A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-18 / 38. szám
M«Sw Magyarországon járva kinek nem tűnt még fel a boltok árubősége? Vajon mi lehet ennek a titka? A dolog nyitjára nagyon sajátságos módon Nyemcsok János doktor, agrárméra gyáli Szabadság mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke mutatott rá. — Termelőszövetkezetünk a főváros, Budapest peremterületén, Pest-megyében helyezkedik el. 1750 hektár szántóterüleis szanaszét szórtan Budapest három kerületében, valamint Gyál és Felsőpakony területén. A határ egyszeri bejárásához kilencven kilométert kell megtenni. Földünk gyenge, homokos. Ahol tudjuk csőkutakból, bányatavakból öntözzük. Éves átlagban háromezerötszáz fő dolgozik nálunk, küszködünk a nagyváros közelségéből eredő összes gonddal. Sokan — tisztelet a kivételnek — ugródeszka gyanánt használják a szövetkezetét, mások kiszorulva a nagyvárosból, átmenetileg itt telepszenek le. Bölcsődét, óvodát, iskolát építünk, a szerint, mit kérnek a tagok. Helyzetünkből eredően mezőgazdasági termelésünk városellátó jellegű. Főleg zöldséget és gyümölcsöt termesztünk. Köztudott, hogy a zöldségtermesztés öt évből kettőben ráfizetéses, háromban úgy-ahogy nyereséges. Mi mégis öt éve hitel nélkül gazdálkodunk! — Ez azt jelenti, hogy hústermeléssel nem is foglalkoznak? — Kiemelt ágazat a tojástermelés háromszázezer tojónk van, évente ötven millió tojást termelünk. Baromfihizlaló üzemágunk évente 1200 tonna húst ad a közös asztalra. Sertés és marha tartásával azért nem foglalkozunk, mert takarmányt termelni itt a főváros közelében nem szabad. — Hogy folyik ez a hitel nélküli gazdálkodás? — Bonyolult, sokrétű és sokprofilú gazdaság a miénk. Ötvennégy önelszámoló egységben állítjuk elő a termékeinket. Nyolcvan mérnök és kétszáznegyven középfokú műveltséggel rendelkező ember vesz részt a termelésben. A számítógépes könyvelés következtében minden hónap tizedikén már ismerjük az előző havi gazdálkodás eredményeit. Az év ötödik hónapjának végén, mivel addigra nyilvánvalóvá válik, mit tudunk teljesíteni az éves tervből, mit nem, és hol mutatkozik tartalék, kibővített pártbizottsági ülésen vitatjuk meg hogyan tovább. A munkahelyi közösségek elmondják gondjaikat, nem az egyéni sérelmeiket sorolják, hanem a gazdaság gondjait, a javítás érdekében. Felajánlják mit és hol tudnának jobban, többet termelni, ehhez milyen feltételeket igényelnek a vezetéstől. Ekkor döntjük el, hogy a többletráfordítás behozza-e a többleteredményt. A módszer helyesnek bizonyult, legalábbis a számok ezt bizonyítják. — A több és jobb áru kitermeléséből mi a dolgozó haszna? — Minden önelszámolási egység megkapja a saját bértömegét. Ebben benne van a tavalyi bérszint és a két és fél százalékos előirányzott évi növekedés. Feltesszük a kérdést a tagoknak, hogy akarnak-e többet keresni. Ha igen, azt Ládákba mérik a friss gyümölcsöt Vitkay Kálmán, a mezőgazdasági főága zat vezetője a fiatal almafákat szemléli Az új tojótelep 16
