A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-20 / 21. szám
■ Isztambul feljegyzett történelme i. e. 657-ben kezdődik, ekkor alapították görög kolonisták, hadvezérük Byzasz vezetésével. Innen a város első elnevezése: Byzantion. Nevét Marcus Aurelius Antonionra változtatta apjának emlékére, majd amikor a város a római birodalom része lett. Nagy Konstantin császár 330-ban a római birodalom fővárosává tette. Róla nevezték el Konstantinapolisznak, Konstantinápolynak. Konstantin a hetest tartotta szerencseszámának, ezért úgy rendelkezett, hogy a város hét dombon épüljön és hét kapuja védje az ellenség ellen. Volt ezekből a következő századokban bőven: a város gazdag kincseit sok hódító akarta megkaparintani: avarok, arabok, Harun al Rasiddal az élükön, majd bolgár-törökök próbáltak szerencsét. A 13. században a Velencei Köztársaság megszervezte a negyedik keresztes hadjáratot, és harcosai elfoglalták, felégették a várost. Az oszmán-törökök adták meg a kegyelemdöfést a belső viszályoktól elgyengült városnak: II. Mehmet szultán 1453-ban elfoglalta és véglegesen megbuktatta, a több mint ezeréves bizánci, vagyis kelet-római császárságot. Konstantinápoly elfoglalásától számítják a törökök az újkort. A jelenleg mintegy ötmilliós város utcáin az 1980-as katonai hatalomátvétel után elcsitultak a fegyverek. Itt-ott jut a turistának egypár furcsálló tekintet: miért érdemes oly távolról eljönni megnézni mindazt, amit az isztambuliak nap mint nap ingyen látnak? Az eligazodást megkönnyíti, hogy a leghíresebb mecsetek és minaretek dombokon épültek, és a legtöbb járókelő is szívesen és gyorsan ad útbaigazítást. A török nyelv kellemes muzsika a magyar fülnek: bár érteni vajmi keveset lehet (kivéve olyan szavakat mint a kücsük kicsi, vagy kapi kapu), a hanglejtés és kiejtés nagyon hasonló a magyarhoz. A többezer éves kereskedelem szelleme lépten-nyomon megnyilvánul ma is: az élelmes kereskedők a náluk gyakrabban megforduló turisták nyelvéből megtanulnak néhány tucat szót, kifejezést, melyek nemcsak a megérthetést teszik lehetővé, de a kellemesen meglepett turista éberségét is csökkentik, s ez mindig jó üzletet kínál az eladónak. A nagy fedett bazárt okvetlenül meg kell nézni. A fél négyzetkilométernyi területen többezer kis bolt, műhely, illetve piac található, 61 utcája és 13 kapuja van a fedett bazárnak. Külön utcájuk van a szőnyegkereskedőknek, a rézműveseknek, az aranyműveseknek s más iparosoknak. A közép-európai turisták főleg a bőr- és szőrmeáru iránt érdeklődnek. A kínálat nagyon gazdag, és a választás perceit kellemessé teszi a pirinyó üvegcsészékben felszolgált, erős, édes tea, amit általában 5—6 éves fiúk szolgálnak fel. Mivel keleten az alkudozás szertartásszámba megy, komoly hibának számít akármit is az első helyen, az elsőként említett áron megvásárolni. Ha nincs megegyezés, a tulajdonos az utcára is utána megy a vevőnek, s ott folytatja tovább az alkut. A rengeteg járástól elcsigázott turistának sok felfrissülési lehetőség kínálkozik: kisebb-nagyobb utcai vagy kerti vendéglők, talponállók, bisztrók vagy fényűző szállók kávézói, ahova legalább egy „sekerli kahve"-ra (édes kávéra) érdemes beülni. Rögtön kiszolgálják a vendéget hideg vagy meleg étellel, üdítővel. Tekintettel a vallási korlátozásra a mohamedánoknak tilos a szeszfogyasztás, jobbnál jobb, ízletes gyümölcsszörpöket szolgálnak fel nagy választékban. A török konyha nevezetességei közé tartozik a nyárson sült kebab, az izgara (roston sült bárányhús) és a köfte, (vagdalthúsból készült kolbász). Az édesszájúak meg szívesen megkóstolják a helvánt (lisztből, cukorból és szezámolajmagvakból előállított ínyencség). Mivel se Isztambulban, se másutt az országban nincs villamos, a jellegzetes török városi járművet, a dolmüst próbáltuk ki. Ez lényegében vonaltaxi, általában minibusz vagy régi típusú nagy személyautó. Jegyet nem árulnak, felszálláskor a vezetőnek (vagy segítőtársának) kell átnyújtani a rendkívül jutányos menetdíjat. Isztambul rendkívül gazdag történelmi, művészeti nevezetességekben, látnivalókban, bizánci és török kulturális emlékekben egyaránt. Talán a legismertebb közülük a Hagia Szófia (Isteni bölcsesség) mecset, amelyet keresztény templomból alakítottak át, a világ legszebb templomaként emlegették. A Hagia Szófiától nem messze van a város legszebb s egyben a világ egyetlen hatminaretű mecsetje: Ahmed szultán dzsámja, más nevén a Kék mecset. Ez utóbbit onnan kapta, hogy belső falait kék csempék borítják. A 260 színes ablakon keresztül besütő napsugarak, különösen alkonyaikor csodálatos színpompát varázsolnak a dzsámi falai közé, ahol egyszerre 35 000 igazhitű fohászkodhat Allahhoz. A Topkapi múzeum az egykori szultáni palotaegyüttes megtekintése is elengedhetetlen része a „kötelező" városnézésnek. Évszázadok folyamán felbecsülhetetlen értékű porcelán, arany, ezüst, drágakő, fegyver, ruha és sok ezer más dísztárgy gyűlt össze a palota egyes részeiben. Az erkélyről páratlan kilátás nyílik balra az Aranyszarv öbölre és a Boszporuszra, jobbra a Márvány-tenger hullámzó vizeire. Dr. DÓMOK JÁNOS (A szerző felvételei) Jogi tanácsok S. £ olvasónk lakásügyében kér tanácsot Férjétől elvált a bíróság a kiskorú gyermekeiket a válás utáni időre az ő gondjaira bízta. Férjének szövetkezeti lakása volt, amit még a házasságkötés előtt szerzett Férje viselkedése miatt azonban ebből a lakásból még a válás kimondása előtt kiköltözött, azóta édesanyjánál él, ahol négy felnőtt és két gyermek lakik. Lakáskérvényét amit már másfél évvel ezelőtt adott be, eddig nem intézték el, Iwlott mások már kaptak a nemzeti bizottságtól lakást. Volt férjének a házasságkötés előtt szerzett szövetkezeti lakására kizárólagos használati joga van. A házasság tartama alatt ehhez a feleségnek is volt használati joga, de ezzel egyidejűleg nem lett tagja a lakásszövetkezetnek. A házasság felbontásával ez a lakáshasználati joga megszűnt, egyedül a volt férje maradt a szövetkezet tagja, s csakis őt illeti meg a lakás használatának a joga. Ilyen esetben a bíróság kötelezi a feleséget, hogy a lakásból költözzék ki, de természetesen csak akkor, ha a nemzeti bizottságtól megfelelő lakást kap. Minthogy azonban a lakásból még a válás kimondása előtt kiköltözött s a válással a lakáshasználati joga megszűnt, nincs igénye pótlakás kiutalására. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy abban az esetben, ha bámielyik házastárs a házasság tartama alatt lesz valamely lakásszövetkezet tagjává és szövetkezeti lakást kap, akkor mindkét házastárs a szövetkezet tagjává válik és mindkettőjüknek joga van a szövetkezeti lakás használatára. Ilyen esetben a válás után a bíróság dönti el, hogy melyik volt házastárs lesz továbbra is a szövetkezet kizárólagos tagja és a szövetkezeti lakás egyedüli használója. E döntésnél a bíróságnak tekintetbe kell vennie a kiskorú gyermekek érdekeit. Olvasónknak csak a lakástörvényben meghatározott módon van lehetősége lakást igényelni. Ezt nyilván meg is tette. A helyi nemzeti bizottság a lakásigénylökről külön jegyzéket vezet, amelybe felveszik mindazokat, akiknek nincs a községben, városban saját lakásuk, illetve egészségtelen vagy más okból meg nem felelő lakásban laknak. Egészségtelen lakásnak azt a lakást tekintik, amelyet az építési ügyosztály a járási higiénikussal egyetértésben lakhatásra alkalmatlannak nyilvánít. Meg nem felelőnek tekinthető például a túlzsúfolt lakás, ahol egy lakóra 8 négyzetméternél kisebb lakótér jut. Városokban és nagyobb községekben a lakásigénylők jegyzékébe csak azokat veszik fel, akiknek a településen van az állandó munkahelyük. A lakásokat a nemzeti bizottság félévenként pontosított külön sorrend alapján utalja ki. Ebbe a nyilvántartásba csak annyi lakásigénylöt vesz fel, ahány lakás az előzetes becslés szerint az illető félévben kiutalásra kerülhet. Ugyancsak felveszik azokat az igénylőket is, akik az előző félévben már szerepeltek a nyilvántartásban, de nem kaptak lakást, feltéve, hogy a törvényes feltételek nem változtak meg. Ebbe a jegyzékbe elsősorban azokat veszik fel, akiknek a munkájuk, beosztásuk jelentőségét tekintve a legégetőbb a lakásszükségletük. Elsősorban azok jönnek tekintetbe, akiknek kis jövedelmük és több gyermekük van, a településen nem rendelkeznek lakással, vagy ha igen, akkor az vagy egészségtelen vagy meg nem felelő túlzsúfolt. A félévenként megújított jegyzéket nyilvánosan ki kell függeszteni. Ha valaki már szerepelt a lakásigénylők jegyzékében, de nemzették fel a következő félévre összeállított jegyzékbe, ez ellen 30 napon belül bejelentheti indokolt kifogásait. Az ügyben a nemzeti bizottság dönt. A lakástörvény bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy a nemzeti bizottság olyan személyeknek is utaljon ki lakást, akik nem szerepelnek a sorrendi jegyzékben. így pl. államérdekből bizonyos vezető állami tisztségviselőnek, külképviseleti hatóságok dolgozóinak, neves művészeknek, hivatásos bíráknak, ügyészeknek és másoknak soron kívül is lehet lakást kiutalni. A lakáskiutalásnál a nemzeti bizottság arra törekszik, hogy a lakás nagysága és szobáinak száma, tekintetbe véve a helyi körülményeket, megfeleljen a lakásigénylő szükségleteinek, a családtagok számának. Olvasónknak, minthogy két kiskorú gyermeke van, a helyi körülményeknek megfelelően kétszobás lakásra van igénye. Ha nem veszik fel a legközelebbi félévre összeállított sorrendi jegyzékbe, akkor jelentse be indokolt kifogásait. A bejelentésről a nemzeti .bizottság dönt, s erről Önt írásban kell értesítenie. Amennyiben az a gyanúja, hogy általában helytelenül járnak el a lakáskérvények intézésével kapcsolatban s jogtalanul vagy indokolatlanul egyesek előnyben részesülnek, forduljon konkrét panaszával a járási népi ellenőrző bizottsághoz (Okresný výbor Ľudovej kontroly) és ott kérje ügyének kivizsgálását. T. J. bodrogszerdahelyi olvasónk anyósa nyugdíjügyében kér felvilágosítást. Anyósa 57 éves, 565,— korona özvegyi nyugdíjat kap, miután saját öregségi nyugdíjra nem keletkezett igénye. Emellett minden hónapban dolgozik 10—12 napot. Nem kaphatná-e meg a legutóbbi rendelkezéssel 880,— koronára felemelt nyugdíjat? Anyósának özvegyi nyugdiját az elhunyt férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjának 60 százalékában állapították meg, amihez még az 1979. és 1982. években meghatározott 30—40 korona nyugdíjpótlékot is hozzászámították. A módosított nyugdíjtörvény az öregségi, rokkantsági és özvegyi nyugdíj legalacsonyabb összegét havi 880,— koronában állapította meg azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek nyugdíja az egyetlen megélhetési forrása. Amennyiben a nyugdíjasnak a nyugdiján kívül más jövedelme vagy járadéka is van, akkor a nyugdíját csak annyival emelik fel, hogy összes ilyen jövedelme ne haladja meg a havi 880,— koronát. A nyugdíjasnak a munkatevékenységéből származó jövedelmét csak akkor nem veszik figyelembe, ha ez egy naptári évben nem tesz ki többet 60 munkanapnál. Anyósának valószínűleg azért nem emelték fel az özvegyi nyugdíját, mert havonta 10—12 napot, vagyis évente több mint 60 munkanapot dolgozik. Azt ajánljuk, írásban kérje nyugdíjának felemelését, de előzőleg mindenesetre érdeklődjék a járási nemzeti bizottság szociális ügyosztályán. Dr. B. G. 17
