A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-11-06 / 45. szám
Következő számunk tartalmából: Fister Magda: SZÁZÉVES PAPÍRGYÁR Csikmák Imre: ÖK HATAN ÉS PLUSZ KÉT FÖ Miklósi Péter: CSALLÓKÖZI VÁSÁR Dénes György: LÉPÉST TARTANI A KORRAL (Interjú Duba Gyulával) F. Kele: MEXIKÓ - A TŰZHÁNYÓK ÉS SOMBRERÓK ÁRNYÉKÁBAN Címlapunkon M. Borský, a 24 oldalon Gyökeres György felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. Október jubileuma alkalmából Október fényeire gondolunk. Azokra az eseményekre és elvi jelentőségű megnyilatkozásokra, amelyek meghatározzák napjaink történéseit. A hatvanöt évvel ezelőtti napokig, 1917 Októberéig hosszú és nehéz út vezetett. A forradalomhoz szükséges sok tényező szerencsés összejátszása révén azonban 1917. október 25-én (a mai naptár szerint november 7-én) megszületett a várt eredmény, a Lenin által előre megjósolt győzelem. Az 1917-es eseményeket azért övezte siker, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom elsősorban azért győzött, mert a nagy kezdeményezés, a forradalom élén a munkásosztály és a lenini párt állt, mert Oroszországban létrejött egy olyan társadalmi erő — a munkásság és a parasztság szövetsége —, amely eltiporta az elhaló osztályok ellenállását, és megteremtette saját hatalmi szervét. A szocialista forradalom győzelmének döntő feltételét jelentette az is, hogy a pártot a munkásosztály forradalmi elmélete: a marxizmus—leninizmus vezérelte. A bolsevikok ellenfelei sokáig még a győzelem után is azt állították, hogy Oroszország nem érett meg a szocializmusra, mivel a kapitalizmus Oroszországban nem ért el elég magas fejlettségi szintet. Lenin határozottan elutasította a marxizmus vaskalapos értelmezését. Kimutatta, hogy a világfejlődés általános törvényszerűsége egyáltalán nem zárja ki, sőt feltételezi a fejlődés egyes olyan szakaszait, amelyekben sajátszerű e fejlődés formája vagy rendje, így következtetett: ha igaz az, hogy a szocializmusba való átmenethez meghatározott gazdasági és kulturális előfeltételek szükségesek, igaz az is, hogy amikor a hatalom a győztes proletariátus kezébe kerül, a proletariátus felhasználja és köteles felhasználni a hatalmat arra, hogy gyorsított ütemben megteremtse azt, amit a kapitalizmus idő hiányában nem tudott megteremteni, hogy aztán teljes erővel törjön előre tovább — a szocializmus felé. Lenin, mint mindig, a győzelmet követő időszakban is nemcsak nagy szenvedéllyel, lelkesen írt és beszélt, hanem alapigazságokat fogalmazott meg. Mintha a mának címezte volna azt a cikkét is, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom második évfordulójának előestéjén a Pravdában jelent meg, és amelyben többek között elmondta: a burzsoázia és hívei azzal vádolnak bennünket, hogy megsértjük a demokráciát. Mi pedig azt állítjuk, hogy az Októberi Forradalom olyan lökést adott a demokrácia mindenirányú fejlődésének. amilyenre még nem volt példa a világon. A szovjet, illetve a szocialista demokrácia elsöpri a pompás, de hazug szavakat és irgalmatlanul hadat üzen a „demokraták", a tőkések és a földbirtokosok képmutatásának. Nincs és nem is lesz „egyenlőség" az elnyomottak és az elnyomók, a kizsákmányoltak és a kizsákmányolok között. OKTÖPER FENTE nincs és nem is lesz igazi „szabadság" mindaddig, amíg a munkás fel nem szabadul a tőkés, a dolgozó paraszt pedig a földbirtokosok igája alól. Hiába ámítják a népet a hazugok és a képmutatók, az ostobák és a vakok, a burzsoák és híveik, hiába beszélnek általános szabadságról, általános egyenlőségről, általános demokráciáról. A dolgozó nép lerántja a hazugok álarcát, felnyitja a vakok szemét és megkérdi: Egyenlőséget? Kinek, kivel? Szabadságot? Milyen iga alól, melyik osztály részére?... Aki politizál, demokráciáról, szabadságról, egyenlőségről, szocializmusról beszél és nem veti fel, nem hagsúlyozza az említett kérdéseket, és aki nem küzd az említett kérdések elködösítése ellen, az a dolgozók leggonoszabb ellensége, a tőkések, a kizsákmányolok szolgája. Lenin számos vonatkozásban a mához szól azzal a fejtegetésével is, ahol arról beszél, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak „nem egyes, hanem valamennyi alapvető vonása nemzetközi jelentőségű abban az. értelemben, hogy ez a forradalom hatással van minden országra ... Forradalmunk egyes alapvető vonásai.. . nemzetközi érvényűek, vagyis történelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjön az, ami nálunk történt. Persze igen nagy hiba volna, ha eltúloznánk ezt az igazságot, ha nemcsak forradalmunk egyes alapvető vonatkozásaira vonatkoztatnánk." A lényeg az, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom „a világ minden országának mutat egyet-mást, méghozzá igen lényegest, elkerülhetetlen és nem is távoli jövőjükből." Október fényei közül a béke megvédését és a népek jogainak biztosítását tekintjük a legfontosabbnak. A mostani jubileum alkalmából ezért is időszerű arra emlékeztetni, hogy a világ első munkás-paraszt állama már néhány hónappal a Téli Palota ostroma után elfogadta Oroszország népeinek a jogairól szóló nyilatkozatot. E dokumentum meghirdette: Oroszország népeinek egyenlőségét és szuverenitását; Oroszország népeinek jogát a különválást és önálló államalakítást is magában foglaló szabad önrendelkezésre; mindenfajta nemzetiségi és nemzeti-vallási előjog és korlátozás eltörlését; az Oroszország területén élő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok szabad fejlődését. A nyilatkozat óta eltelt hatvanöt év a történelemben viszonylag rövid idő. Eredményét tekintve azonban ez az idő mégis többet jelentett mind a szovjet népnek, mind a világ proletariátusának, mint előzőleg évszázadok. A győztes forradalomtól a máig megtett út a Szovjetunióban a titáni méretű és újító szellemű munka éveit jelentette. Közben a szovjet dolgozók megszervezték és felépítették az új típusú álla-2