A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-20 / 47. szám
Jogi tanácsok Tavaly januárban megismerkedtem egy férfival. Nálam 15 évvel idősebb és beteg volt. Idővel megkért, költözzem hozzá. Beleegyeztem. Körülbelül egy hónap múlva végrendeletet írt, amelyben engem tett meg vagyonának általános örökösévé. Több mint fél éven át gondoztam. Augusztusban meghalt. Úgy véltem, a végrendelet alapján a házat és a hozzá tartozó kertet is én öröklöm. Milyen nagy volt a meglepetésem, amikor a közjegyzőségen közölték velem, hogy annak a végrendeletnek alapján, amelyet élettársam két hónappal a halála előtt készített, egész hátrahagyott vagyona a nővéréé lett. aki őt már tíz éve nem látta és nem is törődött vele. Helyes-e a közjegyzőség eljárása ? Hiszem én is bemutattam egy végrendeletet, amelynek értelmében én vagyok az egész vagyon örököse. Nekem semmi sem jár annak ellenére, hogy több mint fél éven át törődtem az elhunyttal ? JOLANA K., TORNAUA (ŠAFÁRIKOVO) Az állami közjegyzőség döntése helyes. A Polgári Törvénykönyv 461. §-a értelmében vagy a törvényes, vagy a végrendelet szerinti örökösök, illetve ezek közösen örökölnek. A végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező saját kezével írja, vagy ha közjegyzői jegyzőkönyv formájában készül. A saját kézzel írt végrendelet érvényességéhez szükséges, hogy a végrendelkező azt aláírja és feltüntesse benne aláírásának keltét — az évet, hónapot és napot. Mint leveléből kitűnik, a végrendelkező mindkét végrendeletet sajátkezüleg írta, s eleget tett a Polgári Törvénykönyv 476. §-a (2) bekezdésének. Az állami közjegyzőség azonban helyesen a későbbi keltezésű végrendeletet ismerte el, amelyben a végrendelkező vagyonát a nővérére hagyta, mivel a Polgári Törvénykönyv 480. §-a értelmében a későbbi érvényes végrendelet hatálytalanítja az előzőt. Az ön élettársa azzal, hogy első végrendeletének megírása után, melyben önt tette meg örökösének, végrendeletet írt nővére javára, egyszersmind hatálytalanította első végrendeletét. Az állami közjegyzőség ezért helyesen erősítette meg, hogy a végrendelkező nővérének jut az örökség. Mint a végrendelkező élettársa csak abban az esetben örökölne ön, ha a végrendelkezővel annak halála előtt legalább egy évig közös háztartásban élt volna, és ha az illető nem írt volna végrendeletet nővére javára. Két testvérem és én egy kétlakásos családi ház közös tulajdonosai vagyunk. Az egyikben én lakom a családommal, a másikban férjezett nővérem. Fivérem a városban lakik. Gyermekeink lassan felnőnek, s a nővéremmel elhatároztuk, őt is és fivérünket is kifizetném, s én leszek a családi ház egyedüli tulajdonosa. A nővérem által használt lakásra a lányom számára van szükségem, aki az idén ősszel férjhez megy. A fivérem azonban nem ért egyet ezzel a megállapodással, ragaszkodik házrészének megőrzéséhez. Fivérem sohasem törődött a házzal, nem is járt hozzánk. Az a szándékom, hogy a házat a testvéreim részének megszerzése után átépíttetem. Ám nem akarok a házba addig befektetni, amíg az egészen nincs a tulajdonomban. Kényszeríthetem-e a fivéremet, hogy eladja nekem a hsrészét? KATARÍNA N„ IPOLYSÁG (ŠAHY) A győztes vörös zászló hirdette, hogy 1943. február 2-án véget ért a sztálingrádi csata vonalakat, megsemmisítette több német és szinte valamennyi, a Keleti Fronton harcoló csatlós hadsereget, visszafoglalt 480 000 km2-nyi területet, az 1942-ben, de részben már 1941 -ben elvesztett falvakat és városokat is. A sztálingrádi győzelem fordulópontot jelentett a háború kimenetelében. Eredményeképpen a stratégiai kezdeményezés a Wehrmacht kezéből a Vörös Hadsereg kezébe ment át. A Vörös Hadsereg sztálingrádi diadala kivívta a fasizmus ellen harcoló népek elismerését és fellelkesítette az ellenállási mozgalom erőit az ellenség által megszállt országokban, egyben megteremtette a feltételét annak, hogy meginduljon a Szovjetunió és egész Európa felszabadítása a fasiszta megszállás alól. A második világháború katonái közül még sokan élnek. Az egykori harcosok gyakran írnak és beszélnek emlékeikről. Megelevenítik a szörnyűségeket és arra intenek: kövessünk el mindent, hogy a múlt ne ismétlődhessen meg és ne kelljen újra ezreknek és ezreknek vágóhídra vinni az életét. A józanul gondolkodó emberek milliói követik az egykori harcosok tanácsát és küzdenek azért, hogy fennmaradjon a béke és ne kerülhessen sor egy újabb világháborúra. Jó lenne, ha azok is, akik nem ismerik, vagy elfelejtették a múltat, a mostani jubileum alkalmából elgondolkoznának ... Van miből és van miért levonni a tanulságokat. BALÁZS BÉLA Archívumi felvételek Sztálingrád egyik negyede a harcok idején A Polgári Törvénykönyv szerint a társtulajdonosok megállapodhatnak a társtulajdon megszüntetéséről és a kölcsönös rendezéséről. Ha a társtulajdon tárgya ingatlan, írásbeli megállapodás szükséges. Ha a megállapodás elmarad (ez az ön esete is), a társtulajdont valamely társtulajdonos keresetére a bíróság szüntetheti meg, s ez esetben a társtulajdonosok közötti kölcsönös vagyonjogi rendezésről is határoz. Az adott esetben az az elv érvényesül, hogy a bíróság, ha ez lehetséges, a vagyontárgyat megfelelő ellenértékért egy vagy több társtulajdonosnak ítéli oda. A bíróság emellett tekintettel van arra, hogy a vagyontárgy felhasználása a társadalom érdekeivel összhangban történjék. Az említettekből kitűnik, hogy a Polgári Törvénykönyv 142. §-a értelmében keresetet nyújthat be az illetékes járásbíróságon, hogy szüntessék meg fivére társtulajdonát. Tekintettel arra, hogy nővére egyetért az ön javaslatával, a fivére pedig a községen kívül lakik és nem áll szándékában a családi házat saját szükségleteire használni, valószínű, hogy a bíróság eleget tesz az ön keresetének. Fiamat egy este a munkából hazatérőén a vendéglő előtt ácsorgó három fiatalember megtámadta és megverte. Négy hétig munkaképtelen volt. A tetteseket letartóztatták és bíróság elé állították. Meny. nyíre meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy a múlt héten a járásbíróságon megtartották a főtárgyalást, de mi semmiről sem tudtunk. A fiamat nem értesítették a főtárgyalásról, nem érvényesíthette igényét a kárpótlásra, hozzá sem szólhatott a dologhoz. Helyesen járt el a bíróság? PAVOL M„ ROZSNYÓ (ROŽŇAVA) A bíróság helytelenül járt el. A büntető perrendtartás szerint annak a személynek, akit bűntettel egészségében megkárosítottak, akinek vagyoni, erkölcsi vagy egyéb kárt okoztak, joga van kérni a bíróságtól, hogy kiegészítésképpen bizonyítékokat terjesszen elő, betekinthessen az ügyiratokba, részt vehessen a főtárgyaláson és a nyilvános fellebbviteli bírósági eljáráson, s ennek befejezése előtt az üggyel kapcsolatban nyilatkozzék. A károsult, aki a törvény értelmében igényt tarthat a bűntettel okozott kár megtéritésére, szintén jogosult kérni, hogy a bíróság elmarasztaló ítéletében a vádlottat a kár megtérítésére kötelezze. A keresletet legkésőbb a főtárgyaláson, a bizonyítási eljárás megkezdése előtt elő kell terjeszteni. Ebből ki kell tűnnie, hogy milyen okból és milyen terjedelemben kéri kártéritési igényének érvényesítését. Az említettekből kitűnik, hogy a bíróság megsértette a törvényt, amikor az ön fiának nem tette lehetővé a büntető perrendtartásból eredő jogainak érvényesítését. Mivel fia már az előkészítő eljárás során bejelentette kártérítési igényét, a bíróság köteles lett volna erről az igényéről dönteni, még akkor is, ha a fia nem volt jelen a főtárgyaláson. Amennyiben a bíróság ezt nem tette meg, fia fellebbezhet a járásbíróság ítélete ellen, amiről az illetékes, jelen esetben a kassai (Košice) kerületi bíróság dönt. Dr. Fejő 17
