A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-05-20 / 21. szám
Tudomány-technika ISMÉTLŐ TELEFON A Szovjetunió Népgazdasági Kiállításán mutatták be az „Elta" elnevezésű modem telefonkészüléket. amely automatikusan újra hívja a foglalt számot, és amelynek memóriájában 32 nyolcjegyü telefonszám raktározható el. TÜZES TÓ A Bajkál-tó alatt egy második tavat fedeztek fel szovjet geológusok — ez a tó azonban nem vizet, hanem fortyogó, vörösen izzó magmát tartalmaz. Az egyik sziget partvidékén olyan zöldes-fekete elszinezödésű kőzetre bukkantak a geológusok, amely rendszerint a kristályos magmából jön létre. Ez a kőzet sok vasat tartalmaz. így rétegének kiterjedése könnyen meghatározható mágneses terének megmérésével. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának mérései szerint a Bajkál-tó egész térségében összefüggő kőzetolvadék-zóna húzódik a mélyben, csaknem 40 kilométeres mélységben. A tüzes tó felfedezése magyarázatot ad a Bajkál-tó térségében észlelt szokatlanul erős földrengési tevékenységre — a vidéken csaknem kétezer földrengést észlelnek évente. A legerősebb földrengések a tó déli és középső térségében pattannak ki — itt közelíti meg a legjobban a magma a földfelszínt. CSONTÁGAK ELŐNYEI A szarvas — és özfélék ékes fejdisze nemcsak szépségével szolgálja az állatokat a párválasztáskor, nem is csupán fegyver a bőgés idején: nyáron légkondicionálóként működik. Az agancsok anyaga a leggyorsabban fejlődő élő szövet; három-négy hónap alatt több mind húsz kilogramm tömegűre gyarapodhat. A megfigyelések szerint az agancsok fejlődési ciklusa szorosan összefügg a párzás időszakával. Kora tavasszal kezdenek nőni; párnaszerű duzzanat keletkezik, a koponyán a későbbi agancs helyén. A képződményt kezdeti fejlődési szakaszában vérerekben gazdag, bársonyos, lágy bőr fedi. Minthogy a véredények közvetlenül a vékony börréteg alatt helyezkednek el, nyáron az agancsok hűtőrendszerként működnek, rajtuk keresztül távozik el a hőfelesleg egy része. Amikor az agancsok elérik végleges méretüket és keménységüket, vérellátásuk megszűnik, s így már nem alkalmasak e szerepkör betöltésére. Földünk több mint ötven dámvadfajának csupán a hímjei viselnek agancsot. Két kivétel mégis van; ezekben a természet a nemek közötti egyenlőséget választotta: mindkettő a rénszarvasok családjába tartozik. Az agancsokkal ékes rénszarvastehenek télen széles agancsukkal ássák ki a hóból a táplálékot. BIRKÁK ÉS EGEREK Ha azóta meg nem döntötték, úgy a birkanyírás rekordja 694 juh kilenc óra alatt, vagyis óránként 77 állat szabadult meg gyapjától. A jövőben ez az impozáns teljesítmény aligha vált ki elismerést, két ausztráliai kutató ugyanis az eljárás forradalmasítására készül: önműködő, számítógéppel irányított berendezést szerkesztettek a juhok nyírásához. Fém- és gumikarok nyúlnak az állatért, megfogják, és könnyed nyomással „rögzítik". Merevítöelemek biztosítják, hogy a juhok a lábukat mozdulatlanul tartsák. így nem sérülhetnek meg, ha a villanyollók nyírni kezdik a gyapjúkat. Az ollókat számítógép vezérli. Szinte egyidöben az ismertetett eljárással, egy másik — s jóval egyszerűbb — módszert is szabadalmaztattak Ausztráliában. Ehhez nincs szükség gépekre. Az állatoknak egy újfajta fehérje alapú szert adnak be injekcióban. Hét nappal később a juhok szinte levetik a gyapjúkat. A szer hatására ugyanis átmenetileg visszahúzódnak a szörtüszőmirigyek, így a gyapjúszálak elveszítik tartásukat. Mielőtt ez az olló nélküli nyírási eljárás elterjedhetne, a kutatóknak két feladatot kell megoldaniuk: meg kell győződniük, hogy a fehérjekezelés nem jár-e káros mellékhatásokkal, és meg kell találniuk a módot az anyag olcsó előállítására. A rendelkezésre álló természetes források ugyanis meglehetősen szűkösek, tekintettel arra, hogy a szert a hím egerek nyálmirigyeiböl vonják ki. S noha Ausztráliában tízszer annyi juh él, mint ember — amire büszkék is a kontinens lakói —, az egereket sajnálatos módon eddig még csak meg sem számolták ... EGY ÚJ NÖVÉNYMATUZSÁLEM? A Föld legöregebb növényei nem a hatalmas mammutfenyők, mint eddig hittük, hanem egy csenevész, igénytelen, kolóniákban élő bokorféle: a creosot. A creosot-bokrok ezerszám tenyésznek Arizona, Új-Mexikó, Kalifornia, Texas és Mexikó sivatagos tájain. Hogy ezek lennének a növényvilág matuzsálemei, azt senki sem gyanította mindaddig, míg ezelőtt nyolc évvel Frank C. Vasek, a kaliforniai egyetem kutatója el nem kezdett foglalkozni velük. Ezek a cserjék kolóniákban élnek, gyűrű alakban helyezkednek el egy csaknem teljesen kopár homokdombocska körül, és hajtások kibocsátásával szaporodnak. Vasek úgy vélte, hogy valamennyi telep egyetlen őscserje leszármazottja, mely valaha az akkor még nem létező gyűrű közepén állt. A feltevést egy nemrégiben elvégzett biokémiai vizsgálat hitelt érdemlően alá is támasztotta: azonos kolóniában élő cserjék minden egyedében ugyanazt a két fontos enzimet lehetett kimutatni. Ez arra mutat, hogy egyazon telep minden egyes bokra genetikailag azonos, vagyis egyetlen szervezet máig élő részének tekinthető. Mindezek megállapítása után Vasek hozzáfogott a kolóniák életkorának meghatározásához. Megmérte, mennyit nő egy-egy cserjegyürű átmérője évente. Adatai alapján kiderült, hogy mindössze egy hüvelyk (2,54 cm) háromszázad részével! Minthogy pedig a legnagyobbak átmérője eléri a húsz métert, a kutató meghatározása szerint a legidősebb telepek több mint 11 ezer évesek. A legnagyobb gyűrűk egyike, melyet „King Clone“-nak, Király-klónnak nevezett el, több mint 11 700 évre tekinthet vissza. A geológusok szerint az utolsó jégkorszak mintegy 12 000 évvel ezelőtt vonult vissza erről a területről. És mivel ennek a növénynek kimondottan kedvez a csapadékszegény éghajlat, a szárazság, fel kell tételeznünk, hogy a jégkorszakot sivatagi klíma váltotta fel. A világ legöregebb élőlénye a Föld múltjának máris egy olyan titkát árulta el, amelyre senki sem számított. KÉMÉNY ELŐRE GYÁRTVA Az észak-csehországi Teplice egyik üzemében új eljárást alkalmaznak kéménytelepítésnél : akár száz méter magas kéményeket is építenek előre gyártott elemekből. Egy ilyen magas kémény elkészítéséhez 24 nap elegendő, a régi módszerekkel ehhez tíz hónapra volt szükség. Tervezik víztornyok építését is hasonló eljárással. Az új technológiával épült egyik legújabb kémény Trávčicében áll a Séverofrukt vállalat üvegházainak kazánháza számára épült, 13, egyenként 325 centiméter magas, előre gyártott betonetemből, mindössze hat nap alatt. ÉVENTE EGYMILLIÓ Ennyi kísérleti állatra van szüksége a svájci Ciba—Geigy konszern gyógyszerészeti részlegének. Ez a világ minden tájára exportáló vállalat saját állatfarmot tart fenn, amelyen évente félmillió egeret, kétszázezer patkányt, kétezer macskát és hatszáz kutyát tenyésztenek, tengerimalac-állományuk tízezer körül jár. A farmot lényegében a macskák miatt tartják fenn: ezekből az állatokból a Ciba—Geigy nemcsak saját szükségleteit képes fedezni, hanem külföldre is elad belőlük — például orvosi kutatás céljára. A macskatenyésztés egyébként nem várt eredményt hozott: mióta a svájci cég maga foglalkozik a tenyésztéssel, és ennek köszönhetően csak egészséges macskákat használnak a kísérletekhez, csökkent az állatok elhullásának mértéke. A farm felépülése előtt a Ciba—Geigy-nél évente ötezer macska távozott el az élők sorából — ezeket az állatokat „utcán át" vásárolták, tehát már magukban hordoztak bizonyos kórokozókat, a kísérleteket már nem élhették túl. 1979 óta csak saját tenyésztésű macskákat vetettek be. és mindössze 1800-ra volt szükség évente. Ezek az adatok elgondolkodásra késztetik más országok gyógyszeriparát is, hiszen a legtöbb helyen alkalmilag befogott kóbor állatokkal végzik a kísérleteket. A tudományos kutatás céljaira is jobban megfelelnek az egészséges állatok, és azt, hogy kevesebb pusztul el belőlük, az állatvédők is örömmel vennék tudomásul. 18
