A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-09 / 41. szám
A GERGELY-NAPTÁR NÉGYSZÁZ ÉVE Közismert tény, hogy a világ jelentős részén használt Gergely-naptár tulajdonképpen antik szellemi örökség. Időszámításunk kezdete előtt 46-ban a nagy római államférfi, Julius Caesar, megelégelve a római időszámításban mind nagyobb méreteket öltő zűrzavart, elrendelte a naptár reformját. A régi rómaiak a Hold mozgását vették alapul az idő mérésénél — akárcsak a görögök, a babiloniak, a kínaiak vagy napjainkban a muzulmánok —, s így egy római lunáris esztendő 355 napból állt. Az évet már az i. e. 7. századtól kezdődően tizenkét hónapra osztották (ekkor alakult ki a hónapok ma is használt megnevezése is), de a hónapok hosszúsága eltérő volt: Martius, Maius, Quintilis és October 31 napos, további hét hónap 29 napos, a Februarius pedig 28 napos volt. A rómaiak azonban hamarosan rájöttek arra is, hogy ilyen módon nemigen lehet nyomon követni a természetben évente megismétlődő jelenségeket. Ezért minden második esztendőben egy „szökőhónapot" iktattak be, amely hol 22, hol meg 23 napos volt, és február 23. után következett. Miután letelt Mercedonius hónapja, február 24-vel folytatták az évet. Az ókori Rómában tehát egy rövidebb és egy hosszabb esztendő váltogatta egymást (pontosabban: egy 355 napos év után egy 377 napos év következett, majd ismét egy 355 napos, s ezt egy 378 napos követte, s az egész ciklikusan ismétlődött), s egy év így köhónapot — s így az esztendőt is — aszerint, mi volt éppen előnyös a számára. Jól jellemzi a naptár körüli fejetlenséget például az a tény, hogy a már említett 46. év i. e., tehát amikor Caesar elrendelte a naptárreformot, még a megszokottnál is hosszabb volt: 445 napig tartott. Az új római naptár modellje az egyiptomi naptár lett. Megalkotója, az alexandriai Szoszigénész lényegében a mi naptárunkkal azonos módon mérte az időt: három 365 napos esztendő után beiktatott egy 366 napros szökőévet; a hónapok felváltva 31 ill. 30 naposak voltak, csak a február volt 29 napos (szökőévben 30). Caesar halála után róla nevezték el a naptárat Juliánus-naptámak, s a Quintilis hónapot Julius-nak. Érthetetlen okból azonban a szökőéveket nem négy évenként, hanem három évenként iktatták be, ezért Augustus császár i. sz. 8-ban ismét apró módosítást rendelt el. A szenátus javaslatára a Sextilis hónapot Augustus-ra keresztelték át, megtoldották egy nappal (elvégre nem lehetett 30 napos, amikor a Julius is 31 napos volt), de mert így három 31 napos hónap került egymás mellé, a September-ből elvettek egy napot, az October-hez hozzáadtak, a November-böl ismét elvettek, a December-hez hozzáadtak. Egy nap még mindig hibádzott, ezt végül a szerencsétlen Februarius-tól vették el, így maradt az csak 28 napos. pék időpontjának kiszámítása egyre bizonytalanabbá válik. 1324-ben Nikifor Grigora bizánci tudós fel is hívta erre a körülményre II. Andronikosz császár figyelmét, s javasolta a naptár reformját is, az uralkodó azonban elképzelhetetlennek tartotta, hogy az egész keresztény világban egységesen átálljanak a módosított naptár használatára. Nyugat-Európában is felismerték a Juliánus-naptár fogyatékosságait; a 14. században maga VI. Kelemen pápa javasolta a megreformálását. Az 1437. évi bázeli zsinaton a naptár és a húsvéti ünnepek kérdése is megvitatásra került, s többek között a neves humanista. Nicolaus Cusanus is felsorolta érveit. 1465-ben IV. Sixtus pápa meghívta Rómába Regiomontanust — aki Mátyás udvarában is működött —, hogy hajtsa végre a naptár reformját, a kiváló csillagász és matematikus halála azonban megakadályozta ezt. A 16. században a lateráni (1512—1517) és a tridenti (1545—1563) zsinat is foglalkozott a naptár problémájával, sőt a lateráni zsinaton felkérték Kopernikuszt, hogy vegyen részt a reform kidolgozásában. A tudós azonban elhárította a megbízatást, mondván, hogy még nem állnak kellő pontosságú adatok a tudomány rendelkezésére. 1551-ben aztán ez a gond is megoldódott : Erasmus Reinhold német csillagász és matematikus ebben az esztendőben jelentette meg nyomtatásban számításának ered-XIII. Gergely pápa iswpi ««• r I •Omavvr *«»»/• uvri* —, -V» CXliOK Cttv mínWHruí r’ilKŰiH* (Vttfc -X tcAmi Hi.utm* Aiiffimon/iww., •»OuftiHtifKinur r xAuift i'txvctmtt ■9 \u\iv.h*nfvffc:ts c 4Mnti »»i.itfim i Or c- '-ríMMir. x /cítnc- rVMft/fr*n Hl !>!!«: F /»i.mrfíi niiMtu« f Jiim«mi ■> izVtfrr í*ttvo»niV-f ‘Vtufhiüii tiKíé* iT <4» t i'UVtttlfV iMfivni ithiTrj» v xvp% »niť*f ’ »r iPifft«- l’mpmv KV . « ‘Hinífori- 3 t> .1 íiVťVMtiPi* mri* 1-»i*»»»#*«*5 I pmountio «tfn mtfi ■slw.urČt anifr/F Tlftptí* ViiXpUjí- aVwwcjííp mr/r. 1.11ijptft•»ftúv* * -trifWlK fuwm» H nvtľon u'v* txry,xa*jti »u.itiui» puftxtm vtttflfrjtiiuxm »KíttiiH-W’Mi C rjWfOtflii »»»I* jL \ í Öröknaptár egy XV. századi kódexben átlagosan 366,25 napig tartott, ami éppen egy nappal több mint a napév hossza. Idővel természetesen ismét szembeötlővé vált a naptár késése, ezért a szükségnek megfelelően lerövidítették, illetve megtoldották a szökőhónapot; a módosítást kizárólag papok rendelhették el, s az igazat megvallva, gyakran visszaéltek ezzel a hatalmukkal. A régi Rómában bizonyos állami tisztségek egy meghatározott időtartamig voltak betölthetök, s így azok jártak jól, akik a hosszabb esztendőben viselhették a hivatalt. Nos, a főpap (pontifex maximus) baráti kérésre vagy kellő pénzjutalom fejében önkényesen meghosszabbíthatta vagy megkurtíthatta a szö-A Juliánus-naptárat az i. sz. 325-ben megrendezett niceai ökuménikus zsinaton a keresztény egyház is hivatalosan elfogadta, s attól kezdődően a keresztény világban ezt a naptárat használták. Kezdetben nem is gyanították, hogy a Juliánus-naptár nem a legpontosabb: 128 évenként egy napot késik. (Akkoriban még nem ismerték a tropikus napév pontos hosszát — ez 365 nap 5 óra 48 perc, 45,9747 másodperc —, 365,25 napot vettek alapul.) Az évszázadok folyamán azonban mindinkább feltűnt a csillagászoknak, hogy a tavaszi napéjegyenlőség már március 21-e előtt bekövetkezik, s ami még ennél is lényegesebb: a húsvéti ünneményeit, az ún. Porosz táblázatokat. Reinhold meglepő pontossággal állapította meg a napév hosszát: a 365 nap 5 óra 49 perc 16 másodperc-es érték csupán 30 másodperccel több mint a ma elfogadott időtartam. Ezeknek az adatoknak az alapján a tudósok következtethettek a Juliánus-naptár pontatlanságára, amely az évszázadok során éppen 10 napot tett ki az i. sz. 325-től az 1500-as évek közepéig terjedő időszakban. 400 évvel ezelőtt, 1582-ben XIII. Gergely pápa kijelölt egy tudósokból álló bizottságot, amelynek javaslatot kellett tennie a naptár reformjára. A derék tudósok végül egy peruggiai orvos és matematikus, Luigi Lilio javaslatát fogadták el, aki 1576-ban hozta nyilvánosságra elképzeléseit. A pápa is Lilio mellett döntött, s 1582. február 24-én kiadta „Inter gravissimas" kezdetű bulláját, amelyben elrendelte, hogy 1582. október 4-e után (ami csütörtökre esett) 1582. október 15-e, péntek következzék. A tíz nap kiiktatásával a naptár „utolérte" az esztendőt. A pápa a továbbiakban elrendelte, hogy a százzal maradéktalanul osztható esztendők (1600, 1700, 1800 stb.) közül csak azok lesznek továbbra is szökőévek, amelyek négyszázzal is maradéktalanul oszthatók (tehát pl. az 1600, 2000, 2400 stb.), a többi kerek év nem lesz szökőév, jóllehet a Juliánus-naptár szerint annak kellett volna lenniük. A megreformált naptárat a pápa tiszteletére Gergety-naptámak nevezték el. Ez a naptár összehasonlíthatatlanul pontosabb a Juliánus-naptámál (3280 évenként késik egy napot), de természetesen nem a legideálisabb, hiszen minden évben más napra esik az Újév, s a hónapok sem mindig hétfőn vagy szerdán vagy más napon kezdődnek, hanem azon a napon, amelyre elseje esik. Sokan javasolják egy ún. öröknaptár bevezetését, de a megszokás és a hagyomány nagy akadályt jelent. A Gergely pápa által javasolt sokkal kisebb mértékű reform is óriási vihart kavart. Közvetlenül a rendelet kiadását követően csak a legkatolikusabb államokban — Itáliában, Lengyelországban, Portugáliában. Spanyolországban, Franciaországban és a spanyol uralom alatt álló Hollandiában — tértek át az új naptár használatára. Bajorországban 1583-ban, Ausztriában 1584-ben, Magyarországon 1587-ben, Poroszországban 1610-ben vezették be a Gergely-naptár szerinti időszámítást. A protestáns államok hosszú ideig vonakodtak elismerni a pápa utasítására végrehajtott reform létjogosultságát, de a 18. század folyamán valamennyi jelentős európai protestáns országban áttértek az új naptár használatára. (Angliában 1752- töl, Svédországban és Finnországban 1753- tól használják a Gergely-naptárt.) Azokban az államokban és birodalmakban, ahol a pravoszláv egyház képviselte az államvallást, sokáig hallani sem akartak a naptárreformról. Bulgáriában csak 1916- ban, Oroszországban a NOSZF győzelme után, 1918-ban Szerbiában és Romániában 1919-ben, Görögországban pedig 1924- ben tértek át a Gergely-naptár használatára. (Ezzel a késéssel magyarázható például az is, miért ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kitörésének évfordulóját tulajdonképpen novemberben.) Természetesen ezekben az országokban már nem tíz nappal, hanem 13 nappal „ugrott előre" az idő, hiszen időközben a hivatalosan használt Juliánus-naptár újabb napokat késett. Ezek a naptár-módosítások már viszonylag simán lezajlottak (jóllehet a pravoszláv egyház továbbra is a régi naptár szerint határozza meg az ünnepek időpontját), nem úgy, mint az 1584-es lettországi „naptárfelkelés" idején, amikor Báthory István lengyel király a lengyel fennhatósággal egyetemben az új naptárat is rá akarta kényszeríteni a lettekre. A felkelést végül 1589-ben leverték, a vezetőket Rigában elrettentő módon kivégezték. A nem-keresztény államok közül is jó néhányan a 20. század folyamán áttértek a Gergely-naptár használatára, illetve párhuzamosan használják a saját korábbi naptárukkal együtt (Japán, Kína, Törökország, Egyiptom stb.). Vannak azonban olyan országok is, ahol csak a külföldi kapcsolatok kedvéért vezették be a Gergely-naptár szerinti időszámítást, az ország lakosai továbbra is a hagyományos módon számolják az esztendőket. Ez mindenekelőtt az iszlám-vallású országokra vonatkozik, de például Izraelben sem azt az évet írják most, mint amit mi. LACZA TIHAMÉR 18
