A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-01-01 / 1. szám

százalékra nőtt a Szovjetunió részaránya a világipari termelésében. A nemzeti köz­társaságok fejlődéshez mérten egyenlítő­dött ki fokozatosan gazdasági szintjük. Ma minden egyes köztársaság gazdasága fontos helyet foglal el a társadalmi mun­kamegosztásban, s nagy mértékben hoz­zájárul az ország nemzeti gazdagságához. Emellett minden egyes szovjetköztársa­ság intenzív gazdasági és társadalmi fejlő­dése meggyorsítja sokoldalú közeledésük folyamatát. Valamennyi szovjetköztársaság, nem­zet és nemzetiség jelentős sikereket ért el a gazdasági és kulturális fejlődésben. Ma mindegyiküket modern ipar, mezőgazda­ság, igazi tudományos és kulturális virág­zás jellemzi. Íme, néhány bizonyító tény és számadat. A Szovjetunió nemzeti jöve­delme az utolsó évtizedben (1970—1980) 62 százalékkal emelkedett, de számos köztársaságban még magasabb volt a nö­vekedés, az Üzbég SZSZK-ban például 80, Belorussziában és Grúziában 91, Azerbajd­zsánban 100, az Örmény SZSZK-ban pedig 108 százalékos. Hozzátehetjük, hogy a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem négyötödét közvetlenül a lakossági szük­ségletekre használják fel, lakás- és társa­dalmi-kulturális építésre. így a tizedik öté­ves tervidőszakban (1976—1980) a nem­zeti jövedelemből — az előző ötéves tervi­dőszakhoz viszonyítva — 334 milliárd ru­bellal többet irányoztak elő a lakosság életszínvonalának emelésére. A Szovjetunió ipari össztermelése a ti­zedik ötéves tervidőszakban 24 százalék­kal nőtt. Ugyanakkor ez a mutató az Üzbég, a Kirgiz, a Litván SZSZK-ban 27, a Tadzsik SZSZK-ban 29, a Moldavai SZSZK-ban 32, a Grúz SZSZK-ban 41, a Belorusz SZSZK-ban 42, az Örmény SZSZK-ban 46, az Azerbajdzsáni SZSZK- ban 47 százalék volt. Az , hogy a szovjetország új magasságo­kat ér el a társadalmi-gazdasági haladás­ban, egyre nagyobb és bonyolultabb fela­datok megvalósítását teszi lehetővé. Eb­ben a vonatkozásban is a tizenegyedik ötéves tervidőszak (1981 — 1985) elősegí­ti több mint száz szabad és egyenjogú szovjet nemzet és nemzetiség testvéri barátságának további szilárdulását, inter­nacionalista egységüket a Szovjetunió ke­retében. Kölcsönösen segítik egymást, egyik nemzet sokoldalú segítséget nyújt a másiknak. így például valamennyi szovjet­köztársaság felemelkedését elősegíti olyan nagy népdazdasági feladatok meg­oldása, mint Szibéria, a Távol-Kelet és Észak fűtőanyag-, energia és -nyersanyag­­forrásainak feltárása, a nem csernozjon­­övezet fejlesztése. S mint ahogy 15 évvel ezelőtt a földrengéstől sújtott Taskent újjáépítésében az egész ország részt vett, ugyanúgy a Bajkál-Amúr vasúti fővonal építésén ugyancsak több mint 80 nemze­tiség képviselői működnek együtt. Egy olyan hatalmas soknemzetiségű ál­lam, mint a Szovjetunió fejlődésének di­namikája, természetesen, problémákkal is jár. Az összes osztályok és társadalmi csoportok közeledésének törvényszerű folyamata megy végbe. Ennek eredménye lesz főként a szovjet társadalom osztály­nélküli szerkezetének kialakulása a fejlett szocializmus történelmi keretei között. (APN) * Ivan Petrovics Camerjan szovjet tudós, az OSZSZSZK érdemes tudományos dolgozója, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Filozófiai Intézetének fő­munkatársa. A nemzetekkel és a nemze­tiségi viszonyokkal kapcsolatos elméleti kérdéseket boncolgató számos alapvető mű jelent meg tollából. Köztük a legis­mertebbek: A szovjet állam megalakulá­sának és fejlődésének elméleti kérdései. Nemzetek és nemzetiségi viszonyok a fejlett szocialista társadalomban. A kommunizmus és a vallás stb. Jogi tanácsadó A nyáron családommal együtt külföldön töltöt­tem a szabadságomat. Hazatérőben nem ír­tunk be a vám- és devizanyilatkozatba min­dent, amit külföldről hoztunk be. A vámőrök erre rájöttek. Az eltitkolt árut visszatartották és 24 ezer koronára becsülték. Mint mondot­ták, azért a bíróság elé kerülünk. Ez mindany­­nyiunkat lesújtott Nem tudjuk, mitévők le­gyünk, mi vár ránk. Mi már azzal is megbűn­hődtünk, hogy elvették az árut. A vámőrök azt mondták, hogy rontja a helyzetünket: a fel nem tüntetett áru egy része olyan cikk volt, amelyet egyáltalán nem lehet behozni Cseh­szlovákiába. Kérem, voltaképpen milyen bűn­tettet követtünk el és mi várhat ezért ránk? Juraj G. Trenčín Magatartásával elsősorban a külfölddel kap­csolatos áruforgalmi előírások megszegésé nek bűntettét követte el a Büntető Törvény­­könyv 124. §-a értelmében. Ezt a bűntettet az követi el, aki nagy mértékben azzal veszé­lyezteti a közérdeket, hogy megszegi az árubehozatali, -kiviteli, vagy átszállítási tilal­mat, vagy korlátozást. A Büntető Törvény­­könyv ezzel a rendelkezésével védi a külke­reskedelmi állammonopóliumot. A külfölddel kapcsolatban az áru és egyéb dolgok forgal­ma a törvényes előírások alapján különféle tilalmak és korlátozások alá esik. Az áru vagy más cikkek behozatalát, kivitelét és átmenő forgalmát vagy teljesen kizárják, vagy korlá­tozzák, vagy bizonyos feltételektől teszik függővé. Az állami szervek, főként a külke­reskedelmi minisztériumi szervek, elsősor­ban a vámhivatalok ellenőrzése alá rendelik. A külfölddel kapcsolatos áruforgalomra vonatkozó előírások megszegése csak akkor büntet, ha nagy mértékben veszélyeztette a közérdeket. Gazdasági téren a közérdek nagyfokú veszélyeztetésének tekinti a gya­korlat, ha az áru értéke eléri a mintegy nyolcezer koronát. Ezért a bűntettért a bíróság két évig ter­jedhető szabadságvesztést vagy ötszáztól 50 ezer koronáig terjedő pénzbüntetést ró­hat ki, vagy kimondhatja a tárgy elkobzását. Ha ezt a bűntettet további két személlyel követte el, a bíróság egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja. Ezenkívül Ön adómegrövidítés bűntettét követte el a Büntető Törvénykönyv 148. §-a értelmében, mert nagyobb értékben rövidí­tette meg a vámilletéket. Hatvanévesként elhagytam a feleségemet és élettársamhoz költöztem, akivel öt évig éltem. Nem házasodtunk össze. Feleségem a volt közös lakást visszaadta a nemzeti bizottság­nak és a lányához költözött. Az utóbbi évek­ben nézeteltérések voltak köztem és élettár­sam között, bántott, hogy mindinkább unokái­val törődik, rám pedig nem marad ideje. Gyakran előfordult, hogy nem főzött, nem volt tiszta fehérneműm, s amikor ezt szemére vetettem, azt válaszolta, hogy ha nem tetszik, menjek, ahonnan jöttem. Élettársam, nyilván gyermekei nyomására most értésemre adta, hogy december 1-ig költözzem ki a lakásból. Ám nincs hová mennem. Kikergethet az utcá­ra ? Nincs igényem pótlakásra ? Hiszen öt évig ott laktam. H. Kálmán Ipolyság (Šahy) A Polgári Törvénykönyv 186. S-(1) bekezdé­se alapján a lakásélvező nem köteles kiköl­tözni, amíg nem utalnak ki neki megfelelő pótlakást. Ám enélkül is köteles kiköltözni, . ha a törvény értelmében elegendő csupán pótszállást adni, vagy ha nem szükséges pótlakás, sem pótszállás nyújtása. Ön élettársa lakásában belegyezésével öt éven át lakott. Fél évvel ezelőtt azonban feloszlatták a közös háztartást. A kérdéses lakásélvezöje az Ön volt élettársa volt és csakis ö. Ön csak az ő jogától elvonatkoztat va élettársaként használta a lakást. Önnek nem származott közvetlen használati joga. Önök különváltak és felbontották az élettársi közösséget, s a lakás használója nem egye­zik bele, hogy Ön továbbra is a lakásban éljen, így aztán Önnek minden joga meg­szűnt arra, hogy továbbra is ragaszkodjék az ottlakáshoz. Ebből kitűnik, hogy december 1 -vei ki kell költöznie. Csakis az Ön dolga, hol fog lakni. Volt élettársa nem köteles Önt tovább tartani a lakásban, nem köteles sem pótlakást, sem pótszállást nyújtani Önnek. Tizenöt éve dolgozom autóbuszvezetőként. A Szövetségi Belügyminisztérium 100/1975. sz. rendelete, a közlekedésrendészeti szabályzat értelmében fényjelzéses vasúti átjáró előtt a járművezető köteles különleges óvatosságot tulajdonítani. Főként meggyőződni arról, rá­­hajthat-e a vasúti átjáróra. Ez azonban nem vonatkozik rá, ha lassan felvillanó fehér fény figyelmezteti arra, hogy nem közeledik vonat vagy mozdony a vasúti átjáróhoz. A Bratislavai Autóközlekedési Vállalat, ahol dolgozom, 1981 -ben belső irányelveket adott ki a közúti közlekedés biztonságának fokozá­sára a vállalat keretében, s ebben elrendeli a vállalat járművezetőinek, hogy akkor is áll/a­­nak meg a vasúti útkereszteződés előtt, ha a váltakozó fehér fény figyelmeztet rá, hogy nem közeledik vonat vagy mozdony. Kollégáimmal együtt úgy véljük, hogy ez a vállalati intézkedés ellentétben van a közleke­désrendészeti szabályok 21. §-a rendelkezései­vel. Nem tudjuk, mit tartsunk be. A közlekedés­­rendészeti szabályokat vagy a vállalati irányel­veket? Kiadhat-e a vállalat, illetve az igazgató ilyen utasítást? Megbüntethetnek-e, ha ezt nem tartjuk be? S. Árpád, Bratislava V i Vállalata igazgatójának utasítása nincs el­lentétben a közlekedésrendészeti szabályok­kal. Az utasítás szerint vállalatuk járműveze­tői a közlekedésrendészeti szabályokban el­rendelnél valamivel többet kötelesek tenni. Magától értetődik, hogy a közlekedésrendé­szeti előírások az elsődlegesek. Ezeket a közúti közlekedés valamennyi részvevőjének be kell tartania. A közlekedési rendőrök iga­zoltatáskor ezért nem bírságolhatják meg a járművezetőt, amennyiben az igazgatói uta­sítással megegyezően járt el, egyébként ele­get tett a közlekedésrendészeti szabályok nak. Ebben az esetben vállalatuk járművezető­jét a vállalat fegyelmileg sújthatná a bizton­sági és egészségvédelmi belső utasítás be nem tartása miatt. Ilyen utasítást a vállalat a Munka Törvénykönyv 272. §-ának rendelke­zése alapján adhat ki. A vállalat dolgozói ezt kötelesek betartani. Magától értetődik, hogy a belső utasítás nem lehet ellentétben a törvénnyel vagy más általánosan kötelező érvényű jogszabályokkal. Ebben az esetben nincs így. Az említettekből kitűnik, hogy vállalatuk igazgatójának utasítása nincs ellentétben a közlekedésrendészeti szabályokkal, így a vál­lalat járművezetőinek a közlekedésrendésze­ti szabályok mellett ezt az utasítást is be kell tartaniuk, s ha ezt nem teszik, fegyelmi eljárást lehet indítani ellenük. Dr ccjn 17

Next

/
Thumbnails
Contents