A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-20 / 21. szám

■ Isztambul feljegyzett történelme i. e. 657-ben kezdődik, ekkor alapí­tották görög kolonisták, hadvezérük Byzasz vezetésével. Innen a város első elnevezése: Byzantion. Nevét Marcus Aurelius Antonionra változ­tatta apjának emlékére, majd ami­kor a város a római birodalom része lett. Nagy Konstantin császár 330-ban a római birodalom fővárosá­vá tette. Róla nevezték el Konstanti­­napolisznak, Konstantinápolynak. Kons­tantin a hetest tartotta szerencse­számának, ezért úgy rendelkezett, hogy a város hét dombon épüljön és hét kapuja védje az ellenség ellen. Volt ezekből a következő századok­ban bőven: a város gazdag kincseit sok hódító akarta megkaparintani: avarok, arabok, Harun al Rasiddal az élükön, majd bolgár-törökök próbál­tak szerencsét. A 13. században a Velencei Köz­társaság megszervezte a negyedik keresztes hadjáratot, és harcosai el­foglalták, felégették a várost. Az oszmán-törökök adták meg a kegye­lemdöfést a belső viszályoktól el­gyengült városnak: II. Mehmet szul­tán 1453-ban elfoglalta és véglege­sen megbuktatta, a több mint ezer­éves bizánci, vagyis kelet-római csá­szárságot. Konstantinápoly elfogla­lásától számítják a törökök az új­kort. A jelenleg mintegy ötmilliós város utcáin az 1980-as katonai hatalom­­átvétel után elcsitultak a fegyverek. Itt-ott jut a turistának egypár fur­­csálló tekintet: miért érdemes oly távolról eljönni megnézni mindazt, amit az isztambuliak nap mint nap ingyen látnak? Az eligazodást megkönnyíti, hogy a leghíresebb mecsetek és minare­tek dombokon épültek, és a legtöbb járókelő is szívesen és gyorsan ad útbaigazítást. A török nyelv kelle­mes muzsika a magyar fülnek: bár érteni vajmi keveset lehet (kivéve olyan szavakat mint a kücsük kicsi, vagy kapi kapu), a hanglejtés és kiejtés nagyon hasonló a magyar­hoz. A többezer éves kereskedelem szelleme lépten-nyomon megnyilvá­nul ma is: az élelmes kereskedők a náluk gyakrabban megforduló turis­ták nyelvéből megtanulnak néhány tucat szót, kifejezést, melyek nem­csak a megérthetést teszik lehető­vé, de a kellemesen meglepett turis­ta éberségét is csökkentik, s ez min­dig jó üzletet kínál az eladónak. A nagy fedett bazárt okvetlenül meg kell nézni. A fél négyzetkilométernyi területen többezer kis bolt, műhely, illetve piac található, 61 utcája és 13 kapuja van a fedett bazárnak. Külön utcájuk van a szőnyegkeres­kedőknek, a rézműveseknek, az aranyműveseknek s más iparosok­nak. A közép-európai turisták főleg a bőr- és szőrmeáru iránt érdeklőd­nek. A kínálat nagyon gazdag, és a választás perceit kellemessé teszi a pirinyó üvegcsészékben felszolgált, erős, édes tea, amit általában 5—6 éves fiúk szolgálnak fel. Mivel kele­ten az alkudozás szertartásszámba megy, komoly hibának számít akár­mit is az első helyen, az elsőként említett áron megvásárolni. Ha nincs megegyezés, a tulajdonos az utcára is utána megy a vevőnek, s ott folytatja tovább az alkut. A rengeteg járástól elcsigázott tu­ristának sok felfrissülési lehetőség kínálkozik: kisebb-nagyobb utcai vagy kerti vendéglők, talponállók, bisztrók vagy fényűző szállók kávé­zói, ahova legalább egy „sekerli kah­­ve"-ra (édes kávéra) érdemes beülni. Rögtön kiszolgálják a vendéget hi­deg vagy meleg étellel, üdítővel. Te­kintettel a vallási korlátozásra a mo­hamedánoknak tilos a szeszfogyasz­tás, jobbnál jobb, ízletes gyümölcs­szörpöket szolgálnak fel nagy vá­lasztékban. A török konyha neveze­tességei közé tartozik a nyárson sült kebab, az izgara (roston sült bárány­hús) és a köfte, (vagdalthúsból ké­szült kolbász). Az édesszájúak meg szívesen megkóstolják a helvánt (lisztből, cukorból és szezámolaj­magvakból előállított ínyencség). Mivel se Isztambulban, se másutt az országban nincs villamos, a jelleg­zetes török városi járművet, a dol­­müst próbáltuk ki. Ez lényegében vonaltaxi, általában minibusz vagy régi típusú nagy személyautó. Je­gyet nem árulnak, felszálláskor a vezetőnek (vagy segítőtársának) kell átnyújtani a rendkívül jutányos menetdíjat. Isztambul rendkívül gazdag törté­nelmi, művészeti nevezetességek­ben, látnivalókban, bizánci és török kulturális emlékekben egyaránt. Talán a legismertebb közülük a Hagia Szófia (Isteni bölcsesség) me­cset, amelyet keresztény templom­ból alakítottak át, a világ legszebb templomaként emlegették. A Hagia Szófiától nem messze van a város legszebb s egyben a világ egyetlen hatminaretű mecsetje: Ah­med szultán dzsámja, más nevén a Kék mecset. Ez utóbbit onnan kapta, hogy belső falait kék csempék borít­ják. A 260 színes ablakon keresztül besütő napsugarak, különösen alko­nyaikor csodálatos színpompát va­rázsolnak a dzsámi falai közé, ahol egyszerre 35 000 igazhitű fohász­kodhat Allahhoz. A Topkapi múzeum az egykori szultáni palotaegyüttes megtekinté­se is elengedhetetlen része a „köte­lező" városnézésnek. Évszázadok folyamán felbecsülhe­tetlen értékű porcelán, arany, ezüst, drágakő, fegyver, ruha és sok ezer más dísztárgy gyűlt össze a palota egyes részeiben. Az erkélyről párat­lan kilátás nyílik balra az Arany­szarv öbölre és a Boszporuszra, jobb­ra a Márvány-tenger hullámzó vi­zeire. Dr. DÓMOK JÁNOS (A szerző felvételei) Jogi tanácsok S. £ olvasónk lakásügyében kér tanácsot Fér­jétől elvált a bíróság a kiskorú gyermekeiket a válás utáni időre az ő gondjaira bízta. Férjének szövetkezeti lakása volt, amit még a házas­ságkötés előtt szerzett Férje viselkedése miatt azonban ebből a lakásból még a válás kimon­dása előtt kiköltözött, azóta édesanyjánál él, ahol négy felnőtt és két gyermek lakik. Lakás­kérvényét amit már másfél évvel ezelőtt adott be, eddig nem intézték el, Iwlott mások már kaptak a nemzeti bizottságtól lakást. Volt férjének a házasságkötés előtt szerzett szövetkezeti lakására kizárólagos használati joga van. A házasság tartama alatt ehhez a feleségnek is volt használati joga, de ezzel egyidejűleg nem lett tagja a lakásszövetke­zetnek. A házasság felbontásával ez a lakás­­használati joga megszűnt, egyedül a volt férje maradt a szövetkezet tagja, s csakis őt illeti meg a lakás használatának a joga. Ilyen esetben a bíróság kötelezi a feleséget, hogy a lakásból költözzék ki, de természetesen csak akkor, ha a nemzeti bizottságtól megfe­lelő lakást kap. Minthogy azonban a lakásból még a válás kimondása előtt kiköltözött s a válással a lakáshasználati joga megszűnt, nincs igénye pótlakás kiutalására. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy abban az esetben, ha bámielyik házastárs a házasság tartama alatt lesz valamely lakás­­szövetkezet tagjává és szövetkezeti lakást kap, akkor mindkét házastárs a szövetkezet tagjává válik és mindkettőjüknek joga van a szövetkezeti lakás használatára. Ilyen eset­ben a válás után a bíróság dönti el, hogy melyik volt házastárs lesz továbbra is a szövetkezet kizárólagos tagja és a szövetke­zeti lakás egyedüli használója. E döntésnél a bíróságnak tekintetbe kell vennie a kiskorú gyermekek érdekeit. Olvasónknak csak a lakástörvényben meg­határozott módon van lehetősége lakást igé­nyelni. Ezt nyilván meg is tette. A helyi nemzeti bizottság a lakásigénylök­ről külön jegyzéket vezet, amelybe felveszik mindazokat, akiknek nincs a községben, vá­rosban saját lakásuk, illetve egészségtelen vagy más okból meg nem felelő lakásban laknak. Egészségtelen lakásnak azt a lakást tekin­tik, amelyet az építési ügyosztály a járási higiénikussal egyetértésben lakhatásra alkal­matlannak nyilvánít. Meg nem felelőnek te­kinthető például a túlzsúfolt lakás, ahol egy lakóra 8 négyzetméternél kisebb lakótér jut. Városokban és nagyobb községekben a lakásigénylők jegyzékébe csak azokat veszik fel, akiknek a településen van az állandó munkahelyük. A lakásokat a nemzeti bizottság féléven­ként pontosított külön sorrend alapján utalja ki. Ebbe a nyilvántartásba csak annyi lakás­igénylöt vesz fel, ahány lakás az előzetes becslés szerint az illető félévben kiutalásra kerülhet. Ugyancsak felveszik azokat az igénylőket is, akik az előző félévben már szerepeltek a nyilvántartásban, de nem kap­tak lakást, feltéve, hogy a törvényes feltéte­lek nem változtak meg. Ebbe a jegyzékbe elsősorban azokat ve­szik fel, akiknek a munkájuk, beosztásuk jelentőségét tekintve a legégetőbb a lakás­szükségletük. Elsősorban azok jönnek tekin­tetbe, akiknek kis jövedelmük és több gyer­mekük van, a településen nem rendelkeznek lakással, vagy ha igen, akkor az vagy egész­ségtelen vagy meg nem felelő túlzsúfolt. A félévenként megújított jegyzéket nyilvá­nosan ki kell függeszteni. Ha valaki már szerepelt a lakásigénylők jegyzékében, de nemzették fel a következő félévre összeállí­tott jegyzékbe, ez ellen 30 napon belül bejelentheti indokolt kifogásait. Az ügyben a nemzeti bizottság dönt. A lakástörvény bizonyos esetekben lehető­vé teszi, hogy a nemzeti bizottság olyan személyeknek is utaljon ki lakást, akik nem szerepelnek a sorrendi jegyzékben. így pl. államérdekből bizonyos vezető állami tiszt­ségviselőnek, külképviseleti hatóságok dol­gozóinak, neves művészeknek, hivatásos bí­ráknak, ügyészeknek és másoknak soron kí­vül is lehet lakást kiutalni. A lakáskiutalásnál a nemzeti bizottság arra törekszik, hogy a lakás nagysága és szobái­nak száma, tekintetbe véve a helyi körülmé­nyeket, megfeleljen a lakásigénylő szükség­leteinek, a családtagok számának. Olvasónknak, minthogy két kiskorú gyer­meke van, a helyi körülményeknek megfele­lően kétszobás lakásra van igénye. Ha nem veszik fel a legközelebbi félévre összeállított sorrendi jegyzékbe, akkor jelentse be indo­kolt kifogásait. A bejelentésről a nemzeti .bizottság dönt, s erről Önt írásban kell érte­sítenie. Amennyiben az a gyanúja, hogy általában helytelenül járnak el a lakáskérvények intézé­sével kapcsolatban s jogtalanul vagy indoko­latlanul egyesek előnyben részesülnek, for­duljon konkrét panaszával a járási népi ellen­őrző bizottsághoz (Okresný výbor Ľudovej kontroly) és ott kérje ügyének kivizsgálását. T. J. bodrogszerdahelyi olvasónk anyósa nyug­díjügyében kér felvilágosítást. Anyósa 57 éves, 565,— korona özvegyi nyugdíjat kap, miután saját öregségi nyugdíjra nem keletke­zett igénye. Emellett minden hónapban dolgo­zik 10—12 napot. Nem kaphatná-e meg a legutóbbi rendelkezéssel 880,— koronára fel­emelt nyugdíjat? Anyósának özvegyi nyugdiját az elhunyt férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjának 60 százalékában állapították meg, amihez még az 1979. és 1982. években meghatározott 30—40 korona nyugdíjpótlékot is hozzászá­mították. A módosított nyugdíjtörvény az öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíj legalacso­nyabb összegét havi 880,— koronában álla­pította meg azoknál a nyugdíjasoknál, akik­nek nyugdíja az egyetlen megélhetési forrá­sa. Amennyiben a nyugdíjasnak a nyugdiján kívül más jövedelme vagy járadéka is van, akkor a nyugdíját csak annyival emelik fel, hogy összes ilyen jövedelme ne haladja meg a havi 880,— koronát. A nyugdíjasnak a munkatevékenységéből származó jövedelmét csak akkor nem veszik figyelembe, ha ez egy naptári évben nem tesz ki többet 60 munkanapnál. Anyósának valószínűleg azért nem emel­ték fel az özvegyi nyugdíját, mert havonta 10—12 napot, vagyis évente több mint 60 munkanapot dolgozik. Azt ajánljuk, írásban kérje nyugdíjának felemelését, de előzőleg mindenesetre ér­deklődjék a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályán. Dr. B. G. 17

Next

/
Thumbnails
Contents