A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-04-01 / 14. szám

A Csemadok életéből Két néprajzi előadás Az érsekújvári (Nové Zámky) helyi szerve­zet honismereti klubja téli előadás-sorozata keretében eddig két előadás hangzott el. Az elsőt — diaképek vetítésével kiegészítve — Bödök Zsigmond, a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) népi csillagvizsgáló vezetője tartotta A csillagos ég a magyar hiedelemvi­lágban címmel. Megemlítette több ismert csillag és csillagkép népi elnevezését. A Tejútnak pl. a magyar nép között mintegy százötven neve van. Rámutatott, hogy egyes vidékeken, különösen a Csallóközben a nép több csillagot másutt nem található néven ismer. A csillagokon és csillagképeken kívül a Holddal és a Nappal kapcsolatos népi hiedelmeket is ismertetett. Ág Tibor zenekutató A magyar népdal és annak gyűjtése, felhasználása és továbbélé­se címen tartott érdekes előadást. Bevezető­ben elmondotta, hogy Bartók Bélához ha­sonlóan eredetileg ő sem indult népzeneku­tatónak, csak amikor a CSEMADOK fenntar­totta együttes, a Népes megalakult, indult el Takács Andrással, az együttes oktatójával 1951-ben karácsony és újév között első gyűjtöútjára Gerencsérre, Gímesre és Mar­tosra. Maradandó élmény volt a helyszínen hallani, és eredetiben rögzíteni a szép. régi népdalokat. A népdalgyűjtést nem lehet ta­nulni, hangsúlyozta. 1951-töl több mint tíz­ezer gyűjtési egység munkájának eredmé­nyeiből két kötetet jelentetett meg a CSE­MADOK Központi Bizottsága. 1957-ben pe­dig a Madách Kiadó gondozásában jelent meg egy további kiadvány, a Palóc dalok. Gyűjtött nemcsak hazánkban, hanem Ma­gyarországon Kerényi Györggyel 1959-ben Salgótarján vidékén, továbbá a Komárom­­megyei Ászáron. Ág Tibor illusztrációképpen maga is eléne­kelt több eredeti népdalt. A kétórás előadás után közös karéneklés következett, s A jó lovas katonának című népdal eléneklésével fejezte be előadását. Szerény megjegyzé­sem, hogy dicséretet érdemel Búkor Szilvia pedagógus, akinek vezetése alatt az egész­ségügyi szakközépiskola intemátusából a lá­nyok megjelentek, csak sajnos a többi szak­­középiskolából ezt nem tapasztalhattuk, pe­dig az ilyen és hasonló előadások a legalkal­masabbak haladó népi hagyományaink ápo­lására. Hofer Lajos Amatőr képzőművészek kiállítása A losonci (Lučenec) járási nemzeti bizott­ság kulturális szakosztálya és a járási nép­művelési központ rendezésében február 8-án nyitották meg Losoncon, a városi mű­velődési központban az itteni amatőr kép­zőművészek V. járási kiállítását, a februári győzelem 35. évfdrdulójának tiszteletére. 15 alkotó 69 művét válogatták össze. A kiállított tárgyak között többségben voltak a festmények (olaj, tempera, tus- és ceruza­rajzok). Ezenkívül láthattunk értékes plaszti­kákat (fafaragványokat, vörösrézből készült dísztárgyakat). Ez utóbbi kiállítók közül a harminchét éves pottári Július Mečiar több érdekes alkotása különösen nagy sikert ara­tott a közönség és a szakmabeliek körében. Munkáival először vesz részt járási kiállítá­son. Rajta kívül még hárman, a losonci Štefan Bartoš és Peter Matuška, valamint a füleki Tóth Tibor szintén először mutatkoz­tak be alkotásaikkal a nyilvánosság előtt. Ez azonban munkájukon nem látszik meg. A legfiatalabb kiállító a 25 éves losonci Ker­tész Róbert, míg a legidősebb a hetvenkét éves Karol Lukníš, aki szép olajfestményei­vel és két színes ceruzarajzával hívta fel magára az érdeklődők figyelmét. A tizenöt amatőr képzőművész között van pedagógus, hivatalnok, munkás, nyugdíjas egyaránt. Szlovákok, magyarok, CSEMA­­DOK-tagok egy közös cél érdekében — a kultúra s az amatör művészet felemelése érdekében serénykednek. Mindannyian tag­jai a járási művelődési központ 1980 óta rendszeresen működő amatör képzőművé­szeti körének, amely hozzásegíti őket isme­reteik bővítéséhez, az alkotó művészeti te­vékenység mélyebb megismeréséhez. Több amatőr képzőművész alkotásaival már nem először találkoztunk. Közéjük tartoznak: Pu­­pala Tibor (Losonc), aki 1954 óta, Tibor Kobliček (Poltár) 1960 óta. Szilágyi Ida, Kőműves László (Fülek) 1975 óta, Éva Ha­­nulová (Losonc) szintén 1975 óta rendsze rés résztvevői a járási kiállításoknak. Né­melyiküknek az alkotásai már más járás­ban vagy kerületi szinten rendezett kiállítá­sokon is láthatók voltak. Csáky István Bíráló hangnemben Körülbelül egy éve annak, hogy a Hét hasábjain beszámoltunk a CSEMADOK vágaí (Váhovce — galántai járás) helyi szervezeté­nek munkájáról. Azóta sok minden történt a szervezet házatáján. Az évzáró taggyűlést 1982. december 12-én tartottuk. A beszámoló bíráló hang­nemben szólt az elmúlt évi tevékenységről, megvitattuk a szervezeti élet kérdéseit. A tagság további támogatásáról biztosította a kilenctagú vezetőséget és jóváhagyta az 1983. évi munkatervet. Az új év első hónapjában nagy kedvvel, lendülettel láttunk munkához. A színjátszó csoport megkezdte felkészülését a tervezett előadásokra. Értékelő estet szerveztünk, me­lyen a csoport tagjaival együtt megtárgyaltuk az elmúlt évi tapasztalatokat, kitűztük az elérendő célokat. Az értékelő est kedves színfoltja volt a hatvanéves Zsigó Ferenc köszöntése, akinek neve összefonódott a vágaí amatör színjátszás történetével, sike­reivel. A helyi szervezet nagyra értékeli Zsigó Ferenc tevékenységét, aki kora ellenére ta­nácsaival. segítségével ma is jelentősen hoz­zájárul a helyi színjátszás fejlődéséhez. Mun­káját a CSEMADOK járási bizottsága elisme­rő oklevéllel köszönte meg. A szervezet már hosszabb ideje készült író-olvasó találkozó rendezésére. Ennek megvalósítására január 17-én került sor. A magyar oktatási nyelvű általános iskola veze­tőségével együttműködve és a járási bizott­ság támogatásával nagy sikerű estet tartot­tunk Mács Józseffel. Az irodalomkedvelők megismerkedhettek az író müveivel, tevé­kenységével, terveivel. Szép eredményként könyvelhetjük el, hogy 125 kötet talált gaz­dára ezen az estén. Idén januárban sikeresen lebonyolítottuk a tagkönyvcserét, és vállaltuk, hogy a tagdí­jakat február végéig teljes mértékben ren­dezzük. Persze, eközben más jellegű munka is folyik. Néhány ezek közül: háromtagú cso­portunk a napokban kezdte meg a felkészü­lést a járási bizottság által meghirdetett nyelvművelő versenyre. Februárban a nagy­­födémesi (Veľké Úľany) színjátszó csoport vágai vendégszereplését készítettük elő szervezésileg. Fontos feladat a taglétszám folyamatos emelése. Az év elejétől eddig tíz taggal sikerült bővíteni sorainkat, s így már most túlteljesítettük a járási bizottság számunkra meghatározott előirányzatát. Az egyik legégetőbb feladat az ifjúság nagyobb mértékű bevonása a kulturális munkába. Örömmel számolhatunk be arról, hogy a kérdés megoldása érdekében tett első lépések eredményeseknek mutatkoz­nak. Ezt bizonyítja a már említett író-olvasó találkozó is, amelyen a közönség mintegy 80 százaléka SZISZ-korú fiatal volt. Szüksé-. gesnek tartjuk az ifjúsági szervezettel való állandó, szoros együttműködést, mert csak így látjuk biztosítottnak a kulturális-népne­velő munka folytonosságát. A szervezet bekapcsolódik a településfej­lesztési és -szépítési munkába is. A tagság felajánlást tett, hogy 700 órát dolgozik társadalmi munkában a februári győzelem 35. évfordulójának tiszteletére a kulturális élettel szorosan összefüggő területen. Meg­emlékezünk a jelentősebb politikai, törté­nelmi évfordulókról, honismereti kirándulást rendezünk, klubszerű foglalkozásokkal pró­báljuk bekapcsolni a tagság minél nagyobb részét a szervezeti életbe. A vezetőség úgy véli, a legtöbb feltétel adott, hogy magas színvonalú munkát vé­gezzen a szervezet. „Mindössze" a tagok­nak, a község lakóinak támogatása szüksé­ges ahhoz, hogy a vágaí helyi szervezet jelen legyen a falu mindennapos életében. Juhász Aladár Köszönet a jó munkáért A Nyírágó (Nýrovce) hnb polgári szertartá­sokat intéző testületé kedves ünnepséget rendezett Tóth Lajos 60. születésnapja és nyugdíjba vonulása alkalmából. Ezen részt vettek a helyi pártszervezet vezetőségi tagjai, a hnb elnöke, a helyi vadászegylet tagjai, valamint az ünnepelt ismerősei és barátai. Az ünnepséget Drozdík István, a testület elnöke nyitotta meg, és Benes Lajos hnb-el­­nök mondott ünnepi beszédet. Értékelte Tóth Lajosnak a CSEMADOK-ban, a sport­­szervezetben és a vadászegyesületben, vala­mint a településfejlesztés és -szépítés terén kifejtett tevékenységét, elért eredményeit. Ugyancsak köszönetét mondott az ünneped­nek a pártszervezetben kifejtett munkájáért. Hangsúlyozta, hogy Tóth Lajos sokat tett az elmúlt évek folyamán a Nemzeti Front vá­lasztási programjának sikeres teljesítéséért, a falu szocialista átalakításáért. Nagyra érté­kelte a helyi sportszervezetben végzett tevé­kenységét, ahol úgy is mint aktív labdarúgó, majd később, mint jó szervező és vezető mindent megtett a község sportéletének fel­lendítéséért. Sokat tett a CSEMADOK-szer­­vezetben is, amelynek alapító tagjai között volt. Színdarabokat tanított be, sokat fárado­zott a község kulturális színvonalának eme­léséért. Ünnepi beszéde befejező részében a hnb-elnök hangsúlyozta, hogy szocialista társadalmunk megbecsüli mindazokat, akik részt vettek és vesznek építésében, tovább­fejlesztésében, gazdagításában. Szocialista rendszerünk célja valamennyi tagjának be­biztosítani az anyagi és szellemi javakat, a boldog jelent és a még boldogabb jövőt. Végül minden jót, jó egészséget kívánt neki, és kifejezte meggyőződését, hogy Tóth Lajos a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz a falu további fejlődése érdekében. Veress Vilmos A szereplők (balról): Tanka Lajos. Takács Gábor, Pintes István és Tóth Anna Archívumi felvétel Csak így tovább A besenyői (Bešeňov) helyi szervezet immár huszonkét éve működő színjátszó csoportja minden évben bemutat egy-egy új darabot. Az idén február végén hagyományaihoz hí­ven Szinetár György: Susmus című zenés szatíráját vitték színre. A darab rendezője, Grosch István a törzs­gárdát igyekezett kezdő fiatal szereplőkkel felfrissíteni. Tóth Lajos, Recska István, Gubó Vilmos, Gubó Margit sok akarással és szor­galommal próbált beilleszkedni a már na­gyobb rutinnal rendelkező színjátszók közé. A dalbetétek és táncok vonzó előadása Veszprémi Ferenc zenei vezető munkáját dicséri. Tudásával jobban hozzájárult ah­hoz, hogy a zenés színmű valóban „zenés" legyen. A díszlet Tanka József munkája. Az előadás lelke és motorja Tanka Lajos volt. Azt hiszem, igényesebb drámai alakítá­sokra is képes lenne. Pintes István első igazán nagy szerepében nem keltett csaló­dást. Felnőtt a feladat nagyságához. Ács Katalinnak és Tóth Annának fiatalságuk mel­lett jellemábrázolásuk is kielégítő volt. De­­szat Lajosné a szerző intencióinak szellemé­ben játszotta el a házvezetőnő szerepét. A már tapasztalt Recska Tibor, Balogh József és Recska Imre is jól oldották meg feladatu­kat. Pintes Istvánná az újságírónö szerepé­ben ügyesen használta ki a humor lehetősé­geit. Az apróbb szépséghibák ellenére az elő­adás erényei Grosch István rendezői elkép­zeléseit dicsérik. H. Petricska Júlia 6

Next

/
Thumbnails
Contents