A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-10 / 28. szám
A Német Demokratikus Köztársaság rostocki hajógyárában kifejlesztett nyolc méter hosszúságú mentöcsónak néhány másodperc alatt még akkor is visszaáll eredeti helyzetébe, ha teljesen felfordítják a hullámok, a hajótestbe jutott vizet pedig kiszivattyúzza magából. Orr úr — „parfüm-kóstoló" munkában Csehszlovákiában 35 évvel ezelőtt alakult meg a Lengyel Kulturális-Művelődési Szövetség, hogy magába tömörítvé a hazánkban élő lengyel nemzetiségű állampolgárokat lehetővé tegye számukra a kulturális tevékenységet, s hogy mozgósítsa őket szocialista társadalmunk politikai és gazdasági életének a gazdagítására, sokrétű fejlesztésére mindenütt, ahol működnek helyi csoportok, főképpen a Frýdek-Místek-i és a Karviná-i járásokban. A szövetség megalakulása óta tagja a Nemzeti Frontnak, így a lengyel nemzetiségű dolgozók részt vehetnek és vesznek a politikai, gazdasági és kulturális élet irányításában a vegyes lakosságú területeken. A szövetség munkáját a 15 tagú elnökség, az 51 tagú plénum és a 7 tagú ellenőrző bizottság irányítja. A szövetség elnöke Stanislaw Kondziolka, titkára pedig Henryk Szmeja. Idén, azaz a jubileumi évben tevékenységükben nagy figyelmet szentelnek a NOSZF 65., a Szovjetunió megalakulásának 60., a Csehszlovák Szociálisa Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság közti szerződés megkötésének 35., valamint a lidicei tragédia 40. évfordulóinak. Politikai nevelő és szervező munkájuk hatékonyságának növelésével arra törekszenek, hogy mozgósítsák tagságukat a 7. ötéves tervidőszak második éve feladatainak a teljesítésére és a Nemzeti Front választási programjának a megvalósítására. Annak ellenére, hogy a hazánkban élő lengyel nemzetiségű állampolgárok száma csupán 60 ezer, a szövetség fennállása óta figyelemre méltó — s talán nem túlzás az az állítás sem, hogy óriási — eredményekkel dicsekedhetnek. Illusztrálásképpen néhány jellemző adat ide kívánkozik. 1947-ben a 78 helyi csoportnak 7295 tagja volt. Ma a szövetség 94 helyi csoportjában 24 308 tag tevékenykedik. Rendkívüli gazdag a klubtevékenységük, amelynek keretében 77 asszonycsoport és 52 ifjúsági csoport végez rendszeres munkát. Irodalmi-művészeti szekcióba tömörülnek az alkotó művészek: írók, költők, képzőművészek, zeneszerzők és fotósok. Tevékenységük sikeresnek, hasznosnak és gazdagnak mondható. Megjelentettek 26 prózai- és 38 verskötetet; a zeneszerzők új műveikkel segítik és ellátják a szövetség énekkarait; a képzőművészek azon kívül, hogy rendszeresen kiállják a munkáikat, alkotásaikkal hozzájárulnak a városok és falvak szépítéséhez. Egy villanásnyi a színpompás felvonulásból JUBILEUMI FESZTIVÁL KARVINÁN Karviná régi főtere s ezáltal a lakosság esztétikai neveléséhez. A fotósok szintén hasznos munkát végeznek: művészi igényességgel felmutatják és megörökítik a nemzetiségi életnek szinte minden mozzanatát, az építést, a munkás hétköznapok egyszerű hőseit csakúgy, mint az ünnepségek színes forgatagát. A néprajzi szekció 15 éve működik. Tagjai megszervezik az anyaggyűjtést, majd tudományos szinten feldolgozzák és publikálják, amivel elősegítik a hagyományőrzést és azoknak a tovább éltetését. A szövetség ZWRET című kulturális-társadalmi lapja havonként jelenik meg 4018 példányszámban, s nagyon közkedvelt a lengyel nemzetiségű olvasók között. A BAJKA bábszínház 1947-ben alakult meg, tevékenységével kiérdemelte és megszerezte a Szocialista brigád címet. Sikereket ért el az orlovi HASLO férfi énekkar, a lengyel tanítók énekkara, s nagy közkedveltségnek örvend a GÓRNIK és az OLZA dal- és táncegyüttes is. A szövetség 1965-ben tartott IX. közgyűlésén határozatot fogadtak el, miszerint felépítenek, illetve újjáépítenek 20 „saját székházat”. Most, a jubileumi évben arról szá-» molhattak be, hogy a kitűzött célt, tervet jócskán túlteljesítették: ugyanis 15 helyi csoport teljesen újat épített, 44 pedig újjáépítette, korszerűsítette a székházát. Következésképp: a helyi csoportok többségének most már saját székháza van, amivel megteremtődött a feltétele annak, hogy még színvonalasabb még hatékonyabb tevékenységet fejtsenek ki a jövőben. A jubileumi fesztivál több mint két órás felvonulással kezdődött. Soha véget nem érő áradó folyamként hömpölygött végig a fő utcán a színpompás menet, melyben részt vett a bölcsődés komáktól az aggastyánokig mindenki, aki csak mozdítani tudta és bírta a lábát. Valóságos hangyabolyhoz hasonlított Karviná, a szimpatikus és kedves bányászváros a maga jellegzetes, enyhén szénszagú levegőjével. Az ünnepi nagygyűlésre a 8500 főt befogadó téli stadionban került sor. Megnyitásaként az 1000—1200 tagú vegyes énekkar a bányász fúvószenekar közreműködésével elénekelte a csehszlovák, a szovjet és a lengyel himnuszt, majd Stanislaw Kondziolka, a szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, értékelve a 35 év alatt végzett munkát. Utána a kerületi párt- és állami szervek küldöttségének vezetője, dr. Ladislav Brumek méltatta elismerő szavakkal a lengyel szövetség gazdag és hasznos munkáját. Az ünnepi nagygyűlésen részt vett a cseh kormány, a Nemzeti Front, a cseh kulturális minisztérium képviselője, a katovicei küldöttség, a lengyel nagykövetség és konzulátus képviselője, az NDK-ból a DOMOWINA KB küldöttsége, továbbá a járási párt- és állami szervek képviselői, a cseh és a lengyel sajtó, rádió és televízió munkatársai, valamint a CSEMADOK KB küldöttsége. Lukács Tibor vezető titkárnak a vezetésével, aki felolvasta és átadta a KB üdvözlő levelét, amit a lengyel szövetség képviselői nagy örömmel fogadtak és meleg szavakkal meg is köszöntek. Az ünnepi nagygyűlést a világhírű ŠLASK Lengyel Állami Dal- és Táncegyüttes szívet, lelket gyönyörködtető műsora koronázta meg és fejezett be a jubileumhoz méltó módon, óriási sikert aratva. *• LOVICSEK BÉLA A szerző felvételei 9
