A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-09 / 41. szám
Jogi tanácsok A Zsi/ip-híd Schumacher szobrász, Harro Schulze- Boyssen, egy fregattkapitány fia pedig főhadnagyként szolgáit a légügyi minisztériumban, s a többi hét, köztük a neves szobrász felesége is, mind értelmiségi volt. Titkos rádióállomásuk, mely a német ellenállási mozgalom szervezőinek továbbította az üzeneteket, rendszerint így jelentkezett: „Itt a Vörös Zenekar ..utoljára 1942 szeptemberében. Azután elhallgatott az adó, mert a hírhedt Gestapo (máig felderítetlen, hogy miként, hogyan jutott a csoport nyomára) mind a tizenkét ellenállót letartóztatta. És 1942. december 22-én valamennyit kivégezték. Állítólag elhamvasztották a holttesteket, a hamvakat pedig szétszórták, mert az volt a parancs: Nyomuk se maradjon! A parancsot pedig igyekeztek szóról szóra teljesíteni, mert a kivégzéseket követő házkutatások során mindent összeszedtek a gestapós pribékek, ami kapcsolatos volt a kivégzettek személyével. Még Kurt Schumacher szobrász alkotásait, rajzait is. Aztán mindent megsemmisítettek. Csak véletlenül, ismerősöknél maradt meg a csoport hat tagjának egy-egy fényképe, néhány levele. És megmaradt, ugyancsak véletlenül, a szobrász tartalmú nehéz, nagy viszkozitású olaj kitermelése évről évre több gondot okoz. Az olaj a csövekből sokszor, mint fogkrém a tubusból nyomódik a felszínre. Hagyományos módszerekkel a rétegek tartalékainak alig 15 százaléka termelhető ki. így az itteni lelőhelyek gyakorló tereppé váltak az új módszerek (a rétegen belüli felmelegítések, a forró gőz lefuvatásának, a különleges vegyi anyagokkal dúsított víz befröcskölésének) kipróbálásához. Ezeket a módszereket mindenekelőtt a Buzacsi-félsziget kőolajlelőhelyein kívánják alkalmazni. Ez a terület lesz az épülő mangislaki területi termelökomplexum fő kőolajellátója. A Buzacsi-félszigetet keskeny, sekélyvizű öböl választja el Mangislaktól. két alkotása, régi berlini városképet ábrázoló két nagy méretű relief. Úgy mondják a mai berliniek, hogy ez a két relief a „Vörös Zenekar" két emlékérme. Magam is láttam. A Spree keskenyebbik ága fölött, az NDK Államtanácsának székháza közelében átívelő Zsiliphídon. Kovácsoltvas korlátját régi, berlini városképeket ábrázoló reliefek díszítik. A két belsőt Kurt Schumacher készítette. Az egyik egy 1650-böl származó városrészlet nagyított mása, a másik szintén városkép, amilyen Berlin 1688-ban volt, madártávlatból. Schumacher mindkettőt régi metszetek alapján készítette. Érdekes, ha összehasonlítja az ember őket a mai városképpel. Megnéztem ezt is. Ekkor láttam meg a hídon két fiatalt, egy fiút és egy lányt. Odahajoltak az egyik domborműhöz, s a lány a fiútól kapott három szál szegfű közül egyet odatűzött. Meggyőződésem, hogy most, a Német Demokratikus Köztársaság születésnapján, megalakulásának évfordulóján, mások is, többen is hozzájuk hasonlóan cselekednek. A kitermelés feltételei itt még bonyolultabbak, hiszen a Kaszpi-tenger felől fújó szelek által hajtott víz gyakran önti el az alacsonyan fekvő félszigetet. Ezért például a központi — kalamkaszi — lelőhelyen 32 kilométeres védőgátat építettek. A szivattyúk még a maradék i víz eltávolításán dolgoznak, de a kutak már olajat adnak: tavaly több mint egymillió tonnát! Az idén Kalamkasz már ennek a dupláját termeli. A Buzacsi-félszigeten talált kőolajban vanádiumot fedeztek fel, amelyet széles körben alkalmaznak ötvözött acélok gyártásánál. Szakemberek előzetes számításai szerint a körzet kőolaj- és gázkondenzátum termelése a jövőben eléri az évi 12—13 millió tonnát. Alekszej Putyincev, APN Vállalatunk májusban két munkatársammal együtt tanfolyamra küldött a Magas-Tátrába. Az igazgató beleegyezésével kollégám autójával utaztunk. A tanfolyamról hazatérőben balesetet szenvedtünk, melynek során súlyosan megsérültem. Mindmáig munkaképtelen vagyok. Munkabalesetről van-e szó az én esetemben? A vállalat ezt nem ennek minősíti, s ebben az értelemben nem akar kártalanítani. Helyes-e a vállalat álláspontja ? J. P. Poprád A Munka Törvénykönyv 190. §-a (1) bekezdésének értelmében, ha a dolgozó munkakötelességei teljesítése során vagy azokkal közvetlen összefüggésben egészségében károsodott, vagy életét vesztette, az így keletkezett kárért az a szervezet felel, amellyel a dolgozó balesete idején munkaviszonyban volt. A szövetségi kormány 1975. IV. 23-án kelt, a Munka Törvénykönyvet végrehajtó 1975/54 számú rendeletének 4. szakasza értelmében munkafeladatok teljesítésével közvetlen összefüggésben van az olyan tevékenység is, amely hozzájárul a szervezet politikai, gazdasági és szociális feladatainak teljesítéséhez. Ilyen feltételek mellett a munkafeladatok teljesítésével összefüggő tevékenységnek tekintendő a szervezet dolgozóinak iskoláztatása is, amelyet a szervezet vezetősége, valamely társadalmi szervezet, illetve felettes szerv rendez, továbbá a társadalmi szervezet tisztségviselői számára a felettes szerv által rendezett tanfolyam, mely a dolgozók politikai és szakképzettségének növelését célozza. A lakóhelyről a munkahelyre vagy más olyan községben levő szállásra való utazás, amely a dolgozó szolgálati útjának célja, ha ugyanakkor nem azonos munkahelyével, oda és vissza is, a munka megkezdése előtt vagy befejezése után, elengedhetetlenül szükséges műveletnek tekinthető. Ebből kitűnik, hogy az Ön balesete, melyet a tanfolyam színhelyéről a lakóhelyére való utazása közben szenvedett el, munkabalesetnek minősül. AVI A teherautó vezetőjeként 1981. június 21-én az érsekújvári (Nové Zámky) járásban közlekedési balesetet idéztem elő, amikor a mellékútról a föútra térve nem adtam meg az elsőbbséget egy, a főúton haladó és onnan az útkereszteződésbe szabályosan behajtó másik tehergépkocsinak. Az összeütközéskor a kocsikísérőm súlyos sérülést szenvedett, s mindkét járműben kár keletkezett. Az érsekújvári tNové Zámky) járásbíróság testi sértés beigazolt vádja alapján a Büntető Törvénykönyv 224. paragrafusa (1) és (2) bekezdésének értelmében héthavi szabadságvesztés büntetésre ítélt és egy évre eltiltott a gépkocsivezetéstől. A baleset színhelyén elvették a hajtási jogosítványomat Szabadságvesztésem letöltése után 1982 júniusában szabadultam. Hazatérésem után kértem a bíróságtól a hajtási jogosítvány feltételes visszaadását mivel a gépjárművezetési tevékenységtől való egyéves eltiltás idejének már több mint a fele letelt. A bíróság azzal utasította el kérésemet, hogy még nem telt le a teljes — egyéves — idő. Igaza van-e a bíróságnak? J. M. Érsekújvár Az érsekújvári járásbíróság ítélete, mely a gépkocsivezetéstől való egyéves eltiltást is tartalmazta, 1981. október 21-én lett jogerős. Ön 1981. november 11 -én kezdte meg büntetésének letöltését, és 1982. június HAJDÚ ANDRÁS sA szerző felvételei 15-én szabadult. Gépjárművezetői tevékenységétől való eltiltás idejébe nem számít be a hajtási jogosítvány elvételétől (1981. VI. 21.) az ítélet jogerőssé válásáig (1981. X. 21.) eltelt idő, sem a szabadságvesztés büntetés letöltésének ideje (1981. XI. 15— 1982. VI. 15.). Az említettekből kitűnik, hogy az érsekújvári járásbíróságnak az a döntése, amellyel elutasította az Ön arra vonatkozó keresetét, hogy feltételesen tekintsenek el a gépjárművezetési tevékenységtől való egyéves eltiltás hátralevő részétől, helyes volt, mert a kiszabott büntetés idejének még a fele sem telt el. 1981 elején vásároltam egy új Škoda 105 L típusú gépkocsit Egy év múltán észrevettem, hogy meghibásodott a vezérlőmű. A kocsit beadtam az egyik szervizbe, amely a javítás elvégzését 1982 májusáig ígérte: Amikor elmentem a kocsiért, azt mondták, nem adhatják ki, mert súlyosan megrongálódott. Az egyik ipari tanuló jogtalanul elvitte a szervizből; a szomszéd községbe akart utazni vele és útközben karambolozott. Megígérték, hogy egy hónapon belül megjavítják a kocsit. Amikor egy hónap múlva érte mentem, javított állapotban volt ugyan a kocsi, de addig nem voltak hajlandók kiadni, míg meg nem fizetem az utóbbi javítást is. Az általam megrendelt javítást hajlandó voltam megfizetni, de nem szándékoztam fizetni a tanuló okozta karambol következményeinek kijavításáért. Hiszen a tanulót tettéért a bíróság is felelősségre vonta. Helyes-e a szerviz álláspontja ? Mit tegyek hogy a javítóüzem kiadja a kocsimat? I. D. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) A közület, amelynek Ön gépkocsiját javításra átadta a Polgári Törvénykönyv 237. paragrafusa alapján felel annak megrongálásáért, elvesztéséért vagy tönkretételéért attól kezdve, hogy javításra átvette, addig amíg Ön a szervezettől a kocsit át nem veszi. Ebből tehát kitűnik, hogy a javítás idején a kocsin okozott kárért, (amelyet a tanuló idézett elő), a szervezet felel, nem pedig a kárt okozó tanuló. Ön nem élhetett kártérítési igénnyel bűnvádi eljárás keretében, a kárt okozóval szemben, mert nem vele volt jogviszonyban, hanem a szervizzel. A Polgári Törvénykönyv 278. paragrafusa értelmében a szervezetnek joga van visszatartani a szolgáltatás tárgyát képező dolgot, amíg a megrendelő nem fizeti ki a szolgáltatás díját. Ebből a rendelkezésből kitűnik, hogy a szervezetnek nincs joga visszatartani az Ön gépkocsiját, ha Ön megtagadja a javítás azon része költségének kifizetését, amely nem volt a megállapodás szerinti szolgáltatás tárgya, hanem a gépkocsinak a szervizben való javítása idején baleset következtében keletkezett. A szervezet ezért az eredetileg vállalt javítás dijának megfizetése után köteles kiadni a gépkocsit. Ha a szervezet ezt ennek ellenére megtagadja, Önnek két lehetősége van jogorvoslatra: 1. A kért összeget megfizeti, a szervezet kiadja Önnek a kocsit, Ön pedig a szervezetet bepereli annak az összegnek visszatéritéséért, amelyet a kocsi baleset utáni javításáért számláztak. 2. A követelt teljes összeget nem fizeti meg, s a szervezet ellen pert indít a gépkocsi kiadásáért azzal, hogy a megrendelt javításáért járó összeget hajlandó kifizetni. Dr. FEJŐ 17
