A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-05-06 / 19. szám

i I étvégi levél Közeleg május 9-e, az a nap, amikor 38 évvel ezelőtt hazánkban és egyúttal Európában elhallgattak a fegyverek. Nem jegyezte fel a történelem, volt-e valaha is olyan ujjongás, szerte a világon, mint azon a győzelmi napon. De az örömbe is belevegyült a bánat mert a boldogságnak ebben a pillanataiban sem lehetett elfelejteni azokat, akik örökre ottmaradtak a csatatereken, vagy akiket a haláltáborokban öltek meg. Ilyenkor még gyakrabban gondolunk az életre, a nehéz harcok árán kivívott békére. Most is hangsúlyozzuk azt hogy élni, örülni akarunk, nem pedig radioaktív hamuvá válni: azt hogy az élet szép. Földünk elragadó, és nem szabad elpusztulnia. A békeakarat az a közös nyelv, amelyet az emberiség kilencvenkilenc százaléka megért Egy tudós nemrégen azt írta, hogy Földünkön 2796-féle nyelvet beszélnek. 2796-féle nyelven kell kimondani azt hogy az emberfajok, népek, országok viszályait ne fegyver döntse el, hanem a közös szó, a tárgyalások nyelve. E 2796-féle nyelven kell meghirdetni, hogy a legjobb jó az emberiség történetében a béke fennmaradása, védelme, megőrzése. Napjainkban nem lehet kétségbe vonni, hogy aggodalom tölti el a földkerekségen élőket főként pedig a két világégés poklait megjárt Európát Közeledik az az idő, amikor olyan veszedelmes atlanti elképzelések kerülnek konkrét megvalósításra, amelyek közvetlenül fenyegetik az európai népeket meg akarják bontani a kialakult katonai egyensúlyt megengedhetetlenül egyoldalú előnyökre és fölényre próbálnak szert tenni. Ismét sokat hallunk a háború és béke kérdéséről, százmilliók figyelik feszült figyelemmel a híreket a vezető politikusok beszédeit a katonai szakértők alapos fejtegetéseit A Szovjetunió és a szocialista közösség álláspontja a jelenlegi kétségtelenül feszült és súlyos világhelyzetben is változatlanul világos, egyértelmű. Mindent megtesz védelmi képességének fokozására, az egyensúly megőrzésére, a fenyegetések elhárítására. Európa békéje a történelem tanulsága szerint szorosan összefügg a világ biztonságának többi kérdéseivel is és befolyásolja minden földrész népének sorsát jövőjét Éppen a társadalmi haladás visszafordításának vagy fékezésének szándékából következik a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés és nyomás kifejtésére irányuló törekvés, főként a világnak azokban az országaiban és körzeteiben, amelyeket teljesen törvényellenesen Reagan kormányzata Amerika és a „szabad világ" létérdekei szférájának jelölnek meg. Mint azt Nicaragua vagy Salvador példája bizonyítja ez mindig ott van, ahol az imperializmus uralmát veszélyeztetve látja. A szocialista országok, köztük hazánk is, a béke és a leszerelés következetes harcosai. Ez nemcsak összehangolt külpolitikai irányvonalukban nyilvánul meg, hanem konkrét lépéseikben, kezdeményezéseikben is. Nincs egyetlen olyan államcsoport, amely olyan mindenre kiterjedő és reális programot terjesztett volna a leszerelésre, mint a Varsói Szerződés országainak közössége. Országaink nap-nap után bizonyítják: a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. J/Lc&sn&l fy*yj Bratislava új épületei körű bevezetését, a hatékonyság és a minő­ség elvének, valamint a tudomány és a technika eredményeinek a gyakorlati alkal­mazását tekintjük a legfontosabbnak. Az elmúlt hetekben, hónapokban a béke megőrzése érdekében a Szovjetunió és a szocialista közösség országai fokozottan küzdöttek. Ez év január 4-én és 5-én Prágában a Varsói Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé, április 6-án és 7-én a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizott­sága ülésezett. A Varsói Szerződés tagálla­mai képviselőinek mindkét tanácskozása — annak érdekében, hogy elkerüljük az újabb világégést — fontos javaslatokat szövege­­zett meg. A „Békéért, az életért és a nukleáris háború elhárításáért" jelszó jegyében június 21-től június 26-ig a béke-világtanács fog Prágában ülésezni. A fasizmuson aratott győzelem és Cseh­szlovákia felszabadulásának a harmincnyol­cadik évfordulója időszakában is az említett események állnak nemcsak a mi. hanem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden béke­­szerető nép érdeklődésének a homlokteré­ben. A békéért folytatott világméretű harcot aggály és bizakodás övezi. Aggódunk, ami­kor azt látjuk, hogy az Egyesült Államok jelenlegi elnöke milyen meggondolatlanul beszél, intézkedik; az imperialisták fittyet hánynak a józan észre és a háború kirob­bantásán spekulálnak. Bizakodunk viszont, amikor azt látjuk, hogy egyre többen harcol­nak a békéért, és egyre nagyobb méreteket ölt az európai rakétatelepítést ellenzők szá­ma. A jövőre nézve hitet és reményt nyújt, hogy — a Varsói Szerződés külügyminiszte­reinek a prágai tanácskozásáról kiadott köz­lemény szavaival — „a háború elkerülése mindenekelőtt a béke erőinek együttműkö­désétől, összefogásától és céltudatos tevé­kenységétől függ. Ezek az erők napjainkban hatalmasabbak a háború erőinél." Csehszlovákiában a felszabadulás óta el­telt időszakban az élet minden területén kiemelkedő eredmények születtek. Küzdünk azért, hogy a jövőben is szabadon, békében élhessünk, és sikereinket újabb sikerekkel gazdagíthassuk. BALÁZS BÉLA PRANDL SÁNDOR felvételei Ma más körülmények között élünk, de ma sem kevesebb a gond, mint volt elődeink idején. Jelenleg a gazdasági problémák megoldását, az új munkamódszerek széles A magyar nép eddig is megtette kötelessé­gét. Senkinek sincs joga sértegetni, lebe­csülni vagy gyanúsítani ezt a történelem folyamán sokat szenvedett népet, mely a legsúlyosabb megpróbáltatások közepette is tudott józan és fegyelmezett lenni, dolgos két kezével javakat teremteni. Most, amikor a magyar dolgozó egyenjogú állampolgára lett ennek a köztársaságnak, hatványozott erővel fogja kivenni részét a munkából..." Major István meglátását, véleményét iga­zolta a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében fogant szavak elhangzása óta eltelt időszak. A csehszlová­kiai magyar dolgozók kezdettől fogva ma­gukénak érzik a munkáshatalmat, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja marxista-leninis­ta politikáját, és a szocialista építésből az élet minden területén közmegbecsülést ki­­váltóan vesznek részt. Tornaiján (Šafárikovo) például már 1948 decemberében (hasonlóan, mint később a többi magyarlakta városokban) nyolcvan magyar nemzetiségű küldött járási pártérte­kezletet tartott. Az értekezlet résztvevői ha­tározatot fogadtak el, hogy az üzemekben és a gyárakban törekedjék mindenki a teljesítmény fokozására és a munkafegye­lem megszilárdítására; egy tenyérnyi föld se maradjon megműveletlenül, a kommunisták nyerjék meg a kis- és középparasztokat a népi demokrácia és a szocializmus gondo­latának, a reakciósok és a spekulánsok ellen folytassanak szívós harcot, s az legyen a jelszó, hogy több tejet, tojást és húst, több zöldséget, gyümölcsöt és kenyeret a gyárak és az üzemek dolgozóinak, hogy több és olcsóbb textil, cipő és iparcikk kerüljön a falusi dolgozók kezébe. Mindent a munká­sok, a parasztok és a dolgozó értelmiség szoros testvéri szövetségéért! Mindent az ötéves terv megvalósításáért! A felhívás kedvező fogadtatásra talált. Bizonyítja ezt az is, hogy 1948 végén a húsbeadás területén szlovákiai viszonylat­ban a somorjai, a dunaszerdahelyi, a zselizi és a nagykaposi járás érte el a legszebb eredményt. Ugyanebben az időszakban (1948 őszén) Szlovákiában elsőnek Nagytő­rén alakult meg az egységes földmüvesszö­­vetkezet. Összefogott mintegy harminc egy­kori agrárproletár, hogy az ősi földön új barázdát szántson az eke, és Nagytőre dol­gozói új életet teremtsenek. Példájukat el­sőnek Alsószeliben (Dolné Saliby), majd később ezrek követték szerte az országban. Azok, akik az új világért fegyverrel küz­döttek, és azok, akik később a munka front­ján tanúsítottak példás helytállást, egyfor­mán elévülhetetlen érdemeket szereztek. Megérdemlik, hogy hivatkozzunk rájuk és megbecsüléssel övezzük egykori törekvésü­ket. 3

Next

/
Thumbnails
Contents