A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-12-04 / 49. szám
Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: POSTÁSOK Ozsvald Árpád: VÁRKASTÉLY A VÁG PARTJÁN Mács József: ÖREG DIÁKOK EMLÉKEZNEK Ág Tibor: KODÁLY ZOLTÁN Hajdú András: IRÁNY A „TENGER" Lacza Tihamér: MAX BORN Címlapunkon F. Rakovský, a 24. oldalon Tóthpál Gyula felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Kevés ország dicsekedhet olyan sok és jól felszerelt művelődési otthonnal mint Csehszlovákia. A kultúrát közvetítő eszközöknek a területén elért kiemelkedő sikerek annak tulajdoníthatóak, hogy a népművelési intézmények hálózatának a tervszerű és nagyméretű kiépítése érdekében már az ötvenes évek elején fontos párt- és kormányhatározatok születtek. A harminc éve nyilvánosságra hozott határozatok alapján gyors iramban épültek az új művelődési otthonok, megkezdődött a művelődés és pihenés parkjainak az építése, megalakultak az első csillagvizsgálók, az üzemekben, a gép- és traktorállomásokon, valamint az állami gazdaságokban létrehozták az első művelődési klubokat és a vörös sarkokat. Röviddel a népművelésre vonatkozó pártós kormányhatározatok megszületése után Bratislavában (1953-ban) megalakult a Népművelési Intézet, megkezdődött a kerületi, majd a járási képtárak, múzeumok, szakszervezeti üzemi klubok és más kulturális központok építése. Az új művelődési központok építésével párhuzamosan a régieket korszerűsítették, egyben — annak érdekében, hogy megőrizzük a kulturális értékeket és azokat a közművelődés szolgálatába állíthassuk — megkezdődött, és egyre tervszerűbbé vált a műemlékek restaurálása. A hetvenes években új közművelődési intézményhálózat létesült. A nagyobb városokban (az utóbbi tíz évben összesen 17 helyen) létrejöttek a csehszlovák-szovjet barátság házai, amelyek sokrétű munkájukkal igen jól szolgálják mind az igényes közművelődés, mind a csehszlovák-szovjet barátság ügyét. A csehszlovák-szovjet barátság házai rendszeresítették a különféle előadásokat, a filmvetítéseket, a bemutatókat, a kiállításokat és a más jellegű kulturális rendezvényeket. A csehszlovák-szovjet barátság házainak az akciói egyre kedveltebbek, és egyre több embernek elégítik ki az igényeit. Az említett határozatok megszületése után a népművelés országos üggyé, a tanulás társadalmi szükségletté vált. A művelődési intézmények hálózatának a kiépítése után a művelődés felvirágoztatásához jó alapot nyújtott a Nemzetgyűlés által 1959. július 9-én jóváhagyott népművelési törvény, amely a világ első népművelési törvénye. A népművelési törvény egyértelműen kimondja: Csehszlovákiában a művelődés a nép életszükséglete, s a népművelés fejlődésének a dolgozók önkéntes és kezdeményező tevékenysége az alapja. A népművelési törvény legnagyobb jelentősége talán az, hogy tisztázta a népművelés jogi helyzetét, szervezési kérdéseit, és megoldotta a kulturális intézmények gazdálkodási módját. A népművelési törvénynek tulajdonítható, hogy a tömegek nevelése nálunk nem csupán egyes intézmények kodátozott vagy kizárólagos feladatköre, hanem a nemzeti bizottságoknak, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak, a Szocialista ifjúsági Szövetségnek és a Nemzeti Front többi szervezetének, valamint a nemzetiségi szövetségeknek, a művelődési otthonoknak, az üzemi és szövetkezeti kluboknak és az összes kulturális intézménynek törvényszabta, igen fontos, tervszerűen irányított hivatása. A CSKP XVI. kongresszusa a pártnak a neveléssel kapcsolatos jelenlegi álláspontját így szövegezte meg: „Egész nevelő munkánk értelme az ember sokoldalúan fejlett személyiségének, szocialista eszméinek, erkölcsi normáinak és életünk értékei szellemében gondolkodásmódjának s érzéseinek formálása, hogy teljes mértékben kifejleszszük benne az új társadalom gazdájának és alkotójának legnemesebb vonásait... Mi sem bonyolultabb és igényesebb az ember nevelésénél. Itt minden formalizmus és leegyszerűsítés duplán megbosszulja magát. Az ember szocialista öntudatának formálása, amely magában foglalja a világnézeti, az erkölcsi és a munkára nevelést, a szocialista építés sokoldalú folyamatában valósul meg. Közben nem téveszthetjük szem elől, hogy a szocializmust, az új társadalmat, két ellentétes társadalmi rendszer, két összebékíthetetlen ideológia ádáz harcának feltételei között építjük. Ezt a realitást senki sem kerülheti meg... A békés egymás mellett élés lenini alapelveinek érvényesítése és a nemzetközi feszültség enyhülése megkívánja, hogy fokozzuk az imperializmus antikommunista kampányaival, a reális szocializmus országai destabilizálása kísérleteivel szembeni ellenállásunkat. Az imperialista központok törekvései, melyeknek célja, hogy visszaélve a nemzetiségi kérdéssel és a nemzeti különbségekkel, megosszák a szocialista országokat, arra késztessenek bennünket, hogy rendkívüli figyelmet szenteljünk a nacionalizmus és a szovjetellenesség minden megnyilvánulásával szembeni harcnak." A CSKP XVI. kongresszusának a határozata arra is figyelmeztet, hogy a népművelés „nem tűri a sablont". A népművelésnek: „Élőnek, alkotó jellegűnek kéll lennie, meg kell nyernie az emberek értelmét és szívét." A népművelésre vonatkozó törvény betartását, valamint a népművelésre vonatkozó párt- és kormányhatározatok teljesítését, végrehajtó intézkedések és módszertani alapelvek biztosítják. A helyi nemzeti bizottságok, a társadalmi és tömegszervezetek, a tudományos és kulturális intézmények, az iskola és kulturális ügyi szakosztályok és általában: a népművelés dolgozói minden vonalon megfelelő útmutatóval rendelkeznek ahhoz, hogy feladataikat kifogástalanul végezzék. Hogyan élnek a lehetőségekkel ? A kérdésre Dunaszerdahelyen, (Dunajská Streda), a Járási Népművelési Központban kerestem a választ. A művelődésnek ez az otthona itt harminc fizetett alkalmazottal dolgozik. Az alkalmazottak többsége szakember. A népművelési törvényt, a népművelésre vonatkozó párt- és kormányhatározatokat, valamint a népművelési törvény végrehajtására vonatkozó kiegészítő irányelvet és a módszertani alapelveket nemcsak ismerik, hanem a gyakorlatban is érvényesítik. A Járási Népművelési Központ munkája igen sokrétű. A különféle amatőr együttesek és érdekkörök révén sok tekintetben átfogja és meghatározza nemcsak Dunaszerdahelynek, a járási székhelynek, hanem az egész járásnak, illetve a járás összes községének, településének a művelődési életét. Járási viszonylatban 3827 taggal, 295 amatör együttest, illetve érdekkört tartanak nyilván. Ezek közül 28 színjátszó együttes, 11 irodalmi színpad, 38 bábjátszó együttes, 18 énekkar és 16 tánccsoport. 2
