A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-10 / 28. szám
A csehszlovák párt és kormányküldöttség június 3-án látogatást tett Lenin szülővárosában, Ul/anovszkban s ott szovjet—csehszlovák baráti találkozón vett részt Gustáv Husák június 3-án Moszkvában a Szovjet Tudományos Akadémia ünnepi ülésén Anatolij Alekszandrovtól az Akadémia elnökétől átvette a KarI Marx aranyérmet KÉT NÉP BARÁTSÁGA Lassan már negyven éve, hogy Európa — eltekintve a helyi jellegű csatározásoktól — békében él. A békében felnőtt új nemzedék, a ma élő embereknek közel a fele, a háborút már csak hírből, az idősebbek elbeszéléseiből ismeri. Ám a pusztulásra, az öldöklésre, a fasizmus tombolására undorral gondol mindenki. A második világháborúban nemcsak a hadseregek csaptak össze, hanem az egymástól eltérő társadalmi rendszerek is. Az egyik oldalon a szocializmus, a másik oldalon az imperializmus viaskodott. A fasiszta hódítók elleni harcban a Vörös Hadsereg — a világ első szocialista országának a hadserege — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ügyét és eszméjét, egyben más népek szabadságát és függetlenségét is védte. A háború igen sokba került, de számos tanulsággal is szolgált. Mindenkinek megmutatta, hogy az imperializmus agresszív tervei, ha csírájukban el nem fojtják őket, mérhetetlen szenvedést zúdítanak az emberiségre, és hogy az emberiségnek — az imperialista agresszió elleni harcban — a szocializmus, és az új világot építő Szovjetunió a legfőbb támasza: az a legnagyobb erő, amely szembeszáll az agresszióval és legyőzi azt. Tanulságként szolgált a második világháború arra vonatkozólag is, hogy korunkban a kommunisták harcolnak a legkövetkezetesebben a szabadságért, a függetlenségért, a békéért és a demokráciáért. A Szovjetunió, amely a győzelemért a legnagyobb áldozatot hozta, ma a béke megőrzéséért vívott küzdelemnek áll az élén. Törekvésének az a lényege, hogy az emberek — nemzetiségi, vallási és faji hovatartozásra való tekintet nélkül — egyesítsék erejüket, hogy fennmaradhasson és megszilárdulhasson a béke, megszűnjék a háborús veszély, megszűnjenek az imperialista tűzfészkek, megakadályozzuk az atomháborút, megvalósulhassanak a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásának elutasítását, a nukleáris fegyverek és más tömegpusztító eszközök végleges elhárítását kimondó ENSZ határozatok. Ösztönzi a népeket, hogy egyesítsék és aktivizálják erőiket a szocializmus pozícióinak további szilárdítására, a gyarmati bilincsektől megszabadult országok függetlenségének erősítésére és arra, hogy teljesen megszűnjék a gyarmati elnyomás. Egyesítsék és aktivizálják erőfeszítéseiket avégett, hogy megszűnjék az éhezés, a nyomor, a társadalmi igazságtalanság, a nemzeti elnyomás és egyenlőtlenség, hogy a reakciós ideológiától, a fajgyűlölet, a sovinizmus és a fasizmus mérgétől megvédhessék az emberiség kulturális és erkölcsi értékeit. Napról-napra számtalan példa bizonyítja, hogy a Szovjetunió megingathatatlanul hű a népek barátságának, a szabadságnak és a szocializmusnak nemes eszméjéhez. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram alapján fáradhatatlanul harcol a szocialista közösség megszilárdításáért, a nemzetközi feszültség enyhüléséért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért, a népek nemzeti függetlenségéért, a népek közötti kölcsönös megbecsülésért és barátságért, a dolgozó emberek jobb életéért és az egész emberiség társadalmi haladásáért. A béke és az emberiség érdekét szolgálja az az üzenet is, amelyet a napokban Leonyid Brezsnyev küldött az ENSZ leszerelési ülésszakához és amelyben kijelentette: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége azt a kötelezettséget vállalja magára, hogy nem alkalmaz elsőnek nukleáris fegyvert." A békére épül, a kölcsönös tisztelet, a barátság és az együttműködés határozza meg a Szovjetuniónak a Csehszlovákiához fűződő kapcsolatát is. A két nép először 1935-ben kötött egymással szerződést. A Szovjetunió már az első szerződésben vállalta, hogy támadás esetén megvédi Csehszlovákiát. E szerződés azonban a fasiszta támadáskor — a burzsoázia bűnéből — nem realizálódott. A második csehszlovák—szovjet szerződés 1943. december 12-én Moszkvában született meg. Előirányozta a háború utáni együttműködést és körvonalazta az új köztársaság szocialista jellegéért vívott sikeres harc feltételeit. A szerződés megkötése növelte a belső antifasiszta ellenállás erejét, előmozdította a partizáncsoportok erősödését, a Szlovák Nemzeti Felkelés és más fegyveres megmozdulások, végül a Prágai Felkelés előkészítését. Egyben garantálta, hogy Csehszlovákia már sohasem lesz az imperialista hódítók újabb próbálkozásainak az áldozata. A fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulójának küszöbén, 1970. május 6-án írta alá a két fél a harmadik csehszlovák-szovjet szerződést. Az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés minden cikkelyét áthatja az internacionalizmus szelleme. Az a törekvés, hogy a két testvéri nép kölcsönösen segítse egymást, együtt védelmezze a szocializmust, a békét, a népek barátságát, együtt küzdjön minden téren a társadalmi haladásért. A harmadik szerződés is a két fél teljes egyenjogúságából, szuverenitásából és függetlenségéből indul ki. Magába foglalja a testvéri kölcsönös segítségnyújtásnak, a sokoldalú együttműködésnek és a kölcsönös támogatásnak a szocialista országokra jellemző elveit. Előirányozza egymás pozitív tapasztalatainak széles körű felhasználását, a gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködés magasabb színvonalra való emelését, a tudományos és kulturális eredmények cseréjének kiszélesítését, a nagyobb arányú együttműködést Csehszlovákia és a Szovjetunió társadalmi életének minden területén. A szerződésben kifejezésre jut az a szilárd elhatározás is, hogy a két fél megtesz minden szükséges lépést a szovjet és csehszlovák nép szocialista vívmányainak védelméért, a két ország biztonságának megszilárdításáért. Ez év június első napjaiban Gustáv Husák elvtárs vezetésével csehszlovák párt- és kormányküldöttség járt hivatalos, baráti látogatáson a Szovjetunióban. A két párt és kormány vezetői ismét a testvéri egység és a teljes kölcsönös megértés szellemében tárgyaltak. Megvitatták a további együttműködés formáit, a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Az említett szerződés megalapozta úton tettek újabb nagy lépést előre. BALÁZS BÉLA Képes krónika SZOVJET—BOLGÁR TÁRGYALÁSOK Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke június 22-én a Kremlben fogadta Grisa FiUpovot, a BKP Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét (jobbról), aki Moszkvában tárgyalásokat folytatott szovjet kollégájával, Nyikolaj Tyihonovval FOGADÁS A PRÁGAI VÁRBAN Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök június 21-én fogadta a Csehszlovák Újságírók Szövetsége Központi Bizottságának a Vili. kongresszuson megválasztott Elnöksége tagjait, és beszédet mondott a fogadáson UKRÁN KULTURÁLIS ÜNNEPSÉG Az idén is hagyományosan Szvidnyiken tartották meg a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének folklórfesztiválját. — A kép a Duklaalji Ukrán Népi Együttes fellépéséről készült (ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) 5
