A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-10-09 / 41. szám
A város 1688-as madártávlati képét megörökítő medália Tizenketten voltak, s valójában egyik sem volt zenész, mert hiszen a Vörös Zenekar, illetve a Rote Kapelle fedőnév, a német ellenállási mozgalom egyik csoportjának fedőneve. Hitler uralomra jutása után alakult a csoport, Berlinben. Az illegalitásba kényszerített német kommunista párttal a csoport egyik tagja, Albert Hössler, az egykori spanyolországi interbrigadista tartotta a kapcsolatot. Őt Oszkár néven ismerték a többiek, minthogy igy nevezték a Franco ellen harcoló nemzetközi brigádok tagjai is. A többiek nem voltak kommunisták, még csak munkások sem, de idejében felismerték, hogy harcolni, küzdeni kell a fasizmus ellen. Dr. Arvid Harpach orvos volt, Ludwig Gies tanár, Kurt Mai városkép a Zsilip-hidról Mangislak: kőolaj a sivatagban Mangislakot hosszú éveken keresztül csak a vándorló birkanyájakról ismerték. Erről tanúskodik a félsziget elnevezése is, amely kazah nyelven „birkateleltetöt" jelent. A csendes birkatenyésztő Mangislak nyugalmát az 1960-as évek elején az első kőolajlelőhelyek feltárása bolygatta meg. Jelenleg 15 millió tonna kőolajat és gázkondenzátumot termel évente. A kőolaj teremtette meg az újonnan épülő területi termelőkomplexum — a kőolaj- és földgáz-feldolgozás, a polimer- és műanyaggyártás, valamint az építőipar fejlesztésének alapjait. Mangislak Kazahsztán legritkábban lakott területe. A 248 ezer lakosnak több mint a fele a Kaszpi-tenger partján fekvő székhelyen, Sevcsenkóban él. A munkaerő itt különösen nagy érték. A felszínre kerülő kőolaj csővezetéken jut el a Kaszpi-tenger északi partján fekvő Gurjev és a közép-volgai Kujbisev köolajfeldolgozó üzemeibe. Novij-Uzeny — az egyik legjelentősebb lelőhely — közelében a melléktermékként felszínre törő gáz feldolgozására épült új üzem. A kőolajon és a földgázon kívül a kutatók Mangislakon foszforit és terméskén-lelőhelyeket is feltártak. Mindezek mellett a közelben található a Kara-Bogaz-Gol öböl, az ország legnagyobb nátrium-, magnézium-, kálium-, klorid- és szulfátlelőhelye. A szakemberek szerint Mangislak hamarosan a szovjet vegyipar egyik fontos központjává válik. A negyedmilliós félsziget lakossága, üzemi és köolajkútjai kizárólag a tengervízből nyert édesvizet fogyasztják. 1973-ban helyezték üzembe Sevcsenkóban a világ első, gyors neutronokkal működő ipari atomreaktorát. A sevcsenkói atomerőmű energiájának egy részét villamos áram termelésére, másik részét napi 120 ezer köbméter tengervíz sótalanítására fordítják. Újabb 100 ezer köbméter édesvíz előállítását biztosítják a gázpakurával működő sótalanító berendezések. A végleges megoldást e Kaszpi-tenger mellett, a Volga vizének hasznosítása jelentheti. Ennek alapja a 12 évvel ezelőtt megépített Uzeny-Gurjev-Kujbisev kőolajvezeték lehet. A kiszolgált kőolajvezetéket vízvezetékké alakítják át. A tervek szerint a Volga folyó már jövő év közepén eljut Mangislakra. Különösen a kőolajbányászok várják, hiszen a régi fúrási rétegekben csökkenő nyomás fenntartásához egyre több édesvízre van szükség. Az elmúlt öt év alatt a legrégibb — zsetibaji és uzenyi — olajlelőhelyeken az önköltség megkétszereződött. Mindennek az oka a mangislaki olaj különlegessége. A nagy paraffin- és kátrány
