A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-27 / 22. szám

A HET galériája MOUSSON JÓZSEF TIVADAR A népi élet tarkasága, a népviseletek, a népszokások, a népi építkezés, a vásá­rok zsúfolt, színes forgataga művésze; ink közül Gyurkovits Ferencet kivéve talán senkit sem ihletett meg olyannyi­ra, mint Mousson József Tivadart (1887—1946), aki a Pécs melletti Högyészt, szülőföldjét felcserélte a zempléni táj és népélet szépségével, és 1911-ben Nagymihályban telepedett le. Vállalta e vidék gazdasági elmara­dottságából adódó nehézségeket, a ki­fejezetten feudális viszonyokat. Mousson József Tivadar a szekszárdi gimnázium elvégzése után Baján a taní­tóképzőben tanult tovább. Rajzkészsé­gére már kisdiák korában felfigyeltek. Édesapja támogatásával, — aki kán­tor-tanító volt, s felismerte fia tehetsé­gét —, 1905-ben Budapestre érkezett a Képzőművészeti Akadémiára, ahol Balló Ede tanítványa lett 1909-ig. 1911 -ben a nagybányai müvésztelepen dolgozott, amelyet ekkor Ferenczy Ká­roly vezetett. Az akadémián szerzett mesterségbeli tudását, dinamikus rajz­készségét Nagybányán továbbfejlesz­tette a napfénytől átitatott színélmény­­nyel. Mousson számára a nagy festői té­mát Zemplén vidéke és népének élete jelentette. Itt bontakozott ki egyéni ér­telmezésű impresszionista festészete, s Mousson József Tivadar: Vásár Nagymihályban (1920 körűi, olaj) A Dunamenti Múzeum tulajdona, Komárom (Komárno) Fotó: Bíró Béla itt kapott biztos alapot a megélhetés­hez, hiszen Nagymihályban 1911-ben rajztanári állást kínáltak fel számára a polgári iskolában, amelyet el is foga­dott. 1919-ig működött mint pedagó­gus. A rajztanítás mellett német nyelvet is oktatott. Tanítói szerepkörét kime­rítőnek érezte, — erről tudósít az Alma­nach Zemplina, Michalovce 1958 c. kiadványa, amelyben Mousson vallo­másait rögzítették. Tanítói állásának megszűnésétől kezdve önálló művész­ként dolgozott. Nagymihályi letelepedése után több­ször járt Olaszországban s az itt készült képein is még nyoma maradt a roman­tikus tájfelfogásnak, az impresszionista láttatást csak a motívum néhány színén tudta elérni. 1911-től formálódott fes­tészetében a természet fényviszonyai­nak élményéből a plein air. . Pályafutásában az 1920—1930 kö­zötti időszak a legtermékenyebb, ekkor bontakozott ki festészete a legtelje­sebben. Korábbi, szürke árnyalatokra épülő kompozícióit, amelyeken a táji élmény pusztán a hangulat színeffek­tusának megfogalmazására szorítko­zott, felváltotta a valőrökre épített szé­les ecsetkezelésű festésmód. Színská­lája kivilágosodott, élénkebb lett. Fes­tészetében a húszas évek elejétől je­lennek meg a piaci zsánerképek, ame­lyek megjelenítésénél eljut az impresz­­szionista festészet lényegéhez, a lát­vány dekoratív megfogalmazásához, friss, erőteljes színharmónia megte­remtésével képein. Mousson festészete a harmincas évek végén hanyatlást mutat. Az egyre nö­vekvő anyagi gondok rákényszerítet­­ték, hogy a megrendelők igényét elé­gítse ki, — korábbi képeinek nagymé­retű változatait készítette számukra. Művészi válsága egybeesett egészségi állapotának gyengülésével, — fél olda­lára megbénult. A negyvenes évek ele­jén újra önmagára talált, s bár bete­gen, de festeni kezdett. 1944-ben Trencsénben, fiánál telepedett le, ahol 1946 novemberében érte utol a halál. Mousson József Tivadar festészeté­ben a zempléni táj sokszínűségét, és népének viszontagságos, de a civilizá­ciós ártalmaktól mentes, tiszta, öntör­vényszerű életét örökítette meg nagy szeretettel, az impresszionista festés­mód saját maga által kimunkált, egyéni kifejezési eszközeivel. FARKAS VERONIKA

Next

/
Thumbnails
Contents