A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-04 / 6. szám
Hallottuk- olvastuk-láttuk Innen-onnan NÉPRAJZ A Barsi Múzeum Közleményei Örvendetes jelenség, hogy az utóbbi esztendőkben a dél-szlovákiai múzeumok is sorra jelentkeznek publikációikkal. Igaz, e kiadványok meglehetősen szerény kiállításúak és sokszor tartalmi-módszertani szempontból is érhetné őket bírálat, de hát mégiscsak az itteni múzeumi munka föllendüléséről tanúskodnak. A lévai (Levice) székhelyű Barsi Múzeum nem most indítja közleményeit. Néhány esztendős hallgatás után jelent meg 1982-ben a 10. számú füzete, amely kizárólag néprajzi tárgyú dolgozatokat tartalmaz. Paríková Magdaléna Tesmag község hagyományos szállítási és közlekedési formáit tanulmányozta. Dolgozata történelmi aspektusú leírás, de — ha szerényen és kissé egyoldalúan is — összehasonlító megjegyzésekre is vállalkozik. Hasonló igényű Danterné Tóth Izabella munkája is, amely a mohi lakodalmi szokásokat mutatja be. A többi dolgozat aztán (ha lehet) még inkább a szerény leírás jellegét viseli magán. Mit tehet ilyenkor a recenzens? Röviden ismertesse tartalmilag a dolgozatokat? Ennek nincs értelme. Vagy kísérelje meg a „maga feje után" kiértékelni az összegyűjtött adatokat? Erre meg lényegesen nagyobb tér kellene .. . Nos, nincs más hátra, minthogy — amolyan kedvcsinálóként — magam is egyszerűen fölsoroljam a hátralévő munkákat! Rényi Katalin a téli ünnepkör Garamszentgyörgyön szokásait, Gelenová Katarína pedig Léva környékén lejegyzett hiedelemmondáit közli. Nagyon hasznos ötletnek tartom a Közlemények végén található két regionális bibliográfiát, amelyeket Vydrová Hana állított össze a bakabányai kerámiáról és a Léva környéki barlanglakásokról. Itt csupán az a bökkenő, hogy viszonylag kicsiny a feldolgozott könyvészeti anyag, tehát a bibliográfiák szorgos, hosszadalmas munkával gyaníthatóan még jócskán bővithetőek lennének. A szlovák nyelven megjelent Közleményeknek csak egyetlen írását (Danterné Tóth Izabelláét) zárja magyar összefoglalás. Pedig a közölt anyagok (annál is inkább, mivel magyar- ill. vegyes lakosságú környezetből származnak) megérdemelték volna legalább a magyar-nyelvű tájékoztató közlést. Liszka József HANGLEMEZ „Country" és „western" Nehéz lenne pontosan meghatározni, mit is értünk country és western muzsika alatt. A country több fejlődési fokon ment át, kezdetben az amerikai hegyilakók zenéje volt, amely különféle népszerű témákat dolgozott fel szövegeiben is. Megénekelte az amerikai hódítók hőstetteit, szóltak dalok az első vasútvonalak építőiről, híres cowboyokról, több dal pedig a polgárháború és a jelenkor eseményeit kommentálja, örökíti meg. A „vadnyugat" néven ismert romantikus tájakon születtek a countryval rokon westerndalok is, melyek az élet apró örömeiről, szerelemről, utazásokról, csavargásokról. természetjárásról, bátor emberekről, hétköznapi hőstettekről szólnak. Az ötvenes évek derekán új korszak nyílt a country és western zenében, a beat-zene keletkezése jótékony hatással volt ennek az irányzatnak a megújhodására is, mind formai, mind tartalmi szempontból. Az ötvenes és hatvanas években a country zene olyan előadó-egyéniségeit ismerte meg a világ, mint Roger Miller, George Jones, Jerry Lee Lewis, Lester Platt és Earl Scruggs. Az Opus most a holland Phonogram International B. V. kiadóval közös gondozásban adott ki egy remek albumot „Country and Western Hits" címmel. Az album az 1960—69-és évek slágereiből tartalmaz válogatást, a dalok előadói: Roy Drusky, Lerry van Dyke, Rusty Draper, Dave Dudley, George Jones, Jerry Lee Lewis, Roger Miller, Lester Flatt és Earl Scruggs. A kitűnő válogatás nagyszerű betekintést nyújt a country és western muzsika világába; a lemezen szereplő dalok jó ritmusukkal, dallamosságukkal, ötletes hangszerelésükkel dokumentálják a stílus pozitívumait, s igazolják azt a tényt, hogy a country és western muzsika méltán népszerű. Sági Tóth Tibor KÖNYV Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re A Bibliotheca Historica sorozat újabb kötete valóságos csemege a történelem iránt érdeklődőknek. A Szemere-kormány volt igazságügyminiszterének visszaemlékezései valóban első kézből származó információk: szerzőjük nem hőskölteményt írt nemzetünk küzdelméről, hanem erős személyes meggyőződéstől átitatott, ám mindenkor tény- és tárgyszerű történelmet. A radikális Vukovics Sebő már az 1832—36. évi országgyűlés idején tagja volt a pozsonyi Társalkodási Egyesülésnek, az országgyűlési ifjak vitakörének, s bár az 1836-os letartóztatástól megmenekült, a magyar közszolgálat csak 1840-ben, az amnesztia kihirdetése után nyílt meg előtte. Aljegyzőként, alügyészként, főszolgabíróként, országgyűlési követként szolgálta Terries vármegyét, 1848. május 23-tól pedig kormánybiztosként működött a felkelő sereg mellett. A történészek — csakúgy, mint kortársai — józan ítéletű, elfogulatlan embernek ismerik őt, a forradalmi kormány egyik oszlopos tagjának, aki — ha a forradalom érdeke úgy kívánta — szembeszállt akár Kossuth elképzeléseivel is. Mint igazságügyminiszter gyorsan, határozottan és emberségesen rendezte a sokat vitatott vésztörvényszékek ügyét, rendeleti úton megszüntette a rossz emlékezetű felsőbíróságokat, létrehozva helyettük az új hétszemélyes fötörvényszéket, országos törvényszéket és kegyelmi széket, az úrbéri rendezés ügyében pedig újra elővette Deák kitűnő, a márciusi törvényeket továbbfejlesztő 1848. évi törvényjavaslatát, s keresztülvitte a szerződéses jobbágyok állami megváltással történő felszabadítását, sőt, a hűbéri viszonyok megszüntetését célzó 1849. júl. 21-i törvényjavaslatot, amelynek részletei csak Vukovics feljegyzéseiben maradtak fenn. A szabadságharc eltiprása után emigrációba kényszerült, ahonnan csak a kiegyezés után tért haza. A bécsi választókerület országgyűlési képviselőjeként az ellenzék soraiban még részt vett a képviselőház munkájában 1872-ben bekövetkezett haláláig, lehetősége azonban már nem adódott rá, hogy rendkívüli képességeit 1867 után is gyümölcsöztethesse. Életének fő időszakáról, a szabadságharc másfél évéről szól visszaemlékezéseinek gyűjteménye. Meglátásai nagyban hozzájárulhatnak a népünk szabadságharcának időszakában történtek megértéséhez : jellemrajzokat, véleményeket találunk a könyvben, amelyekből mítoszoktól mentes, hús-vér Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Szemere Bertalan, Damjanics János, Csány László, Klapka György, Perczel Mór, Mészáros Lázár lép elénk, hibáikkal, gyarlóságaikkal, ám teljes emberi és hazafiúi nagyságukban. Csáky Pál TELEVÍZIÓ „Engem nem tehet utánozni" A hónapokon keresztül — és nem először — Budapesten forgató Richard Burtonnel készített interjúfilmet a Magyar Televízió. Lehet, hogy nem karácsonyi csemegének szánták, de az volt. A filmművészet legtájékožottabb nézőit bizonyára az lepte meg elsősorban, hogy ez a világhírű színész valójában nem is közelíti meg azt a Burtont, akit három évtizedes pályája során a róla írottakból ismertünk. A beszélgetés végén maga is nagyon hitelt érdemlően szólt arról, hogy a színész rendszerint nem az a világ előtt, aki valójában, mert a színészt a sztárcsináló sajtó egyszerűen kitalálja. A beszélgetés szinte elsöprő módon igazolta, mennyire valós ez az állítás. Mert a duhaj milliomos, a csapodár, már-már aberráns nőcsábász, az alkoholista világsztár legendája e beszélgetés láttán kétségtelenül szertefoszlott a nézőben, hiszen a háromnegyed órányi műsor első negyedében már nyilvánvalónak látszott: Burton magasfokú intelligenciája inkább a huszadik század végének nem mindennapi ember- és művésztípusát idézi, mintsem a pletykák figuráját. Meggyőző volt az, aminek a látszatát sem akarta kelteni: a műveltsége és bölcsessége. Legjelentősebb filmjei eljutottak hozzánk s bár nagy színpadi alakításait nem láthattuk, e beszélgetés bizonyosan másokban is erősítette azt az állítást, miszerint ő napjaink egyik legjobb Shakespeare-színésze. Az 1950-es New York-i bemutatkozását megelőzően Angliában már neve volt, de a világhír valójában 1953 után kapta szárnyra, amikor a híres Old Vic társulat tagjaként sorozatban alakította a legnagyobb Shakespeare-szerepeket. Persze, az igazi világhírt csak a film garantálhatja. Számára ezt Osborne Dühöngő ifjúság című darabja hozta meg, aztán következett a szuperprodukció, a Cleopátra Antoniusa, majd Albee világhírű darabjában, a Nem félünk a farkastól-ban a tanár szerepe. Annak ellenére, hogy ezek legtöbbje pompásan bizonyította Burton színészi nagyságát, a rosszízű pletykák és legendák mindig tartósabbnak és erősebbnek bizonyultak. Furcsa. Halott barátja, Dylan Thomas, akiről olyan megejtően szólt — bizonyára korábban tudta ezt. Mi még csak sejtjük. De azért nagyon jó lenne Burtont színpadon is látni... KESZELI FERENC A hétmérföldes csizma már nemcsak a mesében létezik. Feltalálója Borisz Rjabych baskír kutató, aki segédmotort és rugókat szerelt a csizmára és ezáltal sokkal könnyebb az elrugaszkodás és a futó nagyobb léptekkel és gyorsabban ér célba. A períitből, ebből a vulkanikus kőzetből készült szemcsés anyag olyan kitűnő hőszigetelő, hogy a gázláng nem égetheti meg a kezet. A perlitszemcsék kitűnő hőszigetelését energiatakarékos világunkban egyre szélesebb körben hasznosítják az épületek falainak, födéméinek, tetőinek hőszigetelésére. 8
