A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-27 / 48. szám
A Csemadok életéből VALAMENNYIUKON MÚLIK Ripcsu Rudolf Legalább tizenöt éve nem jártam a Bodrogközben. Nehéz lenne számba venni a változást. Talán csak a folyók ölelő karja és kanyarulata régi e távoli vidéken. Meg az erdővel bontott, síkságot vigyázó Magashegy, amelynek a lábánál ott nyújtózkodik a lélekszámban megnövekedett kisváros — Királyhelmec (Kráľovský Chlmec). Főutcáján most nem lehet végigmenni. Építkezés miatt zárva. De ismerős a Csonkavárhoz vivő, a Lórántffy Zsuzsanna kastélya mellett fölfelé kígyózó út. A CSEMADOK járási titkárságát sem találom a régi helyén. Megfelelőbb helyre költözött, a városi nemzeti bizottság szomszédságába. Más lett a járási bizottság titkára is Ripcsu Rudolf személyében. Én több mint tíz éve nem jártam Királyhelmecen, ő több mint tíz éve titkár. 1970-től, tölti be ezt a tisztséget. — Idevalósi vagy? — kérdezem szépen bebútorozott hivatali szobájában. — Igen. Battyáni születésű vagyok. Feleségemmel és három gyermekemmel Zétényben lakunk. Csak a szülőfaluból kerültem el, a Bodrogközből nem. — Milyen a titkári tisztségig vezető út? — Az általános iskolát szülőfalumban végeztem, aztán Rozsnyón érettségiztem a magyar tanítási nyelvű pedagógiai gimnáziumban. 1966-ig tanítottam a járás három községében: Csamahón, Ladmócon, és három évig a szülőfalumban. Ekkor már aktívan dolgoztam az ifjúsági szervezetben, és a politikai életbe is bekapcsolódtam. Megválasztottak a helyi nemzeti bizottság titkárának. 1966-tól néhány évig a CSISZ járási bizottságán dolgoztam, egy teljes esztendeig Prágában voltam politikai iskolán, aztán kineveztek a nagykaposi pionírház igazgatójának. — A CSEMADOK-kal mióta állsz kapcsolatban? — Közvetve egészen a megalakulásától. Édesapám alapító tagja volt szülőfalumban a helyi szervezetnek és éveken keresztül elnöke. Bodrogköz, Királyhelmec a térképen a legtávolabbi vidék, de a magyar nyelvű sajtóban gyakran olvashatunk róla. Ha másképp nem, a CSEMADOK-tevékenység jóvoltából. A Bodrogközi Táncegyüttes például, amely az Országos Népművészeti Fesztiválon 1978- ban nivódijat nyert, már tizedik éve szolgálja táncával közművelődésünk ügyét. Szebellai Jánosné pedagógus a jónevü együttes koreográfusa. Színvonalasan képviseli a CSEMADOK-ot a Bodrogközt és az egész Ung-vidéket, akárcsak a nagykaposi Kamócsa. Alig fiatalabb a Bodrogközi Táncegyüttesnél a királyhelmeci Vox humana irodalmi színpad, amelynek fiatal, tehetséges költő a vezetője: M. Molnár László. A járási tanítói énekkar is gyakran hallat magáról. Tavaly azonban a nagykaposi énekkar volt az eredményesebb. A Rozsnyón megrendezett kerületi minősítési versenyen bronzkoszorús minősítést szerzett. Ettől függetlenül a királyhelmeci énekkar is minden fontosabb kulturális rendezvényen jelen van. Karnagya Kovács Aladár pedagógus, a művészeti népiskola igazgatója. A helmeci színjátszók sem tétlenkednek. Különösen a hetvenes évektől érnek el sikereket Kassai Béla vezetésével. Ide tartozónak kell tekintenünk az ötévenként sorra kerülő Erdélyi János Napokat, amelyekre elsősorban a nagykaposiak büszkék. S folytathatnám tovább. De inkább arról faggatom Ripcsu Rudolfot, hogy mi az új a Bodrog és Ung vidékén ? — Mindenképpen újnak kell tekinteni az Amatőr Képzőművészek Klubját. Nagy segítségünkre vannak a szépérzék fejlesztésében A bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) citerások Kistárkányi (Maié Trakany) éneklő csoport 6
