A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-11-20 / 47. szám

A Csemadok életéből Ülésezett a CSEMADOK Központi Bizottsága A CSEMADOK Központi Bizottságának ok­tóberben megtartott II. ülését Sidó Zoltán, a KB elnöke nyitotta meg, majd dr. Rácz Olivér a KB alelnöke, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét méltatta. Ezek után dr. Lukács Tibor, a KB vezető titkára mondott bevezetőt az 1983. évi, va­lamint az 1987-ig szóló távlati munkaterv­hez. Ezt követően Sidó Zoltán a közelgő évzáró taggyűlések irányelvét ismertette. Az elhangzott tájékoztató jellegű beszámolók után a KB tagjai egyperces csenddel adóztak az elhunyt Egri Viktor és Poszpis József — volt KB-tagok — emlékének. Az első napi vita után a KB tagjai részt vettek a XII. Szenei Molnár Albert Napok záróünnepségén. A második napon a KB-ülés vitája elsősor­ban az 1983. évi munkatervre összponto­sult, amelyben új momentum a feladatok teljesítésének pontosan feltüntetett határ­ideje és a végrehajtásért felelős osztály neve. Az előterjesztett anyagok tartalmasak, igé­nyesek. A KB munkatervében elsőrendű fela­dat a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítése, a csehszlovák szocialista hazafiságra és proletár nemzet­köziségre nevelés, valamint a szocialista tu­dat formálása. Fontos cél benne a 82 500 fős taglétszám elérése 1983-ban. a kapcso­latok elmélyítése a helyi szervezetek és a helyi (városi) nemzeti bizottságok illetékes osztálya között. Nagy jelentőséget tulajdonít Augusztus elején került sor a CSMTKÉ és a Rodina kórus cserekapcsolatának második részére. Nyolcvan ember, köztük néhány hozzátartozó szállt fel a két autóbuszba, hogy megtegye az egymást elválasztó ezer kilométeres utat. Jókedvűen érkeztünk Szófiába, ahol a ven­déglátók székházában már várt a bö ebéd. Közben egyre több ismerős arc tűnt fel. A Rodina kórus tagjai érkeztek üdvözlésünkre. Egyre több dolga lett tolmácsunknak, Rédli Margitnak. Az utcákon embertömeg hömpölygött. Jól öltözött férfiak, csinos lányok, asszonyok, futkározó gyerekek. Érdekes volt nézni az arcokat, megfigyelni a jellegzetes bolgár, török, és görög vonásokat. Ez a három nem­zetiség lakja a nemzetközi vásárairól híres Plovdivot. Másnap forró reggelre ébredtünk, alig száz kilométerre a Fekete-tenger partjától. Tovább haladtunk délnek, Asenovgradba. A várat Asenov cár alapította még az első bolgár állam idején (7—16. század). Sorsa a munkaterv a haladó munkásmozgalmi ha­gyományok feltárásának, ápolásának és megismertetésének, a művelődési klubmun­ka fejlesztésének, az irodalom népszerűsíté­sének és a könyvvel való minőségileg jobb munka elérésének. Új elemként említhetjük meg a Nyelvművelő Közlöny első kötetének megjelenését a nyelvművelő munka tökéle­tesítésével kapcsolatban. Újnak számít a népművészeti tevékenységben az amatőr festők és fotóművészek kiállítása az egyes fesztiválok kisérő műsoraként. A néprajzi Dr. Lukacs hbor. a CStMAÜOK KB vezető titkára mondott bevezetőt a vitára előter/esz tett anyagokhoz munkát illetően kiemelhetjük két kiállítás szervezését Kelet-Szlovákiában és Csalló­közben, valamint egy tájház megnyitását. A népi táncmozgalomban az eddiginél na­gyobb figyelmet fordít a munkaterv az ama­tőr gyermek-tánccsoportokra, a modern táncformák elterjedésére, valamint a terje­delmesebb népzenei publikációk megjelen­tetésére és a táncházi zenei mozgalom megin­dítására. Foglalkozik továbbá a színjátszás­sal, a kisszínpadokkal. nem utolsósorban a vers- és prózamondókkal, feladatul adva a mozgalom tömegessé tételét. A Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának és a Szőttes népművészeti csoportnak a felelős küldetéséről is. Az 1983. évi munkaterv a szövetség 1987-ig terjedő távlati tervéből indul ki. Az az egri váréhoz volt hasonló. Sokáig ellenállt a törökök ostromának, végül árulás juttatta az ellenség kezére. Alig tíz kilométerre dé­lebbre fekszik a bacskovi kolostor. A hegyek között épült erődszerü monostor nagyságát tekintve ä második, ám a bolgár nemzet számára az ország legjelentősebb kolostora. Megtekinthettük épületeit, a megszámlál­hatatlan sok freskót, a tárgyi emlékeket, a bolgár szellemiség féltve őrzött kincseit. Elis­meréssel adóztunk azoknak a szerzetesek­nek, akik a vallás révén az idegen megszállók uralma alatt is meg tudták őrizni, át tudták menteni a bolgár nemzet nyelvét és kultúrá­ját. Az ötödik napon Csirpanba utaztunk, első fellépésünk színhelyére. A városka 55 km-re keletre fekszik Plovdivtól, pezsgőjéről híres. Nyugodtan nézelődtünk a városban, meg­ebédeltünk, kipróbáltukakultúrház akusztiká­ját és izgalommal vártuk az esti fellépést. Amikor a függöny szétvált, szépszámú kö­zönség tapsa fogadott. A műsort itt is Rédli Margit konferálta. Bevezetőjét nagy tetszés­évzáró taggyűléssel kapcsolatos irányelv pe­dig mindazokat a tennivalókat tartalmazza, amelyek a gyűlések zavartalan lefolyásához szükségesek. Az 1983. évi és a távlati mun­katervet, az évzáró taggyűlések megtartásá­ra vonatkozó irányelvet és a határozatot a Központi Bizottság tagjai a vita után egyhan­gúlag jóváhagyták. sei fogadták. Idegen szöveget vártak, helyet­te anyanyelvükön szólt hozzájuk, ismertette műsorunkat. A kórus felszabadultan, könnyedén és ma­gabiztosan énekelt. Különösen hatott a kö­zönségre, amikor Vass Lajos és Janda Iván karnagyokat felváltva az énekkar tagjai — Józsa Mónika, Stubendek István, Lévay Tibor és Dunajský Géza — vezényeltek egy-egy kórusművet. A CSMTKÉ itthoni küldetését, a csehszlovákiai magyar kórusművészetben betöltött szerepét a csirpani közönség is megértette. A Kodály-centenárium évében elhangzott Mátrai képek című kompozíció, a magyar népdalok sokszínű csokra, amit a hangverseny befejező számaként énekel­tünk, fergeteges tapsot kapott; ezt a „Rodná peszen nász naveki szvarza" című bolgár himnikus dallal köszöntük meg. A közönség felállva velünk énekelte, hogy „a szülőföld dala minket örökre összeköt". Meghatóbb és szebb befejezést el sem tudtunk képzelni. Ebben benne volt az is, amit sok bolgár barátomtól hallottam már: az őshazában a két nép sokáig egymás mellett, nagy barát­ságban élt. Ma is ez képezi a bolgár—ma­gyar barátság alapját. A siker kellemes érzé­sével tértünk vissza Plovdivba, megjegyezve Csipán város nevét és meleg vendégszerete­tét. A hatodik Bulgáriában töltött napon sza­badot kaptunk vendéglátóinktól, így kötetle­nül nézelődtünk az üzletekben, ismerked­Lehetetlen egyetlen cikkben az igen terje­delmes munkaterv minden részletére kitérni. Szerkesztőségünk még visszatér tartalmára, de főleg a feladatok teljesítésére a CSEMA­DOK járási bizottságainak és helyi szerveze­teinek munkájáról szóló írásokban. PRANDL SÁNDOR FELVÉTELEI tünk a város életével, kutattunk érdekessé­gek és látnivalók után. Az utolsó Plovdivban töltött napunk pedig szervezett városnézés­sel telt el. Láttuk a város néprajzi múzeumá­nak gazdag anyagát, amiről ha írni akarnék, külön fejezetet érdemelne. Elsők között volt alkalmunk megnézni a múlt században élt két leggazdagabb plovdivi kereskedő házát, annak eredeti berendezését. Megtekintettük a római és a görög amfiteátrumot. Láttuk a feltárás alatt álló trák település maradványa­it. A görög amfiteátrumban rögtönzött kon­certet adtunk, az ott-tartózkodó turisták örö­mére. Plovdivi kirándulásunkat az Aljosa-he­­gyen fejeztük be, amelyen a város két legna­gyobb történelmi eseményének (1878 és 1944) emlékműve áll. Az első a török ura­lom, a másik a fasizmus alóli felszabadulás emlékét őrzi. Másnap búcsúztunk Plovdivtól. Elhagyva határát, még két nevet jegyeztem le a város­felirat mellett: Filipopolis ésTrimoncium. Az első név II. Fülöp macedón királytól, a másik a város fekvését kifejező „három hegy" latin nevéből ered. Plovdiv mindhármat magáé­nak vallja, és büszke a múltjára, viszont legősibb elnevezést, a trák Pulpudeva bolgár megfelelőjét viseli. A busz ismét Szófia felé robog velünk. Vasárnap van, de emberek szorgoskodnak a földeken, padlizsánt, törökparadicsomot szednek. Az útszéli almafák roskadoznak a gyümölcstől, akárcsak az útmenti gyümöl-BARATI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSA Csehszlovákiai magyar dalosok Bulgáriában 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents