A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-25 / 39. szám
Képes krónika GRISA FILIPOV LÁTOGATÁSA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szeptember .1—2-án baráti munkalátogatást tett Csehszlovákiában. Prágában tárgyalásokat folytatott Ľubomír Štrougal csehszlovák miniszterelnökkel a két ország gyümölcsöző kapcsolatai további fejlesztésének lehetőségeiről és egyes időszerű nemzetközi kérdésekről. — A tárgyalások befejeztével több fontos dokumentumot írtak alá (kép) ARAB CSÚCS FEZBEN A marokkói Fezben tanácskozott az Arab Liga tagországai állam- és kormányfőinek 12. csúcsértekezlete, amelyet tavaly novemberben kezdtek meg, de különböző nézeteltérések miatt akkor a megnyitás után azonnal elnapoltak. — A képen: a Fezbe érkező Jasszer Arafatot, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökét II. Haszszán marokkói király (jobbról) és a konferencián részt vett arab államok képviselői fogadták a repülőtéren ŐSZI LIPCSEI VÁSÁR A fogyasztási cikkeket bemutató őszi lipcsei vásáron, amelyet szeptemberben tartottak meg, Csehszlovákia volt az egyik legnagyobb kiállító. A Motokov külkereskedelmi vállalat egyebek között bemutatta a Škoda Rapid Coupé elnevezésű legújabb csehszlovák sportkocsit DÉNES FERENC EMLÉKEZETE Szeptember 9-én lett volna nyolcvanéves Dénes Ferenc, Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapító tagja' és egész életén át hűséges harcosa. Hosszú harcos életút állt mögötte. Már ifjúkorában részt vett a párt harcaiban, később pedig mint pártmunkás és tisztségviselő mindig következetesen védelmezte a párt és a munkásosztály érdekeit. Azok közé a kommunisták közé tartozott, akik a legválságosabb időkben is hűségesek maradtak a párthoz, a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Egész életét a marxista—leninista eszmék győzelmének szolgálatába állította. Egy ideig Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága magyar nyelvű napilapjának, az Új Szónak, majd haláláig a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága magyar nyelven megjelenő folyóiratának, a Szovjetbarátnak főszerkesztője volt. MERÉNYLET PALERMÓBAN A szicíliai Palermo központjában ismeretlen merénylők több géppisztoly-sorozattal szolgálati gépkocsijában megölték Carlo Alberto dalia Chiesa rendőrtábornokot, aki május óta Szicília polgári prefektusa volt és a maffia elleni harc élén állt. Feleségét ugyancsak megölték és testőrét életveszélyesen megsebesítették. A tetteseknek sikerült elmenekülniük a helyszínről. — A képen: a nem páncélozott gépkocsi, amelyben a rendőrtábornokot és feleségét megölték A TUC KONFERENCIÁJA Brightonban tartotta meg idei, immár 114. konferenciáját a Brit Általános Munkásszövetség, a TUC. A résztvevők élesen támadták Margaret Thatcher konzervatív kormányának munkásellenes politikáját. — A kép a megnyitó ülésről készült (ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) A SOKNEMZETISÉGŰ ÁLLAM ALAPJA A Szovjetunió a világ legnagyobb állama. Két kontinens — Európa és Ázsia — területén fekszik. Lakosainak számát tekintve — 268,8 millió — Kína és India után a harmadik legnépesebb ország. A világ 2000 népe, nemzetisége és törzse közül több mint 100 él a Szovjetunióban. A Szovjetunió arculatának egyik jellemvonása: soknemzetiségű összetétele. A Szovjetunió szocialista föderáció, amelybe 15 szövetséges és 20 autonóm köztársaság. 8 autonóm terület és 10 nemzeti körtet tartozik. A szovjet embereknek immár több nemzedéke nevelkedett fel a jogok és lehetőségek mindenki számára azonos feltételei között, bőrének színére, nyelvére. szokásaira és a vallására való tekintet nélkül. Magatartásuk a mindennapi életben, a társadalomban, a közügyek intézése során a teljes kölcsönös bizalomra épül. A nemzetiségi kérdés elvileg új megoldásának alapját az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom vetette meg. amely megdöntötte a kizsákmányoló osztályokat az akkoriban a „népek börtönének" nevezett cári Oroszországban, amely szánalmas örökséget — gazdasági elmaradottságot, végtelen nyomort. csaknem teljes írástudatlanságot — hagyott a jövendő szocialista államra. Akkoriban utópisztikusnak tűnt az a gondolat, hogy az ország elmaradott határterületeinek népei és népcsoportjai patriarchális-feudális életmódjukkal, törzsi viszonyaikkal, nemzetiségi maradványaikkal együtt a kapitalista fejlődés gyötrelmes szakaszát elkerülve eljutnak a szocializmushoz. Ám a népek önkéntes szövetsége, amely nem engedte meg, hogy egy nép erőszakot gyakoroljon a többi fölött, a teljes egyenjogúságon. bizalmon és egyetértésen alapuló szövetségi állam megalakulásának pillanatában olyan erővel bírt. hogy a lenini nemzetiségi politika történelmileg rövid idő alatt a XX. század jelenségeként bevonult a köztudatba. Az első ötéves tervek éveiben a Szovjetunióban nagy erőfeszítéseket tettek a soknemzetiségű határterületek gazdasági és kulturális elmaradottságának leküzdésére. Ez volt az az időszak, amikor e népek gazdasági színvonalának különbségeit az ország iparilag fejlett központjainak segítségével kiegyenlítették. A kirgizek, üzbégek, tadzsikok, türkmének és más népek sok évszázados történelmük folyamán azokban az években nyerték el első ízben saját államiságukat. Negyven nép és népcsoport ekkor alakította ki saját írásbeliségét. Most, ezeknél a népeknél, köztársaságaikban minden tízezer lakosra számítva másfélszer-kétszer annyi diák tanul, mint az NSZK-ban, Franciaországban. Olaszországban vagy az Egyesült Államokban. A Szovjetunió megalakulásának évéhez, 1922-höz képest az ország nemzeti jövedelme több mint a százszorosára növekedett. A mai szovjet ipar mindöszsze egyszázalékos növekedése hozzávetőleg a forradalom előtti Oroszország egyévi termelésével egyenértékű. Ebben az ország valamennyi népe és népcsoportja közös erőfeszítéseinek eredményét látjuk, amikor minden szövetségi és autonóm köztársaság, autonóm terület és nemzeti körlet befekteti a közös alapba saját munkájának gyümölcsét, és ebből az alapból megkapja a neki szükséges termelőeszközöket és tömegfogyasztási cikkeket. A szocialista együttélés magatartási kódexévé vált: minden nemzet tanulhat és kell is hogy tanuljon a többitől a gazdaság, a művelődés és a kultúra területén. A soknemzetiségű szovjet állam fejlődése bizonyítja, hogy az életet építő, a szocializmus eszményeiért küzdő népeknél mind erőteljesebben nyilvánul meg az. ami egyesíti őket szemben azzal, ami megkülönbözteti őket egymástól. A szovjet állam, miután megtette a proletariátus diktatúrájának szakaszát, össznépivé vált, s benne új történelmi közösség alakult ki: a szovjet nép. Ez voltaképpen annak a ténynek a megállapítása. hogy az összállami érdekek bármely nemzetiséghez tartozó minden ember szemében feltétlen prioritást kaptak. Ez a folyamat bonyolult, s a jövőben is minden nép és népcsoport felvirágzásának és közeledésének alapján, a szocialista demokrácia elmélyülésével fog fejlődni. Ebben a folyamatban nincs helye sem az asszimilációnak, sem a kényszernek. „Semmi sem idegenebb a kommunista ideológiától — állapítja meg az SZKP Központi Bizottságának a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójával foglalkozó dokumentuma —, mint az a törekvés, hogy ezt az objektív folyamatot mesterségesen előretuszkolják vagy akadályozzák. A feladat abban rejlik, hogy teret adjunk az önkéntesség, a népek egyenlősége és testvéri együttműködése alapján való természetes kibontakozásának. " Fjodor Breusz (APN)
