A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-03-11 / 11. szám
Képes krónika SZOVJET-GÖRÖG TÁRGYALÁSOK ATHÉNBAN Hivatalos látogatást tett Görögországban Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Athénban tárgyalásokat folytatott Andreasz Papandreu görög miniszterelnökkel a két FUČÍK-EMLÉKEST Julius Fučík 80. születési évfordulója alkalmából ünnepi emlékestet tartott a prágai Kultúrpalotában a Csehszlovák ország kapcsolatairól, valamint időszerű nemzetközi kérdéseiről. — A felvétel a tárgyalások megkezdéséről készült. Balról Tyihonov, jobbról Papandreu írók Szövetsége és a Csehszlovák Újságírók Szövetsége. Az ünnepi beszédet Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára tartotta EMLÉKEZÉS KLEMENT GOTTWALDRA Harminc éve, 1953. március 14-én szomorú hír járta be a világot. A hírügynökségek jelentették, hogy rövid, súlyos betegség után 57 éves korában elhunyt Klement Gottwald, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetője. A munkásszülőktől származó Klement Gottwald 1912-ben — alig 16 évesen — kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után aktívan részt vett a szociáldemokrata párt balszárnyának a munkájában, majd 1921- ben Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításában és harcaiban. 1928-tól a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának tagja, 1935-től pedig hosszú ideig annak titkára. Közben, 1929-ben Klement Gottwaldot a CSKP főtitkárává választották. Gottwald a háború alatt Moszkvában élt, a csehszlovák nép fasisztaellenes harcát irányította. Harmincöt éve, 1948-ban a februári győzelem szervezője. Majd — 1953. március 14-én bekövetkezett haláláig — a köztársaság elnöke. Az igen mélyről indult pálya a legmagasabb csúcsig ívelt. Klement Gott wald asztalossegédböl lett pártvezér, kimagasló munkásmozgalmi harcos és államférfi. Csehszlovákia Kommunista Pártja már a megalakulását követő első években rendkívül sok nehézséggel került szembe. A szociáldemokratizmus maradványaival, a reformista, a kispolgári és az opportunista törekvések ellen küzdött; viaskodott a burzsoáziával, a kapitalista társadalmi rendszer apparátusával. A célt, az irányvonalat, a pártmunka módszerét — az egyedül helyesnek bizonyult utat — Klement Gottwald mutatta és határozta meg. Bolsevizáljuk a kommunista mozgalmat című előadói beszédében 1925-ben például többek között leszögezte: a pártnak taktikája meghatározásakor mindig a konkrét helyzetből kell kiindulnia és olyan harci jelszavakat kell kiadnia, amelyeket a lehető legszélesebb tömegek is megértenek. Forradalmat szervezni annyit jelent, mint átépíteni a pártot, szétzúzni a régi, békés időkhöz szabott szervezeti formákat, s a gyárakban, a földeken megszervezni a proletariátust a felszabadító harcra. A húszas évek derekán a CSKP-ban egyre nagyobb méreteket öltött a kispolgári szemlélet, a jobboldali opportunizmus elmélete és gyakorlata. A válságból kivezető utat ismét Klement Gottwald mutatta meg. Az opportunista passzivitásból — bolsevik aktivitásba című, 1928-ban megjelent írásában összegezte az akkori válság leküzdése érdekében elvégzésre váró teendőket. A CSKP 1929-ben megtartott. V. kongresszusán megválasztott gottwaldi vezetőség politikai vonala elvi fordulatot jelentett a pártmunka minden szakaszán. A jobboldali vezetők által fékezett bolsevizálódási folyamat az V. kongresszus után kibontakozott, s a CSKP elméleti és gyakorlati munkájában következetesen érvényesült a tényleges marxista-leninista irányvonal. Elsősorban Klement Gottwald politikai éleslátásának tulajdoníthatóan a CSKP V. kongresszusa iskolapéldáját nyújtotta annak, hogy a kommunista pártnak hogyan kell lenini érteEPUL AZ UJ DUNA-HID A tervek szerint még az idei év végéig át akarják adni a Bratislavában épülő új közúti-vasúti Duna-hidat az építők. A részbeni forgalom megindulásáig azonban még sok munka vár a kivitelezőkre. Jelenleg az útpálya betonozása folyik (ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) lemben a tömegekhez viszonyulnia, hogyan kell a dolgozók gazdasági és politikai érdekeiért folyó küzdelem élére állnia. Klement Gottwald világosan látott és beszélt az 1930-as évek derekán, a fasizmus térhódítása és a második világháború érlelödésének az idején is. Gyakran hangsúlyozta, hogy a fasiszta Németország agresszív háborús politikája milyen nagy veszélyt jelent a népek számára. Egyik 1938 júliusában megjelent cikkében így írt: „Ha a csehek és az antifasiszta németek védekeznek a horogkereszt ellen, azzal a magyarok nemzeti függetlenségét is védelmezik, mert Hitler számára Pest nincs messzebb, mint Prága ... Ha elesne Prága, Brno és Bratislava, vele együtt elesik Pest, Debrecen és Szeged is." A felszabadulás után, 1945 júliusában a CSKP funkcionáriusainak szemináriumán joggal és büszkén mondotta: Pártunk óva intett és riasztott már azokban az esztendőkben, amikor Hitler teljes gőzzel készítette elő a háborút. Azt mondtuk, hogy Madrid alatt Prágáért is küzdünk. Helyesen láttuk azt a szerepet is, amelyet az irredenta magyar burzsoázia és képviselői, Jaross, Eszterházy és mások játszottak. Már akkor előre láttuk, hogy a hlinkások politikája és mindazoké, akik e politikát támogatják, hazaáruló politika. A csehszlovák reakció az 1945-ös nemzeti — demokratikus forradalomban súlyos vereséget szenvedett, de nem semmisült meg. Visszamaradt erőinek módszere abban nyilvánult meg, hogy szította a bizalmatlanságot és akadályozta a Klement Gottwald vezette ' kormány munkáját. A mintegy két hétig tartó válság Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a dolgozó nép egységének érdeméből végül is parlamenti úton, az alkotmánnyal összhangban oldódott meg: a burzsoázia előidézte hatalom átvételi küzdelemből a munkásosztály, a dolgozó nép, Csehszlovákia Kommunista Pártja került ki győztesen. A győzelemről, a győzelem szervezője Klement Gottwald 1948. február 25-én'a prágai Vencel téren tartott nagygyűlésen egyebek között ezeket mondta: „A reakció, amely csapásra készült a nép ellen, vereséget szenvedett, és szét van zúzva." BALÁZS BÉLA 5
