlovy Vary-i porcelángyár dolgozójától az ostravai bányászig. Pontosan tíz órakor csöngetnek az édesapáknak, édesanyáknak, nagymamáknak és nagyapáknak s a nagyszámú hozzátartozónak. Székács István, a magyar tannyelvű I—IV. osztályos általános iskola igazgatója nyitja meg a találkozót, aztán egyperces csönddel adóznak azoknak, akik már eltávoztak az élők sorából, aztán Csánó István, a hetvenhárom éves, egyetlen jelenlevő hajdan volt tanító, akinek Taksony volt első állomáshelye, szólt meleg szavakkal volt tanítványaihoz. Embernek lenni és embernek végig megmaradni, van-e ennél szebb és nemesebb küldetés? — kérdezte meg évtizedek múltán volt tanítványaitól. Aztán kedves kulturális műsor következik. Tizennyolc iskolás gyerek népdalokat énekel, két lány és egy fiú Ady Endre Üzenet egykori iskolámba című versét szavalja, majd csak lányok csárdása teszi még változatosabbá a műsort, s végül megint lányok-fiúk vegyeskara énekli szépen Szabó Éva tanítónő vezényletével: Mi búcsúzunk és elmegyünk ... S még mindig tart a műsor a taksonyi Hősök emlékműve és a galántai park Kodály Zoltán emlékmű megkoszorúzásával, a Kaskady Hotel éttermének szemet, lelket gyönyörködtető eseményeivel. Morovics Ferenc, a galántai városi nemzeti bizottság elnöke köszönti itt a volt iskolatársakat, ahnak felolvasásával, mi változott meg Galántán és Taksonyban több mint ötven esztendő alatt, hogyan élnek ma a hajdani mezítlábasok, azok leszármazottai, családtagjai. A fölépült lakásegységek száma meghaladja a négyezret. A lakások döntő többségében központi fűtés van. A háztartások legtöbbjében hűtőszekrény, mosógép és televíziókészülék, s minden negyedik családban személygépkocsi. A város területén számos nagyüzem (ipari, gazdasági) kíméli meg 2