A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 1-26. szám)
1983-01-28 / 5. szám
Numizmatika inkább ezüstforintokat vertek és értéke országonként változott. Az Osztrák- Magyar Monarchiában ezüstforint helyett 1892-ben a koronát vezették be. A forint 1946-tól Magyarország pénzegysége. Franc (frank) — francia pénz neve. A XIV. századtól egész mostanáig forgalomban van. 1356-ban verték először aranyból, hogy II. János királyt kiváltsák az angolok fogságából. A pénz egyik oldalán a lovon ülő francia királyt ábrázolták: Franc au Cheval felirattal. Ebből alakult ki rövidítve a franc. Kétszáz évvel később III. Henrik ezüstpénzt veretett, melynek Franc d'argent nevet adott. Az I. világháború után már nem vertek aranypénzt és a kisebb értékeket ezüst helyett nikkelből, rézből és alumíniumból készítették. A franc mint fizetési eszköz Franciaországon kívül ma több országban, így például Algériában, Belgiumban, Marokkóban, Monacóban, Svájcban is használatos. Ghurusch — török pénz. Neve a latin grosusból (garas) ered. I. Bajazid szultán 1393-tól már verette. A tallérnál nagyobb, finomabb ezüstpénz volt. A súlya és átmérője azonban évszázadok alatt egyre csökkent. A neve 1757 után piaster-re változott.-ozsvald-LÁNYOK ÉS FIÚK! A karvai (Kravany nad Dunajom) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága értesíti az általános iskola végzős tanulóit, hogy jelentkezhetnek középfokú szaktanintézetünkbe, ahol az 1983/84-es tanévben a következő szakmákat lehet tanulni: 1. Kertészet — zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, virágkertészet, díszkertészet 2. Szőlészet — borászat, pincegazdaság és gyümölcstermesztés 3. Épületasztalos 4. Állattenyésztő szakma A felsorolt szakmák sikeres elvégzése után lehetőség van továbbképzés formájában érettségi vizsgát tenni a dolgozók középiskolájában. Iskolánk az érvényes előírásoknak megfelelően teljes diákotthoni ellátást, zsebpénzt és keresetet biztosít. A szakgyakorlatot az iskola tanműhelyében és kertgazdaságában végzik. A tanulók a nyári szakgyakorlat egy részét külföldön végzik. Számukra külföldi és belföldi üdüléseket biztosítunk. Lehetőség nyílik kulturális és sporttevékenységre is. Jelentkezni lehet a helyi általános iskolában vagy iskolánk igazgatóságán. Várjuk jelentkezésteket! Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatósága 946 36 Kravany nad Dunajom A PÉNZEK NEVÉNEK EREDETÉRŐL Farthing — angol aprópénz neve, mely egy negyed pennyvel volt egyenlő. A XIII. században I. Edward király uralkodása alatt ezüstből verték. Súlya az évszázadok alatt egyre kisebb lett, míg végül Jakab király (1603—1625) uralkodása óta csak réz illetve bronz váltópénzként szerepelt. 1960-ban szűnt meg. Fillér — magyar (váltópénz) a német heller szóból ered; Csehszlovákiában: halier. 1892-től használták Magyarországon és a korona századrészét jelölték vele. 1925-től a pengő majd 1946-tól a forint váltópénze. Régebben nikkelből, rézből és vasból is készült. Ma már csak alumíniumból. Forint — latinul: Florenus, olaszul: fiorino, angolul: florin, németül: gulden. Eredetileg a Firenzében vert aranypénz neve, mely a XIII. században jó minősége miatt egész Európában nagy népszerűségnek örvendett. Nevét a város liliomos címeréről kapta (fiorino d'oro). Magyarországon Károly Róbert verette az első aranyforintot. A középkorban a forint az egyik legértékállóbb fizetési ..eszköz volt. A XVII. századtól kezdve Jaroslav Hašek AZ IDEALISTA TYUK Fura egy tyúk volt, annyi szent. Kinn sétál például a kertben és talál egy kis kerek kavicsot. Tüstént ráül és azt képzeli, hogy kotlik. Mennyi szidást kapott már ezért a többi tyúktól meg a fekete kakastól! Elmondták minden rossznak, ostobának, még hülyének is, végül pedig a kakas nagy szigorúan odaálit elébe és kisütötte, hogy idealista. A tyúk tőle telhetőleg védekezett, azt bizonygatta, hogy senkinek semmi köze, mit csinál és addig matatott az udvaron, amig talált egy agyaggolyót, amellyel a gyerekek szoktak játszani. Megint csak ráül, kotlik, és arra gondol, micsoda szép kiscsibe kel majd ki belőle. A fiatalabb jércék, amolyan udvari csibészek röhögve járnak körülötte, csúfolják. Egy kiscsirke, amely sánta volt, de hallatlanul beképzelt, az orra előtt ereszkedett le egy kavicsra, úgy utánozta, tette csúffá. Jött a fekete kakas, hogy rendet teremtsen. Megbúbolta a csirkét, megbúbolta az idealista tyúkot is és aztán nagy beszédet tartott, amelyben pálcát tört az elfajzott ifjúság fölött. — Mi lesz belőled lányom, — fordult a nyomorék csirkéhez. — Mi lesz belőled, ha felnősz? Egyre csak kotyogni fogsz, pletykázni, a kakasok megtépik a tolladat, olyan leszel, mint egy megkopasztott tyúk. Aztán megfog a szakácsnő és szép pirosra süt... Maga pedig — ripakodott rá az idealista tyúkra — hagyja végre abba ezeket az ostobaságokat. Hisz mindenki csak röhög magán, kicsúfolja. Mi mindent akart már eddig kikölteni! Kotlott a csizmahúzón, az öreg gazda hálósipkáján, szilván, cseresznyén, egy gyűszűn, amelyet a kisasszonyunk vesztett el, így fecsérelte el az idejét, ahelyett, hogy igazi tojásokon ült volna. Tudja-e, hogy maga egyáltalán nem tojik? Régen átlátunk már a szitán! Ha jön a gazdasszony, akkor nagy hirtelen rátelepszik egy idegen tojásra, a tyúkot elkergeti róla és nagyban büszkélkedik, mintha maga tojta volna. Hát azt tudja-e, hogy magát mindenki bolondnak tartja és hogy egyszer már egy döglött egeret is ki akart költeni? Hisz maga még a hangyabolyba is belekotlott! És mi haszna belőle? Ha majd egyszer rájön a gazdasszony, hogy semmi hasznát se veheti, hogy csak komédiázik, akkor egyszeriben vége lesz a dicsőségnek! Elvágják a nyakát, mint boldogult feleségemnek, amikor már nem tojt többet. De maga a korlátoltságában még hihetetlenül szemtelen is. Ha a mostani feleségeim közül bármelyik elpottyant egy tojást, maga tüstént ott terem, kotkodálni kezd, ráül, hogy a gazdasszony azt higgye, hogy a tojás a magáé, maga meddő, maga üresbelű! Különben is utálom a kacérkodást. Egyre csak a tollát simogatja a csőrével, rám kacsingat és azt gondolja: „Ezt a marha kakast még elcsábítom ľ' De én keresztülláttam magán! Hisz maga tetves! Ha ismeretségbe keverednénk, én is megtetvesednék! Akkor aztán kinevetne! Ismerjük mi az ilyen jópipiket, drágám! Maga ravasz és amellett még idealista is! De csak jöjjön rá a kisasszony! Akkor aztán ott sétálunk majd mind a konyha ablaka alatt, maga pedig, kedvesem, odabenn melegszik a tepsiben. A tyúkok megkérdik: „Ki illatozik olyan gyönyörűségesen?" Én meg azt válaszolom: „Hát az a kerge!" De minek is beszélek? Hisz magának a büntetés se használ! A múltkor egy cserebogarat akart kikölteni, aranyos kis majmom, akkor véresre csíptem a taraját. De akár az angyalok szavával akár ördög módjára beszélek magához, mindegy! Az összeszidott tyúk elfutott a kertbe, kapirgált és sírt. Százszor is megfogadta, hogy megjavul, hogy megszeretteti magát a fekete kakassal. Hisz olyan szép volt a sötéten csillogó tollaival, és vitéz, még a szomszéd macskájától sem fél! És milyen gyönyörűségesen tudott kukorékolni... Ahogy így fogadkozott magában, oda ment hozzá a fehér kappan és megkérdezte, hogy mikor fogják levágni a kappanokat. Azt válaszolta, hogy egy hónap múlva, mire a kappan kijelentette, hogy ennek nagyon örül. Szó szót követett és a kappan bevallotta, hogy furcsa érzései vannak, néha kotlósnak képzeli magát. Egyszer, jó ideje már, fölrepült a szomszédos kocsma ablakába és a biliárdasztalon egy nagy fehér golyót pillantott meg. Az asztalra röppent, ráült, hogy kiköltse. Közben azonban odapiszkított. és most nem engedik be a kocsmába, nem hagyják, hogy a földre hullott morzsát csipegesse. A kappan e vallomás után elment, a tyúk magára maradt. Egy csapásra elszállt belőle minden jószándék. Ö is ismerte a biliárdasztal golyóit. Micsoda szép nagy tojások! Az egyik piros, a másik fehér, a harmadik petytyes. Megpróbált mér kotlani rajtuk, de mindig elkergették. Visszasétált az udvarra, lehajtott fejében álomképek, ideálok rajzottak. Elérzékenyedve csipogta: „Aranyos kiscsibéim!" Végül felröppent a kerítésre, az éléskamra nyitott ablakával szemben és belesett. Mit lát? A kamrában az asztalon egy kosár, benne igazi tojások. És milyen gyönyörűségesek! Van közte sárga, piros, kék, zöld, még írásos is akad: sárga alapon piros és kék minták. — Micsoda szép kiscsibék lesznek ebből! — gondolta magában. — Olyan gyönyörűek, hogy az egész világon nem akad párjuk. Kiköltöm őket, — mondta magában örvendezve, — és ha kikelnek, akkor majd a világszép kiscsibéket odavezetem a fekete kakashoz és azt mondom neki: „Ide nézzen, nagyságos úr, látja, nem vagyok én se majom, se hülye! Ez a légiónyi kiscsibe az én munkám, kérem szépen!" Az idealista tyúk nehézkesen szárnyra kapott, beröppent a kamrába és ráült a húsvéti tojásokra. Képzeljék csak, a keményre főtt húsvéti tojásokra! Javíthatatlan idealista! Amikor rányitották a kamra ajtaját, felborzolta tollát és belecsípett a kisasszony kezébe, aki le akarta kergetni az asztalról. A fiatal gazda megharagudott és azt mondta: — Már jó ideje figyelem ezt a tyúkot, hogy micsoda marhaságokat csinál. Holnap vendégek jönnek az ünnepekre, ebédre megsütjük az ostobát. Szegény kicsi idealista tyúk! Másnap a fiatal gazda, az egyik combot rágva megjegyezte : — Kotlósnak talán jó lehetett, de a húsa átkozottul kemény! Éppen ebben a pillanatban a konyhaablak előtt a fekete kakas könnyes szemmel mondta a feleségeinek: — Hát nem megjósoltam? Érzitek a szagát? ... Fordította: Tóth Tibor 22
