A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-25 / 39. szám

Képes krónika GRISA FILIPOV LÁTOGATÁSA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke szeptember .1—2-án baráti munkalátogatást tett Csehszlovákiában. Prágában tárgyaláso­kat folytatott Ľubomír Štrougal csehszlo­vák miniszterelnökkel a két ország gyü­mölcsöző kapcsolatai további fejlesztésé­nek lehetőségeiről és egyes időszerű nem­zetközi kérdésekről. — A tárgyalások be­fejeztével több fontos dokumentumot ír­tak alá (kép) ARAB CSÚCS FEZBEN A marokkói Fezben tanácskozott az Arab Liga tagországai állam- és kormányfőinek 12. csúcsértekezlete, amelyet tavaly no­vemberben kezdtek meg, de különböző nézeteltérések miatt akkor a megnyitás után azonnal elnapoltak. — A képen: a Fezbe érkező Jasszer Arafatot, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökét II. Hasz­­szán marokkói király (jobbról) és a konfe­rencián részt vett arab államok képviselői fogadták a repülőtéren ŐSZI LIPCSEI VÁSÁR A fogyasztási cikkeket bemutató őszi lip­csei vásáron, amelyet szeptemberben tar­tottak meg, Csehszlovákia volt az egyik legnagyobb kiállító. A Motokov külkeres­kedelmi vállalat egyebek között bemutat­ta a Škoda Rapid Coupé elnevezésű leg­újabb csehszlovák sportkocsit DÉNES FERENC EMLÉKEZETE Szeptember 9-én lett volna nyolcvanéves Dénes Ferenc, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának alapító tagja' és egész életén át hűséges harcosa. Hosszú harcos életút állt mögötte. Már ifjúkorában részt vett a párt harcaiban, később pedig mint pártmunkás és tisztségviselő mindig következetesen védelmezte a párt és a munkásosztály érdekeit. Azok közé a kommunisták közé tartozott, akik a legválsá­gosabb időkben is hűségesek maradtak a párthoz, a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Egész életét a marxista—leninista eszmék győzelmének szolgálatába állította. Egy ideig Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága magyar nyelvű napilapjának, az Új Szónak, majd haláláig a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottsága magyar nyelven megjelenő folyóiratának, a Szovjetbarátnak főszer­kesztője volt. MERÉNYLET PALERMÓBAN A szicíliai Palermo központjában ismeret­len merénylők több géppisztoly-sorozattal szolgálati gépkocsijában megölték Carlo Alberto dalia Chiesa rendőrtábornokot, aki május óta Szicília polgári prefektusa volt és a maffia elleni harc élén állt. Feleségét ugyancsak megölték és testő­rét életveszélyesen megsebesítették. A tetteseknek sikerült elmenekülniük a helyszínről. — A képen: a nem páncélo­zott gépkocsi, amelyben a rendőrtáborno­kot és feleségét megölték A TUC KONFERENCIÁJA Brightonban tartotta meg idei, immár 114. konferenciáját a Brit Általános Mun­kásszövetség, a TUC. A résztvevők élesen támadták Margaret Thatcher konzervatív kormányának munkásellenes politikáját. — A kép a megnyitó ülésről készült (ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) A SOKNEMZETISÉGŰ ÁLLAM ALAPJA A Szovjetunió a világ legnagyobb álla­ma. Két kontinens — Európa és Ázsia — területén fekszik. Lakosainak számát te­kintve — 268,8 millió — Kína és India után a harmadik legnépesebb ország. A világ 2000 népe, nemzetisége és törzse közül több mint 100 él a Szovjetuni­óban. A Szovjetunió arculatának egyik jellemvonása: soknemzetiségű összeté­tele. A Szovjetunió szocialista föderáció, amelybe 15 szövetséges és 20 autonóm köztársaság. 8 autonóm terület és 10 nemzeti körtet tartozik. A szovjet embereknek immár több nemzedéke nevelkedett fel a jogok és lehetőségek mindenki számára azonos feltételei között, bőrének színére, nyel­vére. szokásaira és a vallására való te­kintet nélkül. Magatartásuk a mindenna­pi életben, a társadalomban, a közügyek intézése során a teljes kölcsönös biza­lomra épül. A nemzetiségi kérdés elvileg új megol­dásának alapját az 1917-es Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom vetette meg. amely megdöntötte a kizsákmá­nyoló osztályokat az akkoriban a „népek börtönének" nevezett cári Oroszország­ban, amely szánalmas örökséget — gaz­dasági elmaradottságot, végtelen nyo­mort. csaknem teljes írástudatlanságot — hagyott a jövendő szocialista államra. Akkoriban utópisztikusnak tűnt az a gondolat, hogy az ország elmaradott határterületeinek népei és népcsoportjai patriarchális-feudális életmódjukkal, törzsi viszonyaikkal, nemzetiségi marad­ványaikkal együtt a kapitalista fejlődés gyötrelmes szakaszát elkerülve eljutnak a szocializmushoz. Ám a népek önkén­tes szövetsége, amely nem engedte meg, hogy egy nép erőszakot gyakorol­jon a többi fölött, a teljes egyenjogúsá­gon. bizalmon és egyetértésen alapuló szövetségi állam megalakulásának pilla­natában olyan erővel bírt. hogy a lenini nemzetiségi politika történelmileg rövid idő alatt a XX. század jelenségeként bevonult a köztudatba. Az első ötéves tervek éveiben a Szov­jetunióban nagy erőfeszítéseket tettek a soknemzetiségű határterületek gazda­sági és kulturális elmaradottságának le­küzdésére. Ez volt az az időszak, amikor e népek gazdasági színvonalának kü­lönbségeit az ország iparilag fejlett köz­pontjainak segítségével kiegyenlítették. A kirgizek, üzbégek, tadzsikok, türk­­mének és más népek sok évszázados történelmük folyamán azokban az évek­ben nyerték el első ízben saját államisá­gukat. Negyven nép és népcsoport ekkor alakította ki saját írásbeliségét. Most, ezeknél a népeknél, köztársaságaikban minden tízezer lakosra számítva másfél­­szer-kétszer annyi diák tanul, mint az NSZK-ban, Franciaországban. Olasz­országban vagy az Egyesült Államokban. A Szovjetunió megalakulásának évé­hez, 1922-höz képest az ország nemzeti jövedelme több mint a százszorosára növekedett. A mai szovjet ipar mindösz­­sze egyszázalékos növekedése hozzáve­tőleg a forradalom előtti Oroszország egyévi termelésével egyenértékű. Ebben az ország valamennyi népe és népcso­portja közös erőfeszítéseinek eredmé­nyét látjuk, amikor minden szövetségi és autonóm köztársaság, autonóm terület és nemzeti körlet befekteti a közös alap­ba saját munkájának gyümölcsét, és eb­ből az alapból megkapja a neki szüksé­ges termelőeszközöket és tömegfo­gyasztási cikkeket. A szocialista együttélés magatartási kódexévé vált: minden nemzet tanulhat és kell is hogy tanuljon a többitől a gazdaság, a művelődés és a kultúra te­rületén. A soknemzetiségű szovjet állam fejlő­dése bizonyítja, hogy az életet építő, a szocializmus eszményeiért küzdő né­peknél mind erőteljesebben nyilvánul meg az. ami egyesíti őket szemben az­zal, ami megkülönbözteti őket egymás­tól. A szovjet állam, miután megtette a proletariátus diktatúrájának szakaszát, össznépivé vált, s benne új történelmi közösség alakult ki: a szovjet nép. Ez voltaképpen annak a ténynek a megálla­pítása. hogy az összállami érdekek bár­mely nemzetiséghez tartozó minden ember szemében feltétlen prioritást kaptak. Ez a folyamat bonyolult, s a jövőben is minden nép és népcsoport felvirágzásá­nak és közeledésének alapján, a szoci­alista demokrácia elmélyülésével fog fej­lődni. Ebben a folyamatban nincs helye sem az asszimilációnak, sem a kényszer­nek. „Semmi sem idegenebb a kommu­nista ideológiától — állapítja meg az SZKP Központi Bizottságának a Szov­jetunió megalakulása 60. évfordulójával foglalkozó dokumentuma —, mint az a törekvés, hogy ezt az objektív folyama­tot mesterségesen előretuszkolják vagy akadályozzák. A feladat abban rejlik, hogy teret adjunk az önkéntesség, a népek egyenlősége és testvéri együtt­működése alapján való természetes ki­bontakozásának. " Fjodor Breusz (APN)

Next

/
Thumbnails
Contents