A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-04 / 6. szám
A Csemadok életéből Farkas Ferenc magyar nótákat éneke/ A Deák Sarolta vezette kézimunka-kör anyagából készült kiállítás EGY ÉV MUNKÁJA MÉRLEGEN A CSEMADOK nagymagyari (Zlaté Klasy) helyi szervezete évzáró taggyűlésén az elért eredményeken túl a szervezeti élet színvonalának a javításáról is szó esett. Erről beszélgettünk a vezetőség tagjaival, hogyan látják ők a 127 tagú szervezet kulturális tevékenységét. Nagy Zoltán mérnök, a helyi szervezet elnöke így fogalmazta meg mondanivalóját: — A CSEMADOK tagjai mindig kezdeményezöen léptek fel, s így szerepük meghatározó lett a község kulturális életében. Bár az igazsághoz tartozik, hogy a tenniakarás „lángja" egyszer erősebben, másszor halványabban „lobogott". Mindezt az 1982-es évvel kapcsolatban is elmondhatják. Sikeres volt együttműködésük a helyi nemzeti bizottsággal, a többi tömegszervezettel és a művelődési házzal. Ennek egész sor színvonalas kulturális rendezvény lett az eredménye. Teljességre törekvés nélkül megemlíthetjük azt az immár hagyományos zenés kulturális műsort, amelyet minden év tavaszán elsőként a nyugdíjasoknak mutatnak be a kulturális csoport szólistái. így került bemutatásra még a tél folyamán előbb Kerekes Jenő, majd Merva Tamás és Bartalos László rendezésében egy vidám, zenés összeállítás, amely a közönség körében nagy sikert aratott. A Deák Sarolta vezette kézimunka-kör is a tőle megszokott tevékenységet fejti ki. Az ügyes kezek nyomán készült munkákból kiállítást szerveztek. A vertcsipke-tanfolyamon pedig e bonyolult kézimunkázás technológiájával ismerkedtek meg. Azt is fontos megjegyezni, hogy az augusztusban szervezett nagymagyari „Aranykalász" kulturális napok rendezvénysorozat a községben folyó kulturális tevékenység kicsúcsosodását jelentette, hiszen benne öltött testet az a példás együttműködés, amelyet a CSEMADOK helyi szervezete mellett a kultúráért valamit is tenni akarók közösen vállaltak. A klubfoglalkozás egyik sikeres példája volt Kovács László történésznek a figyelmet lekötő, nagyon érdekes „Erdélyi útibeszámoló" című ismeretterjesztő előadása. Mindehhez Merva Tamás kultúrfelelős, a helyi nemzeti bizottság titkára még hozzáteszi, hogy a helyi szervezet tagsága aktívan közreműködött a Csallóközi Múzeum gyűjteményéből rendezett kiállítás létrehozásában. A művelődési házzal karöltve rendezték meg a prímáspódiumot. A fiatal zenészek mellett a CSEMADOK helyi szervezet kulturális csoportjának a szólistái is szerepeltek. De láthattuk őket a hnb polgári ügyeket intéző testületének műsoraiban, a politikai évfordulók alkalmából rendezett ünnepségeken, valamint a faluszépítési és községfejlesztési munkákban. Nem feledkeztek meg a taglétszám növeléséről sem. Tavaly három Hételöfizetöt is szereztek. A hnb tanácsa és a CSEMADOK járási elnöksége elismerésre méltónak minősítette a nagymagyari helyi szervezet munkáját. Szó esett a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésének a határozatáról is. Ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy még inkább minőségi munkát fognak végezni. Fölvetődött egy népitánc-együttes létrehozásának és a múlt használati tárgyai megmentésének a gondolata is. Mindehhez és a hagyományőrző tevékenységhez a helyi és a járási szervek is segítséget nyújtanak. Befejezésül Kvarda József, a hnb elnöke, a CSEMADOK Központi Bizottságának tagja így summázta a CSEMADOK nagymagyari helyi szervezetéről alkotott véleményét: — Minden tekintetben jól dolgozó szervezetről van szó! A CSEMADOK tagjai időt és fáradtságot nem kímélve munkálkodtak a község kulturális életének fejlesztésén. Köszönet jár érte. Méri István A szerző felvételei Már az új kultúrházban A CSEMADOK fülékpüspöki (Fiľakovské Biskupice) helyi szervezetének évzáró taggyűlését már az új kultúrházban tartották meg. A Füleki Városi Nemzeti Bizottság választási programjának keretében, kissé megkésve többszöri határidő módosítások után, de elkészült az egyemeletes művelődési otthon. Igaz, még hivatalosan nem történt meg az átadás. A színpadi berendezések még nem állnak a helyükön, de a többi helyiség: tanácsterem. klubszobák, könyvtárhelyiségek, színházterem, stb. már a lakosság rendelkezésére állnak. Az új létesítményt tehát a CSEMADOK avatta fel, a már említett ünnepi hangulatú évzáró taggyűlésével, amelyen közel 150-en vettek részt. Jelen volt a CSEMADOK járási bizottságának küldöttsége is. Princ Sándor járási titkár vezetésével, valamint a városi nemzeti bizottság és a pártbizottság képviselői. A jelenlevők figyelmesen hallgatták végig a tartalmas beszámolót, amelyet Molnár Tibor elnök terjesztett elő. Ebből az „idegen" is megtudhatta, hogy a CSEMADOK Püspökiben évek óta azért végez érdemdús munkát, mert Molnár Tibor elnökkel az élen a vezetőség tagjai és még sokan mások nem sajnálják az időt és fáradságot a kulturális-népnevelő munka kifejtésére. A szervezet, különösen a népművészeti tevékenység terén az első a losonci járásban. A Palóc népi együttes tánckarával már régóta országos hírnévre tett szert. A helyi szervezet az adott körülményekhez képest a népművelés területén is sikeres munkát végzett. Taglétszámukat 1982-ben, a XIII. országos közgyűlés tiszteletére 27 fővel bővítették. Jelenleg 243 tágja van a szervezetnek, s ami örvendetes jelenség, hogy sok a fiatal is. A község (Fülekhez tartozó városrész) magyar nemzetiségű lakosainak 25 százaléka tagja a CSEMADOK-nak. Az évzáró taggyűlés tartalmas munkatervet hagyott jóvá az 1983-as esztendőre. Ez a XIII. országos közgyűlés határozatából indul ki. Teljesítésére most már adottak a feltételek. Van korszerű kultúrház, már nem kell fűtetlen, szűk helyiségben tartani a próbákat a táncosoknak és az éneklöcsoportnak. A népművelési tevékenységet is jobban ki lehet bontakoztatni a minden igényt kielégítő kultúrházban. A fülekpüspökieket ismerve, hisszük hogy az új kulturális létesítmény ösztönzőleg fog hatni a helyi szervezet jövőbeni még sokrétűbb és színvonalasabb kulturális tevékenységére. Az évzáró taggyűlés hagyományosan a Palóc népi együttes fellépésével ért véget. A táncosok határtalan lelkesedéssel ropták táncaikat az új színpadon, ahol már végre otthon is felléphet a teljes tánckar. Csák István Igény az önművelődésre A CSEMADOK pozsonyeperjesi (Jahodná) helyi szervezete mindig is a járás legjobbjai közé tartozott. Igaz, a megalakulása. 1949 óta olykor hullámvölgybe került a közösségi munka, de ez mindig csak átmeneti megtorpanás volt, amit azután tartós felemelkedés követett. Ami az átlagból mindig kiemelte ezt a lelkes szervezetet, az az amatőr színjátszás volt. A népszínműtől az operettig minden színpadi műfajjal sikeresen megbirkóztak, és jelenleg is a színjátszás a 125 tagú szervezet kulturális munkájának fö erőssége. Három színdarabbal, az Ember a híd alatt, a Dulszka asszony erkölcse és az Emlékmű cíművel három éven át sikerrel szerepeltek a járási és a kerületi versenyen, háromszor részt vettek a komáromi országos fesztiválon a Jókai-napok keretében. Tavaly a törzsgárda — Romanovics Lívia, Bugár Edit, Pintér Ilona — mellett új, fiatal szereplők is felzárkóztak, mint Egri Lajos. Molnár László, Papp Teréz és mások. E nagyszerű erkölcsi siker a közös akarat, megértés és kitartás együttes hatásfokaként jelentkezett. Tavaly a nőszövetség helyi szervezetével közösen női éneklőcsoportot alakítottunk, Volner Tibor pedagógus vezetésével. A hagyományos író-olvasó találkozók sora Rácz Olivérrel folytatódott. A tagság cselekvőén bekapcsolódik a hnb által irányított településszépítési akcióba. A hagyományok megőrzése végett a letűnt korok tárgyi emlékeinek gyűjtésével is foglalkoznak, bővítve ezzel a község emlékszobájának anyagát. Nagy Ferenc iskolaigazgató, a helyi szervezet elnöke az évzáró taggyűlésen hangsúlyozta, kulturális tevékenységük arra irányul, hogy a közösséget teremtő, bemutató funkció domborodjon ki. Az elnök vázolta a jövő évi feladatokat. Nagy súlyt kívánnak helyezni az irodalom népszerűsítésére, a könyvvel való munkára, különös tekintettel a szlovákiai magyar szerzők alkotásaira. Terveik között szerepel ^ egyebek között honismereti kirándulás szer- » vezése és egy zenés komédia betanulása. Mózes Imre 7
