A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-08 / 15. szám
Balogh Éva, a könyvesbolt vezetője — Mostanában jó könyvek jelennek meg, s így, ha van belőlük elegendő, a tervet nem nehéz teljesíteni. — Azt mondja: ha van elegendő könyv... Van mindig? — Elégedettek lehetünk ilyen szempontból is, bár olykor előfordul, hogy egy-egy felkapott könyv kifogy. — Mikor és hogyan lesz vásárlóik körében egy irodalmi mű slágerré? — Leginkább akkor, ha tévéfilm készül belőle. Az a leggyakoribb eset, hogy az emberek látnak valamit a tévében, s azt követően kíváncsiak lesznek, miből készült a látott tévéfilm, milyen az eredeti mű. — Ki lehet ezt számítani? Van arra valami mód, hogy az ilyen megfilmesítés után várható keresletet kielégítsék? — Erre semmi lehetőségünk nincs. De előfordul olyan szerencsés eset, hogy a keresett könyvből éppen van elegendő a raktárunkban. — Milyen könyvek a legkeresettebbek az említetteken kívül? — Első helyen állnak a lexikonok, ezeket követik a memoárok, történelmi munkák, főleg azok, amelyek a második világháborúval foglalkoznak, de hasonló az érdeklődés a széppróza iránt is. Ez utóbbival azonban gondjaink vannak. Mert például ha egy kortárs író alkotása sikerkönyv lesz, s az általunk rendelt példányok elfogynak, nincs mit adni a vásárlóknak. Szerintem nagyon jó volna, ha ezekből a könyvekből gyorsan készülne utánnyomás, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni. — Tudomásom szerint a kiadóktól megkapják a kiadói terveket. Jelzik a kiadók, hogy melyik kiadásra kerülő mű számíthat nagyobb érdeklődésre? Arra gondolok, hogy ha ezt valamilyen módon előre jeleznék, akkor abból már eleve többet rendelhetnének, mint az átlag. — Mi csak akkor látjuk, hogy egy-egy irodalmi alkotásnak milyen a visszhang-Hétvégi levél ja, amikor már itt van az üzletben, amikor fogy. — Lévén gyakori vásárló, újabban azt tapasztalom, hogy az ifjúsági és gyermekkönyvek polcán gyérült a választék. — Sajnos, ez így igaz. Sok jelzett mű nem érkezett meg. A napokban új szállítmányt várunk, remélhetőleg ez bővíti majd az említett könyvek választékát. — Gyakran tesznek közzé reklámszövegeket, hirdetéseket a lapokban. Elégedettek ezeknek az eredményeivel ? — A reklám jó üzlet, ha van megfelelő mennyiségű könyv hozzá. Az idei első akciót nemrég indítottuk. A mai postával közel négyszáz megrendelés érkezett. Átnéztük őket, s azt láttuk, hogy abból a könyvből, amit a legtöbben kérnek, mindössze hatvan példány van raktáron. Ezért mondtam, hogy a reklám jó üzlet, ha van elegendő könyv. Persze az eredményként beérkezett megrendelések ügyintézése rengeteg munkával jár. Öten vagyunk a boltban, s ha egy ilyen akció „bejön", minden erőnket erre a munkára kell fordítanunk, s alig van, aki a pult mögé álljon. — A Madách Kiadó úgy tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a Könyv- és a Versbarátok Körének tagkönyveit a könyvesboltokban lehet megvásárolni. Amióta a kiadó rátért erre a rendszerre, előfordult-e, hogy az érdeklődők itt a boltban keresték a két sorozatban megjelentetett könyveket ? — A Madách Kiadótól annak idején megkaptuk az erről szóló tájékoztatást. De semmi többet. Tudomásom szerint nálunk azóta még senki sem érdeklődött a két sorozat könyvei iránt. — Ha a kiadótól megkapták volna a kassai és a kassavidéki járásban élő tagok jegyzékét, vállalták volna a könyvek eljuttatását a tagokhoz? — Természetesen, hiszen ez is növelné forgalmunkat. — Mennyi a könyvesbolt évi forgalma? — Meghaladja a kétmillió koronát. — A március nálunk a könyvek hónapja. Jelent-e ez valami többet? Vagy ez is csak kampány, mint, mondjuk, a hirdetések? — Valamiként ünnep, hiszen rendezünk könyvkiállitásokat, könyvvásárokat. De a könyvhónap sikere, ünnepi volta azon áll, vagy bukik, hogy a megrendelt könyvek időben megérkeznek-e. Mert erre az alkalomra jó előre több könyvet kellene kapnunk. A könyvesbolt polcait végigböngészve úgy látom, hogy elég gazdag a kínálat. De egyben azt is megállapítom, hogy én nagyon rossz könyvárus lennék. Talán éppen olyan, mint Móra Ferenc kis novellahőse, akit boltosinasnak adott az édesanyja, s aki a város gyerekeinek odaajándékozta a bolt minden mézeskalácsát, csakhogy a könyvek neki maradjanak.- Ez azonban teljesen szubjektív szempont. Itt, e könyvesboltban a feladat más, mégpedig az, hogy az olvasóhoz eljusson az írott szó, a szép könyv — az emberi gondolat. GÁL SÁNDOR Fotó: Gál Sándor (21, Prandi Sándor (1) Különböző szintű rangos fórumokon — az ENSZ-közgyűléstől kezdve a genfi leszerelési bizottságig vagy a madridi találkozóig — folynak átfogó tárgyalások a világ, az egész emberiség legégetőbb kérdéseiről: a békéről, a fegyveres erők és a fegyverzetek — nem utolsósorban a nukleáris fegyverrendszerek — korlátozásáról és csökkentéséről, a háborús gócok felszámolásáról és az igazságos gazdasági világrend megteremtéséről. Mindezeknek a tanácskozásoknak a sorából is kiemelkedik a blokkokhoz nem tartozó országok állam- és kormányfőinek nemrég Új-Delhiben megtartott csúcsértekezlete. Az el nem kötelezettek mozgalmához immár 101 ország tartozik, s ez is növeli a mozgalom súlyát a világban. Az el nem kötelezettség természetesen nem jelent semlegességet, a mozgalomhoz tartozó országok más-más ideológiai alapokon állnak, nem egy közülük a fejlődés nem kapitalista útját választotta és határozott antiimperialista politikát folytat Ugyancsak szembehelyezkednek a gyarmatositás és az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés és a külső agresszió minden formájával. A konferencia általános vitájában 74 tagállam képviselői szólaltak fel, heten írásban nyújtották be álláspontjukat, és nyolc megfigyelő is szót kapott Ez utóbbiak — afrikai szervezetek képviselői — azt kérték, hogy a csúcskonferencia vesse latba befolyását az apartheid politikát folytató Dél-afrikai Köztársaság, a pretoriai rendszer ellen, a Namíbia függetlenségéről hozott ENSZ-határozatok megvalósításáért. A VII. konferencia a politikai és a gazdasági határozat, valamint az ún. Delhi felhívás elfogadásával fejezte be munkáját — A politikai nyilatkozat rámutat hogy a világbékét és a nemzetközi biztonságot csak az általános és teljes leszereléssel, elsősorban a nukleáris leszereléssel lehet biztosítani. Nemzetközi szerződést kellene kötni, amely megtiltaná nukleáris fegyverek alkalmazását, illetve az ezzel való fenyegetést A nyilatkozat üdvözli a világ különböző részeiben atomfegyvermentes övezetek létrehozásának gondolatát. A dokumentum határozottan elítéli Izraelt arab területek folytatódó megszállása miatt s hangsúlyozza a palesztin kérdés igazságos rendezésének szükségességét Rámutat továbbá, hogy a pretoriai rendszer a dél-afrikai térségben szüntelenül veszélyezteti a környező független államokat. A konferencia résztvevőinek két — egymással összefüggő — kérdésben nem sikerült megállapodásra jutniuk. A politikai bizottságban eredménytelenül zárult az iraki—iráni háborúról folytatott vita. A politikai bizottság olyan megfogalmazást szeretett volna elérni ebben a kérdésben, amellyel mind Irán, mind Irak egyetért, és ezzel a konferencia béketeremtő szerepe egyértelmű lett volna. Mivel ilyen formulát nem sikerült találni, a háború megszüntetésének kérdése nem került be a határozatba, ugyanígy az a javaslat sem, hogy az el nem kötelezettek soron következő. Vili. csúcskonferenciájának Irak legyen a házigazdája. így aztán a konferencia olyan megoldást hagyott jóvá, amely szerint Indira Gandhi intézett felhívást Iránhoz és Irakhoz, vessenek véget a háborúnak, hangsúlyozva, hogy a két ország közötti konfliktus nagy mértékben hozzájárulna a mozgalom egységének megszilárdításához. A Vili. csúcskonferencia helyének és időpontjának eldöntését pedig a küldöttek az 1985-ben Angolában megtartandó külügyminiszteri értekezletre bízták. — A második határozat, illetve nyilatkozat nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Rámutat a pénzügyi világrendszer fogyatékosságaira. Különösen sérelmezi a cserearányok romlását, ami főleg a nyersanyagtermelőket sújtja. A nyersanyagárak az utóbbi éveket tekintve mélypontjukhoz érkeztek. A fejlett ipari országokban mutatkozó válság a fejlődő országokban is stagnálást és a munkanélküliség növekedését eredményezi. A jelenlegi válság megmutatta, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat alapjaiban meg kell változtatni az igazságosság és az egyenlőség elveinek megfelelően —hangsúlyozza a határozat — Kétségkívül megállapítható, hogy az el nem kötelezettek VII. csúcskonferenciája alapos és jó munkát végzett. Ha néhány kérdésben nem is sikerült egységes álláspontot kialakítani, a tárgyalásokon, a felszólalások zömében s végső soron az elfogadott határozatokban ismét egyöntetűen kidomborodott, hogy a mozgalom politikájának alapját továbbra is az imperializmus, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés és a cionizmus, a külső agresszió, a háború fenyegető veszélye elleni, a béke megőrzéséért és a népek biztonságáért, az igazságos gazdasági világrendért folyó harc adja rpeg. A világot, az egész emberiséget érintő kérdésekben egyre nagyobb súllyal esik latba a Föld államainak többségét kitevő el nem kötelezett országok szava. 3
