A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-27 / 48. szám
szág többi tejüzemében is hasonló a helyzet. A Bratislava! Tejipari Vállalat egy régebbi üzemrészlegében készül például a vaj. Az ehhez szükséges tejszín az emeletről csordogál a köpülőgépekbe. Nem látszik mi történik a fényes tartályban, de a berendezésből szinte combvastagságú hurkákban, úgy tűnik kifogyhatatlanul kígyózik elő az immár kész vaj. Ha tejben nem is, de ezekben a jókora kádakban vajban akár már meg is törődhetnénk ... A gépmesternek sokéves tapasztalata van már a tejipari szakma szolgálatában. — Higgye el, bizony szolgálat ez a javából, mert itt váltott műszakban kell nyomni a melót De már megszoktam, egyszerűen meg kellett szokni — mondja, miközben a vajgyártó szerkezetet figyeli. „Köpülőmesterünk" arról nevezetes, hogy bármennyire is szereti szakmáját a tej nem tartozik kedvenc italai közé. — Jó, ha három-négy litert megiszom évente. A többiek bele-belekóstolnak ebbe-abba. én inkább csak nézem őket. Legföljebb a joghurtot kóstolom meg néha-néha ... Érdekes, a sajtot viszont szeretem, de azt, sajnos, nem itt gyártjuk! Ugyancsak más üzemrészlegen készül, de hasonlóképpen korszerű gép ontja a fővárosiak kedvelt csemegéjét: a dobozos savanyútejet. Nyolcezer liter készül naponta, mégis kevés. A cső ma go lóknak persze ez is sok. Minden tudásukra szükség van, hogy a gépsor beindítása után villámgyorsan áradó savsnyútej-folyamot fennakadás nélkül a műanyagdobozkákba, aztán pedig kartonlapokba lehessen csomagolni. A tejüzemek leghangosabb, de egyben legfontosabb berendezései a tejcsomagoló automaták. Ezeken a gépeken múlik a lakosság zavartalan és mennyiségileg is kielégítő tejellátása. A töltőgép egyik csapja adagolja a tejet, a tejeszacskók műanyagfóliája egy másik szerkezeten érkezik. A teli zacskók a töltősor végén műanyagrekeszekbe potyognak. Ha megtelik egy-egy ládasor, az egész rakomány emelővillás targoncára kerül, ami a hűtőházba szállítja a friss fogyasztói tejet. A szállítók ugyanis csak éjjel, tizenegy óra körűi lépnek munkába, a nap folyamán legföljebb csak feltöltik a nagyobb üzletek tejkészletét. Egyébként ezzel magyarázható, hogy néhány nagyforgalmú élelmiszerboltban már délutánonként másnapi dátummal ellátott tejet lehet kapni. Jópár tejüzemet bejártam az elmúlt napokban. Az egyikben hatszáz kiló vajat köpütt egyszerre egy szüntelenül forgó óriáshenger. Egy másik részlegen hatalmas kádakban „aludt" a tej. A harmadik helyen tejföl érett. Mindenütt zúgtak a gépek, serényen dolgoztak női és férfi kezek. Túrót szedtek ki a kádakból, mérlegre dobták, negyed vagy egész kilónként csomagolták. Műanyag dobozkákat raktak a gépbe, abba csomagolták a hétvégenként forgalmazott tejszínt. Másutt sajtot raktak a formázókba. vagy pedig éppenséggel krémtúrót készítettek. Mindezt gyorsan, pontosan, a tisztaságra ügyelve végezték, mert a tej romlandó. És mert a szükségesnél kevesebb van belőle, minden cseppjéért kár! * * • Köztudott hogy a táplálkozástudomány az egészséges étkezés részeként évente személyenként nyolc, nyolc és fél kilogramm fehérje fogyasztását javasolja. Hazánkban viszont átlagosan csak háromnégy kiló fogy. Ez részben a rossz táplálkozási szokások következménye. Tejiparunk vezető szakemberei bíznak a feltételek mielőbbi megváltozásában, a gyártmány- és gyártásfejlesztés lehetőségében. A gyakorlatban ugyanis ettől függ a termelés emelkedése, az üzletekben kapható választék bővítése, ami közvetlenül érzékelhető lesz a javuló ellátásban; a napi bevásárlások, az igények és szokások alakításánál. Ma ezek a hazai tejipar előtt álló legfontosabb feladatok. Megvalósításuk azonban csak a termelés szakosításával. a tejipari vállalatok egymás közötti jobb és rugalmasabb munkamegosztásával lehetséges. És persze a tejipari üzemek zökkenőmentes, mennyiségileg is kielégítő nyerstej-ellátásával. Az elképzelések biztatóak. Remélhetőleg megvalósulnak és az eddiginél szélesebb választékkal, jobb minőségű áruval gördülnek majd ki a teherautók a Szlovákiai Tejipari Tröszt négy vállalatának soksok üzeméből. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György Hétvégi levél Megnőtt az igény, egyre nagyobbak a követelmények az élet minden területén. Ma azt tekintjük az egyik legfontosabb teendőnek, hogy a munkáját tegye mindenki egyre jobbá, egyre tökéletesebbé. És ez a követelmény nemcsak a beosztottakra, nemcsak a termelésben dolgozókra vonatkozik. Vonatkozik a vezető beosztású dolgozókra is. És vonatkozik a szervekre és szervezetekre, az intézményekre és általában mindenre és mindenkire. Nagyon sok feladat vár a nemzeti bizottságokra is. A CSKP Központi Bizottságának az ez év április 20—21-én megtartott 6. ülése azzal a céllal tárgyalta meg a nemzeti bizottságok feladatait, hogy ez a hatalmas társadalmi erő segítse elő az eddiginél is jobban a komm unista párt politikájának a megvalósítását, a CSKP XVI. kongresszusa határozatának a teljesítését A CSKP a feladatok meghatározásakor a nemzeti bizottságok forradalmi hagyományaiból a működésük, során szerzett gazdag tapasztalatokból indult ki. A központi bizottság elé terjesztett elnökségi beszámoló kiemelte, hogy a nemzeti bizottságok a fasizmus ellen, a nemzeti és a szociális felszabadításért folytatott harc során a nép szerveiként jöttek létre, és kezdettől fogva hivatásuknak tekintik Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának a támogatását A nemzeti bizottságok a kommunisták kezdeményezésére a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt először váltak a forradalmi néphatalom szerveivé és fokozatosan az egész felszabadított területen megalakultak. A nemzeti és demokratikus forradalomban így a dolgozók új tömegszervezeteivé lettek, amelyek a népuralmat képviselték és az új népi demokratikus államiság támaszai voltak. A felszabadulás után — a burzsoázia szolgálatában álló előző bürokratikus államigazgatástól eltérően — a nemzeti bizottságok a nép akaratának igazi végrehajtói, az új élet és a forradalmi változások szervezői voltak. Következetesen érvényesítették a dolgozók érdekeit, áldozatkészen elősegítették a háborúban elpusztított ország újjáépítését A nemzeti bizottságok 1948 februárjában jelentős szerepet töltöttek be a burzsoáziával szemben vívott döntő összecsapásban, aktívan bekapcsolódtak a szocializmus alapjainak építésébe, lelkesen támogatták az iparosítást és a falvak szocializálását A szocialista építőmunkában elért eredmények elválaszthatatlanul összekapcsolódtak a nemzeti bizottságok tevékenységével. A nemzeti bizottságokra nagy feladatok várnak napjainkban is, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában. A nemzeti bizottságok működési területükön kifejezik az államhatalom és az államigazgatás egységét sok vonatkozásban hozzájárulnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság politikájának a kidolgozásához, a megvalósításához és az ellenőrzéséhez Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán mondott szavaival: „a nemzeti bizottságok révén az állampolgárok százezrei vesznek részt a községek, járások és kerületek irányításában." A szocializmus építésekor a nemzeti bizottságok keretében egyesül a kommunistáknak, a pártonkívü/ieknek, a többi politikai párt tagjainak, a nemzeteknek és a nemzetiségeknek a törekvése. A nemzeti bizottságok révén valósul meg egyenjogú részvételük az állam irányításában és igazgatásában. A nemzeti bizottságok sokrétű tevékenységükkel egyre nagyobb mértékben elősegitík a fejlett szocialista társadalom építését az állampolgárok szükségleteinek és érdekeinek a kielégítését a szocialista demokrácia elmélyítését a nép politikai és erkölcsi életének a megszilárdítását Az említett elnökségi beszámoló azt is hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a nemzeti bizottságok a jövőben az eddiginél is jobban teljesíthessék társadalmi feladatukat és jobban szolgálják a népet a nemzeti bizottságok szerepét tovább kell fejleszteni, emelni kell munkájuk színvonalát gyorsabban kell kiküszöbölni a fennálló fogyatékosságokat a gyenge pontokat és a rutinszerű munKát A CSKP KB 6. ülésén elfogadott határozat értelmében: „A nemzeti bizottságok alapvető feladatai közé tartozik az emberek életfeltételeinek további javítása. Ez megköveteli a pénzügyi és az anyagi erőforrások, a helyi lehetőségek és tartalékok jobb kihasználását azzal a céllal, hogy jobban kielégítsék az emberek szükségleteit fejlesszék a lakásviszonyokat a kereskedelmet és a szolgáltatásokat a közoktatást és a kulturális életet az egészség- és környezetvédelmet... A munka- és a társadalmi aktivitás, valamint az emberek szocialista nevelésének hatékony fejlesztése érdekében szükséges, hogy a nemzeti bizottságok tökéletesítsék együttműködésüket a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel, valamint a Nemzeti Front szerveivel." A CSKP KB-nak a nemzeti bizottságok munkájával és szerepével foglalkozó 6. ülésén egyebek között az is elhangzott, hogy a nemzeti bizottságok felelősek az általuk irányított területen szervezett minden kulturális rendezvényért Ám tudjuk, hogy a kulturális akciók egy része alacsony színvonalú. Az alacsony színvonalú akcióknak nincs, vagy nagyon minimális a társadalmi hasznuk. Sőt olyasmi is előfordul, hogy némelyik rendezvény az emberek körében negativ hatású. Annak érdekében, hogy a nem kívánatos jelenségeket kiküszöböljük, illetve, hogy a kulturális rendezvények színvonala megfeleljen a társadalom szükségletének és az emberek igényeinek, a nemzeti bizottságok érvényesítsék jobban engedélyező jogkörüket, és azokat a törekvéseket támogassák, amelyek valódi értékekkel akarják gazdagítani az emberek életét A nemzeti bizottságok munkájára és szerepére azért hivatkozom, mert a Pravda Könyvkiadó gondozásában a napokban magyarul is megjelent a „Dokumentumgyűjtemény a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek munkájának további tökéletesítésére" című kiadvány. A kötet közérdekű alapanyagokat tartalmaz. A nemzeti bizottságok tagjainak, a képviselőknek és általában mindenkinek nagyon fontos útmutató. 3
