A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-11 / 7. szám
A Gsemadok életéből ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEK Nagykaposon (Veľké Kapušany) évek óta erős CSEMADOK-szervezet működik. Rendszeres és tervszerű közművelődési programjuk nagyban hozzájárul a város lakosságának többségét kitevő magyar nemzetiségű dolgozók szabad idejének hasznos eltöltéséhez. Rapcsák Zoltán, a szervezet elnöke jogos büszkeséggel összegezhette az elmúlt év munkáját. Az eredmények mellett bátran szólt azokról a hiányosságokról is, amelyek felszámolása még hatékonyabb kulturális munkát eredményezhet, de ehhez a szervezetnek anyagi támogatásra van szüksége. Ez ne könyöradomány legyen, hanem eredményeik méltányos elismerése, mondotta. Irodalmi, néprajzi, népzenei estek, író-olvasó találkozók, a tánccsoport, az énekkar, a művelődési klub jó munkája fémjelzi az 1982-es évet. Szvorák Kati, Szabó András, Halász Péter, Kóka Rozália előadása, a Daloló Ungvidék megszervezése és a Tavaszi szél... országos elődöntőjének megrendezése, a hétvégi művelődési tábor előkészítése, Arany János és Illyés Gyula emlékest — mindez említést érdemel, ha csak távirati stílusban is. A szervezet tagjai rendszeresen látogatják a Thália Színpad előadásait, kiveszik részüket a településfejlesztési és szépítési akciókból. Rendezvényeiket a városi népkönyvtárral, az úttörőotthonnal és a művelődési központtal közösen valósítják meg. Az a mintegy kétszáz résztvevő persze nem maradt kulturális élmény nélkül, mert az évzáró taggyűléssel kapcsolatban tartották meg a Kodály-emlékestet is, melynek keretében az Erdélyi János Énekkar, valamint a gimnázium diákjai szerepeltek zongoraszámokkal, szavalatokkal, irodalmi összeállítással. Kisráska (Malé Raškovce) mintegy háromszáz lakosú kisközség a járásban. Bár CSEMADOK szervezete, amely a tőketerebesi (Trebišov) járási bizottság irányításával működik, nem nagy, hetven tagja van, de a legjobbak közé tartozik a vidéken. A kisráskaiak év végi számvetésükön jelentős közművelődési munkáról számolhattak be. Többek között az új művelődési ház felavatására készített műsorról, az 1831-es koleraláza-Százd (Sazdice) helyi szervezetének citeraegyüttese 1982-ben több alkalommal sikeresen szerepelt a nyilvánosság előtt: otthon különböző állami ünnepek alkalmából, valamint a járási szintű kulturális seregszemléken. Pénz Jenő vezetésével az együttes tagjai szorgalmasan készültek a Tavaszi szél vizet áraszt... járási döntőjére. Tudásuknak legjavát nyújtotta már itt is Moravek László, az együttes legtapasztaltabb tagja, Skriniár Vilmos, Moravek Róbert, Borka László, ifj. Pásztor Vilmos, Ozsvald József és Sznyida Zoltán. A citeraegyüttes hetente két alkalommal gyakorolt a helyi művelődési otthonban. Összegyűjtötték a legrégibb és legszebb népdalokat Százdon és környékén. Legszebbnek találta a nézőközönség a Falu végén van egy kicsi kis ház, a Meghalt a juhász, a Most érik a vörös szilva, a Sej, a százdi rózsáskertek alatt című népdalokat. A citerazenekar műsorát minden alkalommal ügyesen egészíti ki Moravek Róbert beilleszdás vezetője emléktáblájának felavatásáról, gyermeknapi sportvetélkedőről, honismereti autóbuszkirándulásról. Fényképekkel illusztrált gazdag krónikájuk megőrizte Dávid Teréz Időzített boldogság című darabjának egy-két jelenetét; ezzel hatszor álltak közönség elé otthon és a környező falvakban. Közösségi életük bizonyítéka, hogy a széna betakarításnál a tagok szinte mindannyian ott voltak, s egyebek között ez is hozzájárult, hogy elnyerték a járás második legjobb tömegszervezete címét és a vele járó pénzjutalmat, amit a község további kulturális gyarapodására kívánnak fordítani. A Thália Színpad szereplőit is meglepte, hogy előadásukra a falu apraja-nagyja eljött, több mint kétszáz ember. A helyi nemzeti bizottság és a pártszervezet az eredmények láttán lehetőségeihez mérten minden támogatást megad a szervezetnek. M. M. L A CSEMADOK évzáró közgyűlésén beszámoló hangzik el. Ez a munkatervbe foglalt feladatok teljesítésével foglalkozik. Természetesen a Központi Bizottság és a járási bizottság határozatait figyelembe véve. Párkánynánán (Stúrovo-Nána) a kisszínpadi formák igen életképesnek bizonyulnak. Érthető módon ez a terület kerül a figyelem középpontjába. De az óvodákkal való szoros kapcsolat is részét képezi a munkának. A hagyományos műsoranyaggal folytatott óvodalátogatások mellett az óvodák és a helyi szervezet közös rendezvényeire is sor kerül. Kőhídgyarmaton (Kamenný Most), a CSEMADOK évzáró taggyűlésén a folklórcsoport munkájáról esett sok szó. Az egyedi népviseleteket a fiatalok is szívesen magukra öltik. Gazdag néprajzi anyag tárháza ez a község. Retkes János mérnök segítségével szeretnék megszervezni a táncházat. A rendszeres, folyamatos munkába szívesen bekapcsolódik majd a kőhidgyarmati fiatalság. Helyiség gondjukon segíteni akar a helyi nemzeti bizottság. Mucha Pált. aki példásan feldolgozta a falu történetét, a krónikaírásért a járási bizottság is elismerésben részesítette. Most elvállalta az énekkar vezetését. Hajtman Kornélia tett furulya-egyvelegje. A százdi citerások képviselték a lévai járást az ipolynyékj kerületi fordulón is, ahol a négy járás közül a lukanyékei citerások mögött a megtisztelő második helyen végeztek. Ekkor még a rendező bizottságtól nem tudták meg, hogy sikerült-e másodízben is bejutniuk az országos döntőbe. Ez a második hely azonban ismét odaadó, szorgalmas munkára serkenti valamennyi százdi citerást. A közelgő évzáró taggyűlésen és a februári győzelem 35. évfordulójának ünnepségén akarnak az együttes tagjai ismét színpadra lépni az otthoni közönség előtt. A Tavaszi szél vizet áraszt... versenyben mindent megtettek a siker érdekében. Valamennyi tagot elismerés és dicséret illeti a szorgalmas felkészülésért, hiszen többségük csak a hét végén tér haza munkahelyéről vagy az iskolákból, és nem sajnálják ezt a két napot, jól megérdemelt idejüket gyakorlásra. Belányi János MÁSOKAT IS ÖSZTÖNÖZ Sajnos országszerte sok még az olyan község, ahol a kulturális élet mindössze a kimutatásokban szerepel vagy ott sem. Azt hiszem, még mindig kevés az olyan ember, aki annyit vállal faluja kulturális életének fellendítéséért, mint például Dániel Erzsébet. a CSEMADOK párkánynánai helyi szervezet Jelenlét irodalmi színpadának vezetője. — Honnan ered szereteted a költészet iránt? — Sajnos elég későn ébredtem rá bizonyos dolgokra, de amióta olvasni tudok, szeretem a verset. Mindig szerettem verset mondani. Sokszor leültem egy-egy költeménnyel, s csak úgy a magam örömére, magamnak elszavaltam. Sajnos, fájó az az igazság — ezt mindenképpen szeretném elmondani —, hogy most nem beszélhetek olyan emberről, aki a vers szeretetét táplálta volna bennem. Elsősorban volt pedagógusaimra gondolok. Most is gyakran tapasztalom, hogy pedagógusaink többségéből bizony hiányzik a vers szeretete. Őszintén szólva, a családunkban is ugyanez volt a helyzet — Hogyan és mikor jutott eszedbe, hogy másokkal is megszerettesd a költészetet. a verseket? — Mindig bujkált bennem valami tenniakarás, hogy a falu fiataljaiból létre kellene hozni egy irodalmi színpadot Öt évvel ezelőtt, az új kultúrház átadásakor kitűnő lehetőség kínálkozott arra, hogy létrehozzunk valamit. A szervező munkára minden felkérés nélkül vállalkoztam. Akkor még csak ösztönösen kerestem a társakat Sikerült húsz embert összetoborozni, persze elég rövid időn belül többen lemorzsolódtak. Hálásan gondolok arra a néhány emberre, akiknek a segítsége a kezdetnél igen sokat jelentett. Közülük is kiváltképpen kettőre. Egyikük Nägel Erzsébet, jelenleg Kassán a színháznál dolgozik, a másik Németh Mária, aki még mindig aktív tagja a csoportnak. Azt hiszem nélkülük nem tudtam volna idáig eljutni. Nem beszélve arról, hogy mindketten nagyon jó egyéni szavalok is. — Kitől kaptad a legtöbb buzdítást ehhez a munkához? — Elsősorban önmagámtól. Másképpen kezdtem nézni a világot s közben, ami számomra a legfontosabb, nagyszerű emberekkel is találkoztam. Irodalmi szemináriumokon vettem részt a CSEMADOK járási bizottságának felkérésére. Itt találkoztam a csehszlovákiai magyar irodalom képviselőivel, akiket addig csak felületesen ismertem. Egymás után vettem elő a könyveiket és kezdtem velük közelebbről ismerkedni. Soha nem bocsátom meg magamnak, hogy ezt mindaddig elmulasztottam. Bizony még most is akad pótolni való. — Jelenleg kik a csoport tagjai? — Már említettem, hogy kezdetben elég sok fiatalt sikerült összehozni, de közülük többen csakhamar elmaradoztak, de végül is kialakult egy állandó gárda, s tagjaival aztán, már igen jól lehetett dolgozni. Mindannyian nagyon jó szavalok voltak, s emellett igényesek is. Ezek sajnos már kicserélődtek. A tagjai között ott van még a már említett Németh Mária mellett Csányi Eleonóra, Geönczöl Jolán, dr. Gubán József, Németh Lajos, Hajtman Béla, Visnyey Attila, Drenka Igor és Buday Lajos. — Melyek voltak a legsikeresebb műsoraitok? — Elsőként a Szülőföldem című összeállítást említhetném. Ebben az összeállításban arra törekedtem, hogy az itteni magyar nemzetiségről szóljunk fiataljainkhoz. Tudtam, hogy ezzel igen gyöngén állunk. Különben akkor még nem nagyon volt szereplési lehetőségünk, az értékelés is elmaradt, de mégis úgy érzem, hogy ennek a műsornak már volt valami értelme, mert őszintén és jól is csináltuk. Ezzel az összeállítással Zsitvabesenyőn is szerepeltünk. Itt kaptuk az első ösztönzéseket Aztán az abban az időben kibontakozó kisszinpadi formával próbálkoztunk. Bevallom, kissé nehezen kezdtük el. mivel a csoport tagjai, inkább a lírához ragaszkodtak, de aztán mégis sikerült betanulni egy francia szerző kitűnő bohózatát Ebben nagy segítségünkre volt Molnár László, a CSEMADOK Központi Bizottságának szakelőadója. A járási fordulóban ugyan nem értünk el helyezést de ennek ellenére mégis meghívtak bennünket a kerületi fordulóra, ahol a legnagyobb örömünkre mi lettünk az elsők. A Jókai-napokon való szereplésünk után is kedvezően értékeltek. Ez nagy kedvet adott a további munkához. Nemrég önálló Arany János emlékműsorral szerepeltünk itt a faluban. A legjobban annak örülök, hogy már közönségünk is van, méghozzá elég szép számú. — Mik a további terveid, vágyaid? — A legfőbb vágyam az, hogy a csoport megmaradjon így, ahogy van. Szívemhez nőtt ez a kis közösség. Terveink is vannak: elsősorban Borék címen egy Örkény-műsort tanulunk be. Azonkívül óvodások számára is állítunk össze műsorokat mégpedig folyamatosan minden évben, most például Weörös Sándor és hazai költők versei vannak műsorainkon. Úgy érzem, céltudatosan csinálom azt, amit csinálok, s bevallom, hogy most már egy kicsit elégedettebb vagyok csoportunkkal. VARGA GABRIELLA ISMÉT HELYTÁLLTAK 7
