A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-01 / 1. szám
százalékra nőtt a Szovjetunió részaránya a világipari termelésében. A nemzeti köztársaságok fejlődéshez mérten egyenlítődött ki fokozatosan gazdasági szintjük. Ma minden egyes köztársaság gazdasága fontos helyet foglal el a társadalmi munkamegosztásban, s nagy mértékben hozzájárul az ország nemzeti gazdagságához. Emellett minden egyes szovjetköztársaság intenzív gazdasági és társadalmi fejlődése meggyorsítja sokoldalú közeledésük folyamatát. Valamennyi szovjetköztársaság, nemzet és nemzetiség jelentős sikereket ért el a gazdasági és kulturális fejlődésben. Ma mindegyiküket modern ipar, mezőgazdaság, igazi tudományos és kulturális virágzás jellemzi. Íme, néhány bizonyító tény és számadat. A Szovjetunió nemzeti jövedelme az utolsó évtizedben (1970—1980) 62 százalékkal emelkedett, de számos köztársaságban még magasabb volt a növekedés, az Üzbég SZSZK-ban például 80, Belorussziában és Grúziában 91, Azerbajdzsánban 100, az Örmény SZSZK-ban pedig 108 százalékos. Hozzátehetjük, hogy a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem négyötödét közvetlenül a lakossági szükségletekre használják fel, lakás- és társadalmi-kulturális építésre. így a tizedik ötéves tervidőszakban (1976—1980) a nemzeti jövedelemből — az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — 334 milliárd rubellal többet irányoztak elő a lakosság életszínvonalának emelésére. A Szovjetunió ipari össztermelése a tizedik ötéves tervidőszakban 24 százalékkal nőtt. Ugyanakkor ez a mutató az Üzbég, a Kirgiz, a Litván SZSZK-ban 27, a Tadzsik SZSZK-ban 29, a Moldavai SZSZK-ban 32, a Grúz SZSZK-ban 41, a Belorusz SZSZK-ban 42, az Örmény SZSZK-ban 46, az Azerbajdzsáni SZSZK- ban 47 százalék volt. Az , hogy a szovjetország új magasságokat ér el a társadalmi-gazdasági haladásban, egyre nagyobb és bonyolultabb feladatok megvalósítását teszi lehetővé. Ebben a vonatkozásban is a tizenegyedik ötéves tervidőszak (1981 — 1985) elősegíti több mint száz szabad és egyenjogú szovjet nemzet és nemzetiség testvéri barátságának további szilárdulását, internacionalista egységüket a Szovjetunió keretében. Kölcsönösen segítik egymást, egyik nemzet sokoldalú segítséget nyújt a másiknak. így például valamennyi szovjetköztársaság felemelkedését elősegíti olyan nagy népdazdasági feladatok megoldása, mint Szibéria, a Távol-Kelet és Észak fűtőanyag-, energia és -nyersanyagforrásainak feltárása, a nem csernozjonövezet fejlesztése. S mint ahogy 15 évvel ezelőtt a földrengéstől sújtott Taskent újjáépítésében az egész ország részt vett, ugyanúgy a Bajkál-Amúr vasúti fővonal építésén ugyancsak több mint 80 nemzetiség képviselői működnek együtt. Egy olyan hatalmas soknemzetiségű állam, mint a Szovjetunió fejlődésének dinamikája, természetesen, problémákkal is jár. Az összes osztályok és társadalmi csoportok közeledésének törvényszerű folyamata megy végbe. Ennek eredménye lesz főként a szovjet társadalom osztálynélküli szerkezetének kialakulása a fejlett szocializmus történelmi keretei között. (APN) * Ivan Petrovics Camerjan szovjet tudós, az OSZSZSZK érdemes tudományos dolgozója, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai Intézetének főmunkatársa. A nemzetekkel és a nemzetiségi viszonyokkal kapcsolatos elméleti kérdéseket boncolgató számos alapvető mű jelent meg tollából. Köztük a legismertebbek: A szovjet állam megalakulásának és fejlődésének elméleti kérdései. Nemzetek és nemzetiségi viszonyok a fejlett szocialista társadalomban. A kommunizmus és a vallás stb. Jogi tanácsadó A nyáron családommal együtt külföldön töltöttem a szabadságomat. Hazatérőben nem írtunk be a vám- és devizanyilatkozatba mindent, amit külföldről hoztunk be. A vámőrök erre rájöttek. Az eltitkolt árut visszatartották és 24 ezer koronára becsülték. Mint mondották, azért a bíróság elé kerülünk. Ez mindanynyiunkat lesújtott Nem tudjuk, mitévők legyünk, mi vár ránk. Mi már azzal is megbűnhődtünk, hogy elvették az árut. A vámőrök azt mondták, hogy rontja a helyzetünket: a fel nem tüntetett áru egy része olyan cikk volt, amelyet egyáltalán nem lehet behozni Csehszlovákiába. Kérem, voltaképpen milyen bűntettet követtünk el és mi várhat ezért ránk? Juraj G. Trenčín Magatartásával elsősorban a külfölddel kapcsolatos áruforgalmi előírások megszegésé nek bűntettét követte el a Büntető Törvénykönyv 124. §-a értelmében. Ezt a bűntettet az követi el, aki nagy mértékben azzal veszélyezteti a közérdeket, hogy megszegi az árubehozatali, -kiviteli, vagy átszállítási tilalmat, vagy korlátozást. A Büntető Törvénykönyv ezzel a rendelkezésével védi a külkereskedelmi állammonopóliumot. A külfölddel kapcsolatban az áru és egyéb dolgok forgalma a törvényes előírások alapján különféle tilalmak és korlátozások alá esik. Az áru vagy más cikkek behozatalát, kivitelét és átmenő forgalmát vagy teljesen kizárják, vagy korlátozzák, vagy bizonyos feltételektől teszik függővé. Az állami szervek, főként a külkereskedelmi minisztériumi szervek, elsősorban a vámhivatalok ellenőrzése alá rendelik. A külfölddel kapcsolatos áruforgalomra vonatkozó előírások megszegése csak akkor büntet, ha nagy mértékben veszélyeztette a közérdeket. Gazdasági téren a közérdek nagyfokú veszélyeztetésének tekinti a gyakorlat, ha az áru értéke eléri a mintegy nyolcezer koronát. Ezért a bűntettért a bíróság két évig terjedhető szabadságvesztést vagy ötszáztól 50 ezer koronáig terjedő pénzbüntetést róhat ki, vagy kimondhatja a tárgy elkobzását. Ha ezt a bűntettet további két személlyel követte el, a bíróság egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja. Ezenkívül Ön adómegrövidítés bűntettét követte el a Büntető Törvénykönyv 148. §-a értelmében, mert nagyobb értékben rövidítette meg a vámilletéket. Hatvanévesként elhagytam a feleségemet és élettársamhoz költöztem, akivel öt évig éltem. Nem házasodtunk össze. Feleségem a volt közös lakást visszaadta a nemzeti bizottságnak és a lányához költözött. Az utóbbi években nézeteltérések voltak köztem és élettársam között, bántott, hogy mindinkább unokáival törődik, rám pedig nem marad ideje. Gyakran előfordult, hogy nem főzött, nem volt tiszta fehérneműm, s amikor ezt szemére vetettem, azt válaszolta, hogy ha nem tetszik, menjek, ahonnan jöttem. Élettársam, nyilván gyermekei nyomására most értésemre adta, hogy december 1-ig költözzem ki a lakásból. Ám nincs hová mennem. Kikergethet az utcára ? Nincs igényem pótlakásra ? Hiszen öt évig ott laktam. H. Kálmán Ipolyság (Šahy) A Polgári Törvénykönyv 186. S-(1) bekezdése alapján a lakásélvező nem köteles kiköltözni, amíg nem utalnak ki neki megfelelő pótlakást. Ám enélkül is köteles kiköltözni, . ha a törvény értelmében elegendő csupán pótszállást adni, vagy ha nem szükséges pótlakás, sem pótszállás nyújtása. Ön élettársa lakásában belegyezésével öt éven át lakott. Fél évvel ezelőtt azonban feloszlatták a közös háztartást. A kérdéses lakásélvezöje az Ön volt élettársa volt és csakis ö. Ön csak az ő jogától elvonatkoztat va élettársaként használta a lakást. Önnek nem származott közvetlen használati joga. Önök különváltak és felbontották az élettársi közösséget, s a lakás használója nem egyezik bele, hogy Ön továbbra is a lakásban éljen, így aztán Önnek minden joga megszűnt arra, hogy továbbra is ragaszkodjék az ottlakáshoz. Ebből kitűnik, hogy december 1 -vei ki kell költöznie. Csakis az Ön dolga, hol fog lakni. Volt élettársa nem köteles Önt tovább tartani a lakásban, nem köteles sem pótlakást, sem pótszállást nyújtani Önnek. Tizenöt éve dolgozom autóbuszvezetőként. A Szövetségi Belügyminisztérium 100/1975. sz. rendelete, a közlekedésrendészeti szabályzat értelmében fényjelzéses vasúti átjáró előtt a járművezető köteles különleges óvatosságot tulajdonítani. Főként meggyőződni arról, ráhajthat-e a vasúti átjáróra. Ez azonban nem vonatkozik rá, ha lassan felvillanó fehér fény figyelmezteti arra, hogy nem közeledik vonat vagy mozdony a vasúti átjáróhoz. A Bratislavai Autóközlekedési Vállalat, ahol dolgozom, 1981 -ben belső irányelveket adott ki a közúti közlekedés biztonságának fokozására a vállalat keretében, s ebben elrendeli a vállalat járművezetőinek, hogy akkor is áll/anak meg a vasúti útkereszteződés előtt, ha a váltakozó fehér fény figyelmeztet rá, hogy nem közeledik vonat vagy mozdony. Kollégáimmal együtt úgy véljük, hogy ez a vállalati intézkedés ellentétben van a közlekedésrendészeti szabályok 21. §-a rendelkezéseivel. Nem tudjuk, mit tartsunk be. A közlekedésrendészeti szabályokat vagy a vállalati irányelveket? Kiadhat-e a vállalat, illetve az igazgató ilyen utasítást? Megbüntethetnek-e, ha ezt nem tartjuk be? S. Árpád, Bratislava V i Vállalata igazgatójának utasítása nincs ellentétben a közlekedésrendészeti szabályokkal. Az utasítás szerint vállalatuk járművezetői a közlekedésrendészeti szabályokban elrendelnél valamivel többet kötelesek tenni. Magától értetődik, hogy a közlekedésrendészeti előírások az elsődlegesek. Ezeket a közúti közlekedés valamennyi részvevőjének be kell tartania. A közlekedési rendőrök igazoltatáskor ezért nem bírságolhatják meg a járművezetőt, amennyiben az igazgatói utasítással megegyezően járt el, egyébként eleget tett a közlekedésrendészeti szabályok nak. Ebben az esetben vállalatuk járművezetőjét a vállalat fegyelmileg sújthatná a biztonsági és egészségvédelmi belső utasítás be nem tartása miatt. Ilyen utasítást a vállalat a Munka Törvénykönyv 272. §-ának rendelkezése alapján adhat ki. A vállalat dolgozói ezt kötelesek betartani. Magától értetődik, hogy a belső utasítás nem lehet ellentétben a törvénnyel vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabályokkal. Ebben az esetben nincs így. Az említettekből kitűnik, hogy vállalatuk igazgatójának utasítása nincs ellentétben a közlekedésrendészeti szabályokkal, így a vállalat járművezetőinek a közlekedésrendészeti szabályok mellett ezt az utasítást is be kell tartaniuk, s ha ezt nem teszik, fegyelmi eljárást lehet indítani ellenük. Dr ccjn 17
