A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-03 / 23. szám

Hallottukolvastukláttuk Innenonnan SZÍNHÁZ Lélekcsere (Mai litván drámák) A kötetben szereplő négy drámaíró közül Kazys Saját már ismerheti az olvasó, hiszen 1972-ben az Európa Könyvkiadó öt drámá­ját jelentette meg egy kötetben Jónás, a próféta címen. Azóta Kazys Saja kinőtte Európát: a „Koldusok szigete" című tragiko­médiáját a tengeren túl is játsszák. Saja két művel, a címadó „Lélekcserével" s a „Koldusok szigetével" szerepel a kötet­ben, mellé sorakozik Romualdas Baltušnikas az „Egy gyenge férfi ábrándjai" című drámá­val, egy közös mű Grigorij Kanovics és Sauli­­us Šaltenis tollából a „Macska az ajtó mö­gött" valamint Saulius Šaltenis önálló mun­kája a „Sicc, halál I" c. groteszk játék. Milyen hát a mai litván dráma? Változatos, lenyűgöző, magával ragadó, tudatosan épít­kező. A Szovjetunió egyetlen más nemzeti (nemzetiségi) drámairodalmával össze nem téveszthető, nem komolykodó, nem áltársa­dalmi, hanem sajátos iróniájú, összességé­ben is egyéni hangvételű; úgy litván, hogy az egész világra tekint. Ha az öt drámából ki kellene választanunk a legjobbat, sokáig vitázhatnánk fölöttük, én némi kockázatot vállalva mégis Saulius Šal­tenis groteszk játékára, a Sicc haláll-ra hív­nám föl a figyelmet. Valóban játék, valóban groteszk, teli megvalósítható színpadi ötlet­tel, a jó értelemben vett geg sziporkázó derűjével. Egy fiatalember belső és közéleti kálváriájának lehetünk a tanúi, aki úgy áll bosszút a környezetében lévő eleveneken és holtakon, hogy a megtakarított pénzén min­den várakozás ellenére egy tehenet vásárol. Egy mai fiatalemberről van szó, akinek elege van már a társadalmi normákból, a szok­ványból. Lázadása annyira szimpatikus, hogy az eröltetettségnek még csak a gyanúját sem tudjuk fölmutatni, s úgy drukkolunk Andrius lázadásának, akár valaha a népme­sék legkisebbik fiújának. Olvasva is szép élményt nyújtott a „Lélek­csere" öt drámája, szívesen látnám bárme­lyiket színpadon. Szívesen látnám hazai ma­gyar színpadon. Soóky László KIÁLLÍTÁS Színházi emlékek A Karolinum, a prágai Károly Egyetem föld­szinti termeiben,-a Tyl Színház kétszáz évvel ezelőtti megnyitására emlékezve rendeztek kiállítást. Dr. Marcel Deyl a kiállítás forgató­­könyvének írója és rendezője úgy csoportosí­totta a múzeumi értékű, gazdag anyagot, hogy szemléletessé tegye: mind a különféle nemzeti kultúrák közelhozása tekintetében, mind a cseh nemzeti színjátszás fejlődésé­nek vonatkozásában jelentős volt a Tyl Szín­ház kétszáz éves működése. Ilyen módon az egykori és a rekonstruált kosztümök, színpadi életképek, illusztrált színházi jelenetek, forgatókönyvek, kéziratok, partitúrák, plakátok, műsorfüzetek, fényké­pek és egyéb tárgyi emlékek valójában szín­háztörténeti tényeket idéztek elénk. Az első előadás, Lessing „Emilia Galotti" című drá­májának bemutatásától kezdve napjainkig. A legimpozánsabban elrendezett gyűjte­mény Mozart Don Jüanját idézte. Okkal, mert hiszen az ősbemutatót az egykori Ne­mesi Színházban rendezték meg, s az operát Mozart a prágai közönségnek ajánlotta. Meghatóban és kegyeletes tisztelettel tekin­tették meg a látogatók Josef Kajetán Tyl óriásira felnagyított kéziratát, a „Kde domov múj" c. dal, a későbbi himnusz szövegét. Sietősen is legalább két és fél, három óra kell a kiállítás megtekintésére, olyan gazdag és változatos az anyag. Nem hiányoznak a magyar vonatkozású emlékek sem. Erkel Hu­nyadi Lászlójának énekkari számait, illetve az előadást meghirdető plakát 1847-ből; 1879-ből Goldmark Károly „Sába királynő­je" című, 4 felvonásos operájának — amit a szerző maga vezényelt — partitúrája és szín­padképe, Liszt Ferenc prágai koncertjének meghirdetése stb. Az újabbak közül említés­re méltók a budapesti Nemzeti Színház 1967-ben történt vendégszerepléséről ké­szített fényképfelvételek. Egyébként a kiállítás június közepéig te­kinthető meg, s a helyszínen megvásárolható František Černý „Tylovo divadlo" című, gaz­dagon illusztrált könyve is. Hajdú András KÖNYV Buda Ferenc: Holt számból búzaszál „Tartozásaimat ez a vers le nem törlesztheti. De ha másra nem, arra talán alkalmas, hogy tisztelegjek vele hóban láboló kisiskolásaim, a korán munkába fogottak, a ma is látástól vakulásig gürcölök, nagycsalád-nevelők, elárvult öregek: a tanyavilágban élő feleba­rátaim előtt" — írja a költő a kötet s az egész Buda-életmű legjelentősebb verse, a „Ta­nya-hazám" jegyzetében. Különös sors a most hosszú idő után úira megszólaló Buda Ferenc sorsa. A ma negy­venhét esztendős költő a hatvanas évek elején tűnt fel a magyar költészetben s a Juhász Ferenc—Nagy László utáni nemze­dék legjelentősebb indulását könyvelhette el személyében a kritika. „Füvek példája" című, 1963-ban megjelent bemutatkozó kötete valóban esemény volt a magyar költészet­ben. De a második kötetre („Ébresszen aranysíp") hét teljes esztendőt kellett várni, aztán mintha teljesen eltűnt volna a hajdani nagyreményű ifjú: 1970 óta mindössze egy műfordítás-kötetet jelentetett meg „Varázs­ének" címmel 1973-ban. S most, kerek húsz esztendővel az indulás után, itt a harmadik kötet. S ez is vékony ugyancsak, alig 17 vers összesen. Igaz, nem akármilyen versek. Kiér­lelt, jelentős írás valamennyi. „Vitoriatollaim vassá, /váltam ördöggé, farkassá./ /Fejvágó kasza, jaj, fekete,/ arcod és arcom árvul bele” — olvassuk a nyilván Nagy Lászlónak hódoló „Arcunk"-ban. S Nagy Lászlóhoz szólnak a Farkasréti temető­ben, 1978. február 6-án írott (elmondott?) „Elmondhatatlan szavak" is: „Árváid állnak körül, Legelső Csillag. A vak sors, a sötét erők sortüze ezúttal is tévedhe­­tetlenül célba talált... Örökségeden, a befe­lé határtalan Szabadság szikkadt kenyerén megosztozunk: maradjon elfogyhatatlan ét­künk. Pirinyó morzsád is édesebb mindan­nál, amit a jóllakottak terített asztala kínál." S Nagy László mellett a másik előd-jóba­­rát is kap búcsúztatót (Kormos Pistának kései levél). De a kötet központi verse, ahogy már említettem, a „Tanya-hazám" című hosz­­szabb kompozíció, az újabb magyar líra egyik nagy költeménye. S mellette még két „rövid remekmű"; a címadó „Holt számból búzaszál" című tizenhat soros vers és a „Mese”. Buda Ferenc költészete továbbra is jelen­tős költészet. Három kevésszavú kötete je­lentős értéke a mai magyar lírának. Bízzunk benne, hogy a „Holt számból búzaszál" című kötetet a jövőben sűrűbben követik majd az újabb Buda Ferenc-művek. FOLYÓIRAT A kegyencnő és a pap Misima Jukio elbeszélése a Nagyvilág idei negyedik számában jelent meg Gergely Ág­nes szép fordításában. Egy öreg buddhista papról szól, aki egész életében aszkétaként készült a Nyugati Paradicsomnak nevezett életen túli világba. Egy tavaszi napon azon­ban, amikor remetelakából kimozdulva lesé­tált a tóhoz és belefogott a Nyugati Paradi­csom megpillantását ígérő vízi elmélkedés­be, megállt közelében egy ökörvontatású hintó, amelynek a tulajdonosa maga a „nagy császári ágyas" volt. A kegyencnő a sigai tavaszi tájra volt kíváncsi, s a hintó függö­nyét felemelve még egy búcsúpillantást ve­tett a tóra. A főpap akarva-akaratlan odané­zett, és nem tudta levenni a szemét a csodá­latosan szép udvarhölgyröl, aki állta a tekin­tetét, mert érthetetlen volt számára az öreg aszkéta bámészkodása. A hintó már régen tovagördült, de a főpap földbe gyökerezett lábbal állt a helyén. Ez az a pont, amelyre szerkezetileg az elbeszélés fölépül. Misima Jukio nagyszerű­en érzékelteti, mire vállalkozott a főpap, amikor egészen fiatalon szent fogadalmát megtette, és hadat üzent a húsnak (testi örömöknek), hogy cserébe a jövendő világot kapja. Tíz gyönyörűség elérésén keresztül vezet az út a Nyugati Paradicsomba, ahol smaragdból van a föld, s rajta keresztül-ka­­sul aranykordonnal szegélyezett utak; a re­metelakba visszavonuló főpapnak már-már minden sikerült, amikor a sigai tó partjánál megjelent a hintó, elmozdult a függöny, s a kegyencnő képében egyszerre iszonyatos erővel és bosszúval tört rá a külvilág, amely még egy ilyen öreg, törékeny, tökéletes nyu­galomban halálára készülő főpapon is győ­zedelmeskedik. Mesterien finom, árnyalt lé­­lekrajz jön a drámai helyzet bekövetkezte után. Az öreg pap Buddha képe előtt térde­pelve is a hintóbeli női arcot látja, s vége szakad fönséges nyugalmának. Olyan lesz a viselkedése mások szemében, mint az esze­lősé. A nagy császári ágyas persze megtudja, hogy a sigai főpapot elkápráztatta a szépsé­ge, kedvéért talán még a jövendő világot is oda akarná dobni, s szemében sokkal inkább férfinak látszik, mint az udvarszerte ismert nemesurak. S mikor a szánalmas látványt nyújtó remete megjelenik a palota előtt, hogy a hintóbeli arcot látva egyszer s min­denkorra megszabaduljon a Nyugati Paradi­csom elérését veszélyeztető szerelemtől, a kegyencnő ablakához hivatja, s kinyújtja a kezét. De annál, hogy a pap homlokához és arcához szorítja a finom kezet, nem történik több. Itt fejeződik be a felejthetetlen élményt nyújtó írás. Mács József Dinamikusan fejlődik a Kamcsatka-félszi­­get nagy részét elfoglaló Korják Nemzeti­ségi Körzet. A halászat és a rénszarvaste­nyésztés mellett fejlesztik a zöldségter­mesztést is. Az elmúlt években több mint háromszáz ipari létesítményt és kultúrhá­­zat adtak át, százötvenezer négyzetméter lakóterületet építettek. A század elején kihalásra ítélt korjákoknak több mint negyven iskolájuk és ötszáz pedagógusuk van, fiaik, lányaik a középiskola befejezté­vel felvételi nélkül tanulhatnak tovább a szovjet főiskolákon. Négyhónapos szovjetunióbeli turnén vett részt a bratislavai Autoródeó húsztagú csoportja. A csoport egyetlen női tagja, Emília Košová, aki egyben az első cseh­szlovák női kaszkadőr is. A fürdőruha­­show színbe lye: Jamaica egzotikus, nö­vényekben gazdag tenger­partja. A ma nőkén Ameri­ka legnépsze rübb fotó modellje: Cheryl Ti, ► egs. R

Next

/
Thumbnails
Contents