A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-01 / 14. szám
A Jaszoi barlang A Gömör-tornai-karsztban — Slovenský kras — számos cseppkőbarlang található. Ezek közül három, a Jászói-, a Gombaszögi-barlang és a Domica, amely összefügg a Magyarország területén levő Baradla-barfanggal. a látogatók számára is hozzáférhető. E három barlang közül a legrégebben ismert a Jászói, a karsztvidék legkeletibb nyúlványában Jászó Pasov) községnél a Kőszál-orom alatt A barlang nyílása felett a hatalmasan kinyúló orom tetején középkori erődítések, sáncok találhatók, annak a várnak a romjai, amelyet Ftóbert Károly (1308—1342) építtetett Jászó nevezetessége az egykori premontrei kanonokrendi prépostság, ezt Kálmán és II. Béla alapították, majd Zsigmond király 1436-ban megengedte Szanisz/ó prépostnak, hogy a prépostságot várrá alakíttassa át Azóta nevezik Jászóvárnak. A Jászói-cseppkőbarlang már az ősidőkben is ismeretes volt mivel menedéket lakhelyet nyújtott az embernek már több tízezer évvel ezelőtt amit tudományos régészeti kutatások leletei bizonyítanak. A látogatók számára a barlangot először Richter jászói prépost nyittatta meg 1846- ban. Ugyancsak ő rendelte el a barlang mérnöki felmérését is A felső bejárati kürtőben a barlang belsejébe vezető falépcsőt csináltatott Ez idővel elkorhadt s orosz hadifoglyokkal újjítatták fel 1917-ben. Mivel már az első lépcsőzet készítése közben is sok csontot és cseréptöredéket találtak, elhatározták, hogy régészeti kutatásokat folytatnak itt Az első ilyen ásatásokat a barlangban Nyáry Jenő és Thallóczy Lajos végezték 1878-ban, s mint ahogy az Abaúj-Torna vármegye monográfiájában olvasható: „A barlang belsejében ez alkalommal több neolit korabeli sima vagy egyszerű díszítésű, de azért ízléses, szép bronzkori s öblös, ízléstelen vaskorszakbeli edénytöredékeket leltek. Ez azonban csak amolyan próbaásatás volt Az első tudományos ásatást dr. Kormos Tivadar régész-geológus végezte 1916-ban. A felső, holocén rétegben a bükki, a bronzkori és a hallstatti kultúrára jellemző cseréptöredékeket találtak, mélyebben pedig a pleisztocén (jégkorszakbeli) rétegben az ember ittlétét bizonyító kőszerszámokat és rengeteg barlangi-medve csontot tártak fel. Ezeket a leleteket amelyek azt bizonyítják, hogy a barlang több tízezer éven át az őskori ember lakóhelyéül szolgált a barlang eredeti nyílásában, a mai bejárattól mintegy 30 méterrel magasabban ásták ki. 1923-ban megalakult a Kelet-szlovákiai Karszt-kutatók Egyesülete, mety célul tűzte ki a Jászói-barlang járhatóvá tételét a turisták számára. A barlang belsejét Julius Zikmund mérte fel a kivezényelt katonaság segítségével. Újabb járatokat tettek szabaddá és újabb termeket is találtak. Ezeket, a munkákban részt vett Melt, Blum és Hess katonákról nevezték eľ E munkálatok közben sok pleisztocén korabeli állatcsontot is találtak, köztük jelentős számú barlangimedve-koponyát s egy rendkívül érdekes állatnak, az őskori medvének (Prail-ursus) koponyájára bukkantak. Ez a lelet a Gajda-gyűjtemény egyedülálló ékessége volt, de azóta nyoma veszett A barlangot úgy akarták a turisták számára hozzáférhetőbbé tenni, hogy 1933-ban a Kőszál-orom aljában új bejáratot robbantottak, így a látogatók körsétát tehetnek a barlangban, mert a kijárat ma a régi bejárat mellett van egy ugyancsak kirobbantott új folyosó végében. A barlang járatainak hossza összesen 2120 méter, ebből 620 métert tekinthetnek meg a turisták. A járatok ovális formája és agyagoshomokos üledéke bizonyítja, hogy víz vájta ki a barlangot. Termeit járatait a Bódva folyó alakította ki, amely a sziklamasszívumba a tektonikus törésvonalakon keresztül jutott be. A járatok fő törésvonalának iránya nyugat-keleti. Itt találhatók a Régi dóm, a Fehér dóm, a Tigris-járat a Kovácsműhely és a Sáros dóm elnevezésű termek. A másik törésvonal az előbbit keresztezi, tehát észak-déli irányú. A két törés-rendszer keresztezésén alakultak ki a nagyobb termek, mint a Denevérek terme és a Labirintus. A Bódva folyó az évezredek során mind mélyebbre mosta ki a felszíni medrét s ezzel egyidőben mélyítette a barlang belső járatait is. Ezért a barlangban már öt lépcsőzetet tudunk megkülönböztetni, öt fejlődési fokozatban. A Régi dóm, a barlang egyik legrégibb terme, s a cseppkőképződmények egész skálája található benne, az alulról felfelé növő sztalagmittól a függönyszerű képződményeken át az egész vékony üvegcsőszerű alakulatokig. A cseppkövek gyönyörű látványt nyújtanak, különösen, ha megfestették különböző fémek oxidjai, így a vasoxidtól sárga, barnásvörös színt kapnak, a mangántól sötétszürkét, feketét és itt-ott a réztől kékes-zöldest. A Denevérek termében nagy számban tartózkodnak denevérek, főleg télen. Innen jutunk tovább, a barlang legszebb termébe, a Nagy dómba, amelynek alján a Hess-tavacska kékes-zöldes vize csillog. Érdekes még a Medve-folyosó is, mely nevét az itt talált rengeteg medvecsonttól kapta. Dr. Kormos leletei szerint a Jászói-barlang már a pleisztocén kortól, az aurinac- és solutrén-kultúra idejéből (kb. 20—30 ezer évvel ezelőtt) az ember lakóhelyéül szolgált. Id. STIBRÁNYI GUSZTÁV Csak egy percre... A Bratislavai Magyar Tannyelvű Alapiskola Steiner Gábor Pionírcsapatának vezetője Lehel Zsoltné, a gyerekek kedvenc Zsizsi nénije, szivvel-lélekkel pedagógus. — Erzsiké, hogy kerültél a Duna utcai pionírcsapat élére ? — Évekkel ezelőtt ebben az iskolában végeztem tanulmányaimat, igy az akkori pionircsapat csapattanácsának tagjaként megismerkedhettem az úttőrövezetés gondjaival, feladataival. Ha összehasonlítom az akkori éveket a maiakkal, úgy érzem, kissé más volt a píonirólet, mint most. Bennünk valahogy több volt a lelkesedés, a tenni akarás. Például a máig is jól működő pionirklubot azokban az években szintén mi hoztuk létre. Úgy tűnik,’ önállóbbak voltunk, kevesebb segítséggel rendeztünk versenyeket, szellemi vetélkedőket. — És később? Miként folytatódott a tevékenységed? — 1971-töl magam is rajvezetőként dolgoztam. Az akkori gárda mindmáig összetart, többen szívesen segítenek munkámban és rajvezetőkként, szakkörvezetőkként tevékenykednek. 1979 őszétől csapatvezetőként irányítom a Steiner Gábor Pionírcsapatot. — A SZISZ KB minden kongresszusán értékeli az előző kongresszustól eltelt időszakban legaktívabb munkát végző SZ/SZ-tagokat és kollektívákat A legutóbbi értékelés alapján nektek ítélték a legjobb pionírszervezetnek járó kitüntetést — a SZISZ KB Vörös Zászlaját Mivel érdemeltétek ki ezt a magasrangú elismerést? — Az iskola igazgatóságával karöltve igyekszünk minél változatosabb, sokoldalúbb programot összeállítani a gyerekeknek. Évente számszerűleg is sok akciót szervezünk, hogy a pionírok kedvükre válogathassanak. Rendszeresen tizennyolc szakkörünk működik. Ebben a tanévben sikerült megalakítani a bábkört, és a napközi otthont látogató tanulók részére, újdonságként, mesedélutánokat tartunk. Minden második szombaton kirándulásokat szervezünk, nyáron pedig hosszabb és igényesebb túrákat valósítunk meg. Tavaly, kétszáztiz kilométert gyalogolva, megcsodáltuk például a Szlovák Paradicsom szebbnél szebb tájait. Tiz éve baráti kapcsolatot tartunk fenn egy gödöllői iskola KlSZ-szervezetével. Ennek keretében már hagyománnyá vált a nyári csereüdültetés. Magyar barátaink velünk együtt túráznak hazánk tájain, mig a Duna utcai pionírok a balatonlellei úttörőtáborban nyaralhatnak. Tavaly augusztus óta a régi klub új helyiségben dolgozik. Az egész berendezést magunk készítettük. — Elmondhatnád, milyen programokat állítottatok össze áprilisra ? — Április negyedikén, Bratislava felszabadulásának ünnepén mi is részt veszünk a Slavín ünnepélyes megkoszorúzásán. Az iskolában rádióadással emlékezünk meg e jeles évfordulóról. Néhány nappal később bábosaink mutatkoznak be először a nyilvánosság előtt, továbbá vetélkedőt rendezünk „Mit tudsz városunkról?" címmel és honvédelmi verseny lesz az idősebb pionírok, tájékozódási futás a fiatalabbak részére. A hónap végén tartjuk a „pionírok hetét", amelynek keretében szikra- és pioníravatás is lesz. KÁNTOR MÁRIA Fotó: Gyökeres György 22
