A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-01 / 14. szám

A Gsemadok életéből Egyáltalán nem sajnáltam, hogy lucskos időben Nyitráról Berencsre (Brané) utaztam. Esett, havazott, nagy volt a sár, de az ottani művelődési otthonban szerzett élmény kár­pótolt mindenért. Sok ember jött össze a kultúrház nagyter­mében, hogy megnézzék Siposs Jenő: Bu­meráng című színdarabját. Amatőr színját­szók, a CSEMADOK helyi szervezet tagjai Gyurién Mária vezetésével szép, mondhat­nám, nagyon szép teljesítményt nyújtottak. A közönség, amely „műszaki" okokból télika­bátban ülte végig az előadást, élénken és őszintén fejezte ki örömét a látottak fölött. Berencsen a CSEMADOK helyi szervezet tagjai jó munkát végeznek. A múltban a falu jó hírét költötte a Kazán József vezette hatvantagú énekkar. Ebben az időben a ti­zenhat tagú néptánccsoport is csatlakozott az énekkar fellépéseihez. Az amatőr művé­szeti munka megtestesítője leginkább a Nótaest A CSEMADOK leleszi helyi szervezete feb­ruár közepén „Vasárnapi muzsika" címmel nótaestet rendezett. Már régen hiányát érez­tük egy ilyen rendezvénynek, hiszen a zene nagy mértékben formálja az ember lelkivilá­gát. Mennyire igaz az a mondás, hogy akinek a lelkében szépen szól az ének, az hallja igazán szépnek a mások énekét is. A nótaest műsorában felléptek: Palágyi Istvánné, fM>P Ferencné, llkó Ildikó, llkó László, id. Török Imre, Kulik Zoltán, Majzer János. A daloso­színjátszó csoport, amely a betanult színda­rabokkal nemcsak helyben, de a közeli váro­sokban és községekben is szerepelt. S öröm­mel fogadták minden egyes fellépését. A CSEMADOK helyi szervezetnek 105 tagja van. Bekapcsolódnak a község politikai életébe és a társadalmi munkából is kiveszik részüket. Például az óvoda építésénél 200—250 órát dolgoztak. Jelenleg a helyi szervezet vezetősége olyan alkalmas helyisé­get keres, ahol a színjátszó csoport, az énekkar és a tánccsoport tagjai összejöhet­nek próbákra. A kultúrház nagyterme ugyan­is a téli hónapokban nem fűthető ki. Csámpay Ferenc, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke minden munkát érté­kel, amelyet a tagok nagy igyekezettel és lelkesen végeznek. A színjátszók munkáját is nagy elismeréssel méltatta. Ján Ivan Buóko A szerző felvétele kát Demeter István és népi zenekara kisérte. Demeter István (Suli bácsi), a Bodrogköz legjobb cimbalmosa, és örömmel jött hoz­zánk szerepelni. Érthető, hiszen hazajött. Itt született, itt tanult zenélni, ide kötik a leg­szebb élmények. Ajándékot is hozott magá­val, egy szép csokrot, amelyet a legszebb magyar nótákból válogatott össze. A nótaest nagy sikert aratott ? közönség körében, s akik jelen voltak remélik, hogy a jövőben is sor kerül hasonló rendezvényre. Bajusz Barnabás, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke Fotó: archív Évzárók után A közelmúltban két helyen is részt vehet­tem a CSEMADOK JB elnökségi ülésén: Ko­máromban (Komárno) és Nagykürtösön (Veľký Krtíš), mindkettőn elsősorban a helyi szerveze­tek évzáró gyűléseit értékelték. Komáromban megállapították, hogy az idei — 1982-es — évzáró taggyűléseknek mint­egy öt százalékkal több résztvevője volt mint a tavalyiaknak. Ez a tény azonban nem vonatko­zik minden helyi szervezetre, néhány évzárón ugyanis igen alacsony volt a résztvevők szá­ma, különösen a nagylétszámú helyi szerveze­tekben (Komárom, Naszvad, Gúta). Jobb volt a részvételi arány a kisebb szervezetekben. A legjobb évzáró taggyűléseket, a küldöttek érté­kelése alapján, Nemesócsán, Martoson, Csal­­lóközaranyoson. Ekelen, Kolozsnémán, Gelle­ren és Cserháton tartották. A harmincnyolc évzáró taggyűlésen mint­egy 180 vita felszólalás hangzott el. Sok szó esett a XIII. országos közgyűlés határozatairól, az azokból eredő feladatokról, továbbá a tagto­borzásról, arról, hogy több fiatalt kell bevonni a CSEMADOK munkájába. Sok vitafelszólaló foglalkozott azzal, hogy a CSEMADOK helyi szervezetének nincs saját helyisége, olyan, amelyet bármikor használ­hat ahol elhelyezhetnék a szervezet leltári tárgyait, okleveleit stb. Ilyen szempontból igen kedvezőtlen a helyzet például Gútán (Koláro­vo), ahol például a helyi szervezet citeraegyüt­­tesének az ősz folyamán nem volt hol próbál­nia és így a Tavaszi szél... kerületi versenyé­re sem tudtak felkészülni. Sok szó esett a klubtevékenységről is, ter­mészetesen ott ahol egyáltalán létezik nép­művelési klub és több helyen felvetődött ilyen jellegű klubok létrehozásának a kérdése. Több szervezet évzáróján pozitívan értékel­ték a könyvvel való munkát az irodalomnép­szerűsítés színvonalát, megállapították, hogy az író-olvasó találkozóknak, könyvakcióknak nagy sikere volt a tagok körében. Ami az öntevékeny művészeti mozgalmat illeti, a felszólalásokból kitűnt, hogy a járás­ban legszámottevőbb tevékenység a népi éneklés és a kisszínpadi mozgalom. Több helyen felvetődött a Tavaszi szél. .. népdal­­verseny lebonyolítása körüli félreértések. Szó volt a helyi szervezetek, ezen belül az öntevé­keny művészeti csoportok gyönge anyagi el­látottságáról. Megnyugtató megoldást ezen a téren a múlt évben nem sikerült találni. Az elnökség megállapította, hogy az évzáró taggyűlések teljesítették küldetésüket, né­hány eset kivételével, jó színvonalúak voltak. A nagykürtösi járásban, az elnökség érté­kelése szerint, a legjobb évzáró taggyűléseket Ipo/ynyéken, Kőkeszin, Bussán, Zsélyben, Ipo/yvarbón, Csábon, Nagycsalomján, Ipoly­­kérben, Ipo/yhidvégen, Ipo/yba/ogon, Ipoly­­nagyfaluban és Lukanényében tartották. Az évzáró taggyűlések vitáinak keretében 143-an szólaltak fel, többségük a népműve­lői és művészeti tevékenység hatékonyabb formáinak bevezetését, a tagok aktivizálását, a taglétszám emelését szorgalmazta. A beszámolók, de a vitában felszólalók is, több helyen bírálták a vezetőség munkáját, főleg a szervezés gyönge színvonala miatt. melynek következtében tavaly elmaradtak a tervezett tagsági gyűlések, sőt több esetben a vezetőségi gyűlések is, továbbá a politikai és népművelő előadások, a kulturális jellegű kirándulások és író-olvasó találkozók. Ilyen bírálatok hangzottak el Nagyzellőben. Luka­nényében, Kelenyén, Dacsókesziben és Györ­kiben. 1 A népművelői és kulturális tevékenység színvonalának emelése érdekében több helyi szervezet anyagi támogatást kért. Több köz­ségben a folklór- és éneklőcsoportok tagjai a népviseleti ruhákra szükséges anyagot saját pénzükön vásárolják meg. Eddig egyedül az ipolybalogi efsz járult hozzá a folklórcsoport ruháinak felújításához Problémaként jelentkezett az a tény is, főleg a kisebb helyi szervezeteknél, hogy az iskolák összpontosítása, a nemzeti bizottsá­gok megszüntetése miatt, a pedagógusok és más értelmiségiek, a fiatalok folyamatosan elköltöznek — főleg a járási székhelyre, köz­ponti falvakba, s ez egyre jobban megnehezíti az említett szervezetek tevékenységét A kis falvak lakóinak létszáma évről évre csökken s ezzel párhuzamosan a CSEMADOK-tagok létszáma is. De több községben ezzel magya­rázzák azt a tényt is, hogy évről évre nem tudják teljesíteni a tagtoborzási és sajtóelőfi­zetési tervet. Ilyen a helyzet Gyürkiben, Ha­rasztiban Kőváron. Szelényben, Csatáron, Kiscsalomján és Sirakon. A JB elnöksége Komáromban is. Nagykür­tösön is foglalkozott a Hét terjesztésével, aminek mindkét helyen fontos szerepet tulaj­donítanak. A komáromi járásba 3600 pél­dány jár lapunkból. Az etőfízetők száma 942. A járási bizottságnak az a terve, hogy az idén ezerre emelik az előfizetők számát és a lap iránti érdeklődés felkeltésével igyekeznek emelni az összpéldányszámot is. A lap idei első számai maradék nélkül elfogytak, ami az érdeklődés növekedését bizonyítja. Az elnök­ség a Hét CSEMADOK-rovatát értékelve meg­állapította, hogy ez a rovat népszerű az ol­vasók körében, a CSEMADOK-tagokat ér­dekli a szövetség munkája, a más járások­ban, a más helyi szervezetek munkája is. A nagykürtösi járásban összesen 243 Hét-előfizetőt találunk. Ez a szám bizony elég alacsony a CSEMADOK-tagok létszámához viszonyítva is. Ebben az évben 89 új előfizetőt akarnak szerezni. A CSEMADOK-rovat tartalmát a komáro­miakhoz hasonlóan értékelték. S végül még azt szeretném hangsúlyozni, amit a komáromi elnökségi ülésen részt vett Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke is igen magasra értékelt, hogy az évzáró taggyűlése­ken, néhány eset kivételével, megjelentek a helyi nemzeti bizottságok, a párta lapszerve­zetek, sok esetben az egységes földműves­­szövetkezetek képviselői is. Értékelték — az esetek döntő többségében pozitívan — a helyi szervezetek tevékenységét és szóltak a meg­oldásra váró feladatokról. így volt ez mind a komáromi, mind a nagykürtösi járásban, s ez azt bizonyítja, hogy a CSEMADOK helyi szer­vezetei részt kémek és részt vállalnak vala­mennyi társadalmi és kulturális feladatból.-zsélyi-7

Next

/
Thumbnails
Contents