A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-27 / 22. szám
ottan tartózkodott. Nem messze kerítő falak maradványai szemléltetnek, mellyekkel az iszonyú barlang közepére foglaltatott. Kár, hogy eddig méllyebb vizsgálás alá nem vétetett. A Tornai Szelitzei nagy barlang télen meleg, nyáron hideg, és nyaratszaka sok jég hordatik ki belőle. Sok barlang néha napján kő-bányából vette eredetét. Némelyek mesterséggel alkottak." Terlanday Emil: A Szilicei jégbarlangról 1896-ban megjelent könyvében többek között a következőket írja: „A jégképzödés a hógyűjtö havából indul ki. A jégcsapok és jégoszlopok képződése az alábbeniektől eltérőleg nem hóbegyűjtőnek, hanem a barlang fölötti környéknek havából indul ki. A megfagyott hó elolvad s a sziklarepedésekbe kezd becsepegni s így képződnek a nagy jégcsapok. E jégképződés oka az, hogy a barlang a téli hideg hatására nulla fok alatt álló hőmérsékletet ölt, melyet igen huzamosan tud megőrizni és a hideg hőmérséklethez hideg víz is járul." A helyes megfejtés a már említett Bertalan Károly: Barlangkutatás Szilice környékén című művében olvashatjuk: „A Szilicei jegesbarlang egy nagyméretű, természetes jégverem, úgynevezett statikai jegesbarlang, melynek zsákalakúan lefelé húzódó előcsarnokában a téli hideg levegő meggyűlik és a környező kőzetet erősen áthűti. Az északnak néző, árnyékos barlangszáda pedig a nyári nap melegítő hatását nem engedi érvényesülni. A barlang bejárata előtti beszakadásban télen át felhalmozódó hatalmas hótömeg tavasszal lassú olvadásnak indulva a nulla fokú hóié az előcsarnokba szivárog be, ahol ismét megfagy és talajjég keletkezéséhez vezet. Ehhez járulnak a sziklaboltozaton átszivárgó csapadékvizek, valamint a rácsapódó párák csepegő-vizei részben a talajjeget gyarapítva, részben pedig jégcsapokat és jéggyertyákat alkotva. A jégképződmények májusban érik el legnagyobb kifejlődésüket, amikor azután a külső hőmérséklet emelkedésével a talajjég felső pereme is olvadni kezd. Ez a folyamat egyre lejjebb harapódzik, a barlang hideg-tartaléka lassan elfogy és hogy Robert lépteit hallja a kavicsos úton, várta, hogy a kulcs megcsikorduljon a zárban, de aztán szembenézett a valósággal. Mellette egy mindenre elszánt bandita áll. Egy gyilkos. Aztán valami megmozdult az ablak alatt a bokorban. Tóbiásra pillantott. A bandita is felfigyelt a neszre és az ajtót leste. Donna nem mozdult Összeszorította az öklét majd felkiáltott: — Maradj kint, Robert! Tobias egy dühös pillantással szinte belefojtotta az asszonyba a szót és ismét az ajtó felé fordult. Aztán nagyot csőrrent az ablaküveg. A bandita feljajdult és kiejtette a kezéből a fegyvert A golyó a markába fúródott. Még egyszer megcsörrent az ablakon az üveg... aztán szélesre tárult az ajtó. Tobias meglódult, de egyenesen Robert Carpenter karjaiban találta magát — Minden rendben van. Chuck — mondta Robert a kollégájának, aki a kertben őrködött. — Gyere be... Vedd el a fickótól a revolvert. A padkán hever... elvesztette. Néhány pillanattal később Chuck megbilincselte Tóbiást és betuszkolta a rendőrkocsiba. Donna a félelemtől remegve állt a hálószoba ajtajában. Robert csöndes szavakkal nyugtatta meg az asszonyt. — Ne sírj. Donna. Elmúlott — Attól tartottam, hogy nem érted meg az üzenetet A felügyelő mosolygott. — Mindent megértettem, amikor azt mondtad, hogy Teddy beteg. Hiszen nekünk kislányunk van. Jó! van a kis Linda ? nyár végén, valamint ősszel általában már az egész előcsarnokban olvadás stádiumában van a jég. A barlang hatalmas jégtömegének egy része azonban átvészeli ezt az időszakot, amit elősegít az a körülmény, hogy a hőmérséklet hűvös, derült éjszakákon nyáron is ismételten a fagypont alá száll az erős kisugárzás és párolgás következtében. Télre azonban a jégtömegek lassan összezsugorodnak, amit párolgásuk is elősegít és mivel ekkor szivárgó vizek nem jutnak a barlangba, csak a következő tavasszal indulnak ismét fejlődésnek. így jön létre az az érdekes paradoxon, hogy tavaszszal és nyár elején találunk legtöbb jeget a barlangban, télen pedig aránylag keveset." A Szilicei-barlang eredetileg két szintű, de nem jeges barlang volt. Az eljegesedés az archeológiái leletek szerint valamikor az időszámításunk előtti 1. század táján következett be. Mintegy 2000 évvel ezelőtt a belső barlang mennyezete leszakadt, s az omlás következtében megszűnt a légáramlás a barlang alsó szintje (az Archeológiái dóm és a Fekete-patak) és a barlang felső szintje között. Ennek folytán a hideg levegő megrekedt a felső barlangban, ez váltotta ki az eljegesedést. Az omlás betömte a bejáratot a jégbarlang alatt levő, az ókorban emberek lakta Archeológiái dómba, melyet 1931 -ben tárt fel Ján Majkó határőr, amikor eltávolította a sok omladékot. Az Archeológiái dómban folyik a Fekete-patak; a föld alatt tovább haladva lejjebb ez alakította ki a Gombaszögi-barlangot. Az Archeológiái dóm igen gazdag őskori leletekben. Ezek azt bizonyítják, hogy a barlang már a fiatalabb kőkorszaktól kezdve lakóhelyül szolgált az embereknek. Dr. V. Némejcová archeológussal az akkor újonnan megalakult Rozsnyói Bányászmúzeum történelmi és régészeti osztályának vezetőjével 1956-ban ásatásokat végeztünk és öt szondát kiásva hatalmas mennyiségű leletet gyűjtöttünk össze, a klasszikus bükki kultúra tárgyi emlékeit. A legnagyobb lakottsága a barlangnak azonban a bronzkorban lehetett, amit a bronztárgyak, obszidián kövek és cserepek nagy száma is bizonyít, de találtunk a vaskorszakból származó leleteket is. Tehát a barlang eljegesedés előtt bizonyíthatóan lakott volt. Nagy jelentősége van a barlang biológiai inverziójának (az övezetek fordított helyzetének), ami annyit jelent, hogy a hideget kedvelő növények és állatok alacsonyabban vannak mint a melegkedvelők, tehát éppen fordítva, mint a környező természetben. A barlangban a levegő állandó nedvessége, hűvössége, a napfény hiánya olyan feltételeket hoztak létre a növényvilágnak, amely csak a magas hegyvidékekre jellemzőek, de a fennsík szélsőséges időjárási viszonyai mellett nem maradhatnának meg. Az állatvilágból a futrinkafélék közül megtalálható itt a Duvalius microphtalamus ssp. hungaricus (magyar vakfutrinka) és a Duvalius bokori var. gelidus. Ezeket itt endemitáknak — a barlang sajátjainak — tartják, mint a földtani harmadkor maradványait. Rajtuk kívül élnek még itt százlábúak és mintegy 25 féle puhatestű állat is. A növényzet szubalpik jellegű és fokozatosan a legalacsonyabb mohákig terjed. Mindezekért a rendkívüli értékekért 1973-ban a barlangot, mint rendkívüli természeti képződményt, védettnek nyilvánították. Szilice az éppen száz évvel ezelőtt megszüntetett (Abaújhoz csatolt) Torna vármegyéhez tartozott, és itt is, mint a vármegye számos más településén, igen sok rege maradt a mohipusztai csatavesztés után menekülő IV. Béla királyról. Borzovától kezdve, Szilicén, Dernőn, Tornagörgőn át egészen Szádelőig követhető a menekülő király útja a helyi mondák és elnevezések nyomán. A Szilicében fennmaradt monda szerint a menekülő fáradt király Borzova és Szilice határában megpihent. Itt, egy szilfaháncsból készült iccében nyújtottak neki vizet a mai napig is Királykútnak nevezett forrásból. Ettől a szil-iccétől kapta volna azután Szilice a mai nevét. id. STIBRÁNYI GUSZTÁV Fotó: Bisti ka teak egy percre... Harmincas éveinek második felében jár HIDEGHÉTI ÁRPÁD, a Bratislavai Fémmegmunkálóipari Vállalat tévéjavító-szolgálata aranyjelvénnyel kitüntetett szocialista munkabrigádjának dolgozója. Most mégsem mindennapi munkájáról beszélgetünk, hanem elsősorban diákként faggatom. Árpád ugyanis, levelező hallgatóként, a Szlovák Műszaki Főiskola Villamosmérnöki Karának ötödéves hallgatója. — Hány vizsgád van még a diplomáig? — Talán kezdjük inkább fordítva! Az eddig lezárt kilenc szemeszter során összesen negyvenöt vizsgát tettem le. Most már lassacskán bízom benne, hogy jövőre ilyenkor túl leszek a hátralévő tíz vizsgán, sőt a diplomamunka megvédésén is. — Hogyan jutott eszedbe: jóval túl a harmincon, ráadásul befutott tévészerelőként beiratkozni a főiskolára ? — A laikusok számára is nyilvánvaló, hogy milyen rohamléptekkel fejlődik az elektrotechnikai ipar. Elég, ha csak a tévékészülékeket vesszük példaként, amelyek manapság már egészen más műszaki elvek alapján készülnek, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt, amikor szakmát választottam. Olyan munka az enyém, ahol állandóan lépést kell tartani a fejlődéssel. — De miért ilyen későn fogtál neki a komoly tanulásnak? — Bratislavában, a Duna utcai gimnáziumban érettségiztem huszonegy évvel ezelőtt. Már akkoriban érdeklődtem a fizika, a kémia s részben a matematika iránt is. Főképpen a műszaki tantárgyak közötti összefüggéseket szerettem, hiszen az embernek így látszólag ellentétes dolgok közös alapját sikerült megtalálnia. Családi okokból azonban nem mehettem rögtön főiskolára; a szakmunkáslevél megszerzése és a tényleges katonai szolgálat letöltése után viszont életemnek olyan szakaszába értem, amikor az autóvásárlást, a házépítést, egyszóval a családi otthon megteremtését fontosabbnak tartottam a főiskolán való tanulásnál. így történt, hogy már apa voltam, amikor újra visszaültem az iskolapadba ... — Nyelvi nehézségeid voltak-e, vannak-e tanulás közben? — Nem, elvégre az elektromosságtan, legalábbis főiskolai szinten, elsősorban a számok tudománya. A szakkifejezések pedig egy kis szorgalommal egy-kettőre elsajátíthatóak. Ellenkezőleg, évfolyamtársaimmal szemben előnyösnek érzem, hogy vizsgák előtt magyar nyelvű szakkönyveket és főiskolai szkriptumokat is lapozgathatok. — Tényleg, diáktársaid körében nagy volt i lemorzsolódás az elmúlt öt esztendő alatt? — Ijesztően nagy! Távhallgatókként 180-ar kezdtük az elsőt, most alig vagyunk harmincán — Kinek köszönhetsz sokat hogy neked sike rüh állva maradnod ebben a tanulmányi versen gésben? — A családomnak. A feleségem is, a lányain is megértő türelemmel várják, hogy egysze majd vége szakadjon az állandó könyvbújásnak A matekét pedig nemcsak velem, de töbl évfolyamtársammal is a sógorom „gyúrta" szin te végkimerülésig. — Mi kell ahhoz, hogy valaki felnőtt fejjt szerezze meg a diplomát? — Hallatlan kitartás, szilárd akarat, és persz egy csöppnyi diákszerencse is!... (mik-23
