A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-10 / 28. szám
Nyári gyermekruhák Róbert szakács receptjei SONKÁS SPÁRGA Hozzávalók: 1 doboz spárga, 25 dkg gépsonka, 10 dkg reszelt sajt, 2 evőkanál olaj, 1 db citrom Készítése: A spárga levét szűrön lecsurgatjuk, citromlével meglocsoljuk, majd egy-egy sonkaszeletbe 2—3 db spárgát begöngyölünk, tűzálló edénybe egymás mellé rakjuk, olajat öntünk rá és 20—30 percig sütjük, mielőtt teljesen megsült rászórjuk a reszelt sajtot. Petrezselymes burgonyával és salátával tálaljuk. LÁBÁPOLÁS Sokan — főként a szárazbőrüek panaszkodnak, hogy lábukon idővel a bőr megvastagodik, majd pedig a sarok bőre annyira bereped, hogy még a hús is látszik. A repedésbe kerülő baktériumok pedig még gyulladást is okozhatnak. Ilyenkor tegyük azt, hogy jó néhány estén át alaposan áztassuk ki lábunkat meleg vízben, majd utána horzsakövei a megvastagodott részt illetve a repedés környékét finoman kaparjuk le. Utána alaposan kenjük be glicerines krémmel vagy lanolinos lábbalzsammal (ha más nincs jó a házi disznózsír is). Majd húzzunk pamutzoknit a lábunkra. Van úgy, hogy gombásodás támadja meg a lábat. Kezdetben a lábujjak között enyhe viszketés jelentkezik, majd a bőr hámlásnak indul. Az elhanyagolt lábgombásodásnak többféle bőrbetegség lehet a folytatása, egyebek között például az ekcéma. A bajt megelőzhetjük a rendszeres, alapos lábmosással, a láb tökéletesen szárazra törlésével — főleg a lábujjak között. S ha a fertőtlenítő hintőporok, krémek nem használnak, ne mulasszuk el felkeresni a bőrgyógyász szakorvost. S végül a sokat igénybe vett, fáradt lábnak hasznos torna: álljunk egyik lábbal lábujjhegyre, a másik láb szorosan a földön marad, majd rugózott térddel váltás a másik láb ujjhegyére. Ezt egyre gyorsabb ütemben gyakoroljuk néhány percig, akár naponta többször is. Növények a lakásban ÖNTÖZÉS Legalkalmasabb a nem szennyezett levegőjű helyen gyűjtött esővíz vagy a teljesen tiszta (illetve ivásra alkalmas tisztaságú) lágy, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású víz. Az a víz, amelyben a szappan jól habzik, annyira lágy, hogy a mészkerülő növények kivételével felhasználható minden növény öntözésére. Ha viszont alig vagy egyáltalán nem habzik benne a szappan, már túl kemény. Ha egy liternyi mennyiség elpárologtatása után 1,2g-nál több üledék marad vissza, nem ajánlatos a vízzel öntözni, mert túl nagy a sótartalma. Az öntözésre alkalmatlan kemény víz lágyítható. Mivel a növényekre károsabb, ún. változó keménységet a benne oldott sók közül azok okozzák, amelyek egyszeri forraláskor már kicsapódnak, tehát elegendő alaposan felforralni öntözés előtt a vizet. Még tökéletesebben lágyíthatjuk a vizet savanyú kémhatású rostos tőzeggel, ugyanis ennek minden liternyi mennyisége kb. 2—3 g meszet képes lekötni. A tőzegből mérjünk le annyiszor 2—3 dkg-ot, ahány literes az öntözéshez használt edény. A kimért tőzegmennyiséget kössük ritka szövésű vászon- vagy géz darabba, függesszük fapálcikára és egy napon át lógassuk az edénybe töltött vízbe. Utána nézzük meg indikátorral a víz kémhatását, és ha még mindig nem változott eléggé, cseréljük fel frissel a tőzeget. Ez többször is cserélhető. Ebből az is következik, hogy a tőzegbe vagy tőzeges keverékbe ültetett növényeket nyugodtan öntözhetjük vezetéki vízzel, mert képes ellensúlyozni az öntözővíz okozta kémhatásváltozást. A víz vasgáliccal is lágyítható. Ebből elegendő 1— 5 g-ot feloldani egy liter vízben. Lényeges az öntözővíz hőmérséklete is. Ez akkor kedvező, ha megközelítőleg azonos annak a helyiségnek a hőmérsékletével, ahol az öntözni kívánt növények vannak. Fiala István 21
