A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-04 / 6. szám

A villámzáras kerekparköpeny tékká egyszerűsíti a sérült, kilyukadt bel­ső gumitömlő javítását. A javítást elvé­gezve fel lehet húzni a villámzárat — a köpeny újra szilárdan és biztonságosan áll az abroncson. Az NSZK-beli Continental gumigyár nagy érdeklődést keltő újdonsá­gát a kölni nemzetközi kerékpár- és mo­torkerékpár-kiállításon mutatták be. A Kippo Maru halaszhajo halója különös zsákmányt hozott a felszínre a Japán-ten­ger mélyéről. A Niigita egyetem kutató­inak vizsgálatai szerint a 25 centiméter hosszú, 17 centiméter magas és hat cen­timéter vastagságú kövület egy Ne­­umann-elefánt bal állkapcsának őrlőfog­maradványa. A Neumann-elefántok 30— 300 ezer év előtt éltek a mai Japán, Kína területén, továbbá a Távol-Kelet más tér­ségeiben. A három méter magas — tehát viszonylag kis testméretű — őselefántnak hosszú agyarai voltak. 2300 méter hosszú és 530 méter szintkü­lönbséget áthidaló új drótkötélpálya épült a csehszlovák Óriás-hegység népszerű sport- és üdülőközpontjában. A kabinok óránként 400 turistát repítenek fel a Čer­­ná Hora 1300 méter magas csúcsára, így az új drótkötéltaxi szállítókapacitása négyszerese az 1928-ban épült elődjének. A Sztracenai­­völgy A Gölnic folyó felső völgyének természeti szépségekről ismert része a Szlovák-Svájc északi (szepesi) és déli (gömöri) részének határán. A Királyhegy keleti tövében eredő Gölnic (Hnilec) folyó hatalmas eróziós erejével mély teknőszerű völgyet vájt ki, amely egyes he­lyeken kiöblösödve három kisebb katlant alkot, s maga a folyó igazi kanyont a Sztra­­cenai-völgy középső részén a mészkő—do­lomit sziklatalajban. Geológusok véleménye szerint a ma Szlovák-Svájcnak nevezett egész terület helyén eredetileg enyhén hullá­mos felföld volt, amelyet a gyűrthegységek kőgörgetegei töltöttek föl. A Gölnic folyónak nagyjából ugyanolyan volt az iránya, mint ma. A felföld a neogén gyűrődések következ­tében „megemelkedett", ugyanakkor a Göl­nic folyó elkezdte mélyíteni medrét, megtart­va eredeti folyásirányát. Szakemberek véle­ménye szerint a Sztracenai-völgy legszebb és legérdekesebb része a kanyonszerű kö­zépső szakasza; a kanyon helyén eredetileg barlangok voltak, de ezek a földkéreg gyűrő­déseinek következtében beszakadtak, s az így keletkezett völgyszakaszt a Gölnic folyó kiszélesítette, majd elmélyítette. A Sztracenai-völgy legszebb részei Dobsi­­nától északra a Sólyomhasadék, a Hollókő, a Sziklakapu, a Sztracenai-sziklavár és az Éleskő. Az impozáns sziklaalakulatok mellett a völgy szépségéhez a mészkedvelő, tátrai és alpesi típusú növényzet is hozzájárul. Az erdőkben túlnyomórészt lúc-, fehérkérgű je­genye-, vörös- és erdeifenyő található. Az összesen 14 km hosszúságú völgy há­rom szakaszra tagolódik. Az első szakasz a Dobsinai-jégbarlang környékén 6 km-es tek­­nöszerű völgy, kétoldalt erdős domboldalak­kal övezve. Fölötte s az egész környék fölött méltóságteljesen magasodik a Királyhegy és a Királykö. A völgyszakasznak nagyjából egy­­harmadánál a füves hegyoldalak, az ún. Ver­­nári-rétek a legjobb síterepet nyújtják a Dob­sinai-jégbarlang közvetlen közelében. Az első szakasz közepe táján veszi fel a Gölnic a Szepes-patakot. Ezt a szakaszt az Éleskö (973 m) nevű mészkőkúp zárja le. A völgy második szakasza az Éleskőtöl kezdődően kissé kiszélesedik. Itt van a Dob­sinai-jégbarlang, erdős hegyhátak közé zár­va. Itt kezdődik a tulajdonképpeni Sztrace­nai-völgy. A jégbarlangtól nem egészen 2 kilométer­re a Hans Jakob-völgy zárlatánál a Gölnic medre élesen zuhanó meandert alkot az Oltárnak nevezett, mintegy 60 m magas sziklacsoportnál. Innentől kezdve a völgy kisebb katlanná szélesedik, majd 2 km hosz­­szú mély kanyonba megy át. Ezt az ismert Sziklakapu zárja le, amelyet azonban a má­sodik világháborúban felrobbantottak. A Sziklakapun túl kezdődik a völgy utolsó, kiszélesedő szakasza, és Sztracena falunál ér véget. Az egykor nagyhírű bányásztelepülés­ből mára azonban alig maradt fenn valami. Az utolsó szakasz eredeti természeti szép­ségei, sziklaalakulatai már csak nyomokban maradtak fenn. A Gölnic völgyének ebben a részében halad a közút és a Zvolen—Marge- ' cany vasútvonal. Romantikus vándorlásunkat a Sztracenai­­völgyben a Gölnic folyó vizét felfogó duz­zasztónál fejezzük be, felejthetetlen élmé­nyekkel gazdagodva. L DENEŠ A szerző felvételei 0/ sziklák a völgyben Útban a sztracenai fűrésztelephez 9

Next

/
Thumbnails
Contents