A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-12-11 / 50. szám

A Csemadok életéből KULTÚRA FALUN A CSEMADOK helyi szervezeteinek veze­tőit napközben nem könnyű meglelni, hiszen legtöbbjük nem a lakóhelyén, de otthonától távolabb végzi munkáját. Nagyszarvára (Rohovce) így szombat este látogattam el: abban az időpontban, amikor sejtettem, hogy Horváth Gézát, a szervezet elnökét sikerül megtalálni. A község ugyanazt a meghitt, szokásos életét élte, mint egyéb hétvégeken. — Központosított község Nagyszarva, így gyakori az építkezés... — emlékszem Far­kas János hnb-elnök évekkel korábban, egy riportkészítés közben elhangzott szavaira. — Igen, ez az egykori grófi birtok az utób­bi években teljesen megváltozott. Pálffy László, az állami gazdaság üzemi pártszerve­zetének elnöke mondta ugyanebben a ri­portban a következőket: „Ez a falu levetkez­­te az ösztönösséget." S a riporternek is így tűnik. Iskolaépület, az állami gazdaság irodaépü­lete, orvosi rendelők, boltok épültek föl nagy sietséggel. A község, ahová a hatvanas évek elején még iskolába jártam, azóta megújhodott. Sok a fiatal a településen. A környező falvak­ból jónéhányan itt építettek családi házat, vagy éppen most latolgatják az építkezés lehetőségét. Nagyszarváról különben elég gyakran hal­lunk. A járási bajnokságban szereplő labda­rúgócsapata a legjobbak közé tartozik. A CSEMADOK helyi szervezete (de a Nemzeti Frontba tömörült többi tömegszervezet is) jól működik. Horváth Géza immár túl a harmincon, kissé zavartan magyarázkodik: ő csupán nemrégen vette át a szervezet irányítását. Különben is: egy fecske nem csinál nyarat. Itt. ebben a községben sok-sok polgár ösz­­szefogásának gyümölcse az. ami érlelődé­ben van. Dehát kezdjük a múlttal: Közel harminc esztendővel ezelőtt alakult meg a helyi szervezet. Az akkori elnök Hor­váth László volt. — Huszonöt-harminc taggal alakult meg, s a következő esztendőkben egyre többen jelentkeztek a szervezetbe... — mondja Borbély Margit, az általános iskola tanítónő­je, vezetőségi tag. Nagy hagyománya van Nagyszarván a CSEMADOK-munkának. A színjátszók hosz­­szú éveken át sikeresen szerepeltek. Az öt­venes évek lendülete a hatvanas évek dere­kán ugyan kissé alábbhagyott, a hetvenes években viszont volt erő megújhodni. A szervezet hagyományainál maradva: újabb és újabb plakátok kerülnek elő. Több tucatnyi színdarabot adtak elő, irodalmi em­­lékmüsort rendeztek az eltelt évtizedekben. A szabadtéri színpadon vendégegyüttesek egész sora lépett fel. Amatőrök és hivatáso­sak. Sikeres és kevésbé sikeres bemutatók követték egymást. Csallóközi táncegyütte­sek, színjátszók, éppúgy megfordultak itt, mint a MATESZ társulata, vagy a magyaror­szági vendégművészek, együttesek. CSÉPI ZSUZSANNA: - Szervezetünk szorosan együttműködik a SZISZ helyi szer­vezetével. Természetesen ma mások a köve­telmények, mint évtizedekkel ezelőtt. Mig az ötvenes években az anyanyelvi kultúra újra­élesztése volt a cél, ma viszont a színvonalas műsorok egyre erőteljesebb konkurenciát jelentenek (és ez a jó). — A CSEMADOK dunaszerdahelyi járási bizottságának instruktora szerint a nagyszar­vai a járás legjobb szervezetei közé tartozik. Hogyan jutottatok el idáig? — kérdezem Csépi Zsuzsannától. — A Járási Népművelési Otthon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére Élöújság címmel ver­senypályázatot hirdetett arra, hogy a közsé­gek dokumentumokkal mutassák be az adott településeket, fejlődésüket. A „Falunk 60 éve” című pályaművel mi is beneveztünk a versenybe. SZITÁS ZOLTÁN: - Horváth Lajos, az általános iskola igazgatója ösztönzött min­ket. Szerencsénk volt: fényképdokumentu­mok kerültek elő, és ezeket feldolgoztuk diafilmre. A munkával elsők lettünk, s meg­kaptuk a harmincezer koronás első díjat. Horváth Géza FARKAS JÁNOS: — Úgy vélem, hogy nagyon nagy támogatást kapunk a helyi pártszervezet vezetőségétől és a Nemzeti Front községi szervezetétől, amelyet Varga Emília tanítónő irányít. BORBÉLY MARGIT: — A községben je­lenleg nincs gyengén működő tömegszerve­zet. Bár vannak aktívabb és kevésbé aktí­vabb tagok. Inkább a fiatalabbakkal lehet számolni. Kétségtelen, hogy néhány vezető beosztású dolgozó munkája szinte nélkülöz­hetetlen. CSÉPI ZSUZSANNA: — Az imént említett első díj hallatlanul ösztökélő volt. Azóta minden fontosabb CSEMADOK-rendezvény­­röl diafilm-beszámolót készítünk, s ezeket az évzárókon levetítjük. SZITÁS ZOLTÁN: - A CSEMADOK-szer­­vezet megalakulásának 30. évfordulója al­kalmából sikeres műsorral leptük meg a közönséget és interjúkat készítettünk az ala­pító tagokkal. Azt hiszem, ekkor dőlt el, hogy ezt a munkát csak folytatni lehet. És persze tökéletesíteni... HORVÁTH GÉZA, a helyi szervezet elnö­ke: — Elődöm, Lencsés Ferenc kerek egy évtizeden át irányította a szervezetet. Miután megalapította a sportegyesülethez tartozó sakk-kört, lemondott CSEMADOK-tisztségé­­röl. Munkájával tovább is jelen van, szívesen segít. A szomszédos nagyteremben Nyugdíjas­napot tartanak, a Nemzeti Front községi szervezetének és a hnb-nek közös rendezvé­nyeként. Varga Emília megjegyzi, hogy a közös rendezvények itt gyakoriak, Borbélyné pedig: a községben nincs széthúzás a szer­vezetek között, s ez nagy segítő erőt jelent. PÁLFFY LÁSZLÓ: — Nagyszarván érthető is, hogy jó a szervezeti munka. Ez a község régesrég levetkezte az ösztönösséget. Köz­pontosított község vagyunk, s így mások a követelmények is. Ez lényegében minden síkon kihat. HORVÁTH GÉZA: — Az idén februárban Ti és Mi címmel vidám hangulatú irodalmi és történelmi vetélkedőt tartottunk. Minden csapatnak átlag 15-15 tagja volt — férfiak és nők vegyesen. Márciusban zárt körű tánc­­mulatságot szerveztünk, bebizonyítva, hogy így, kulturált körülmények között is tudunk szórakozni. Márciusban Kovács László láto­gatott el hozzánk, s tartott előadást az 1848—49-es szabadságharcról. Ezt a május 8-i körzeti békeünnepély követte. Július 24-én nyugat-magyarországi kiránduláson vettünk részt. Az útvonal: Sopron—Nagy­­cenk—Fertőd volt. Augusztus 28-án honvé­delmi napot tartottunk. A szervezet rendszeresen tart író—olvasó találkozókat. A csehszlovákiai magyar iroda­lom képviselői közül legutoljára Mács József volt a község olvasóinak vendége. HORVÁTH GÉZA: — Úgy tervezzük, hogy az ősz folyamán ismét zártkörű bált rende­zünk, és megismételjük a tavaszi Ti és Mi című vetélkedőt, továbbá színházlátogatásra hívjuk meg a tagokat. S ha lehetőségünk nyílik, egy műsorösszeállitással ellátogatunk a bacsfai szociális otthonba. Sajnos kultúr­­háza még nincs a községnek, és amikor a szabadtéri színpadon az időjárás miatt nem szerepelhetünk, rendezvényeink is megfo­gyatkoznak. PÁLFFY LÁSZLÓ: — A kultúrház a telepü-Falukép 6

Next

/
Thumbnails
Contents