A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-18 / 38. szám

M«Sw Magyarországon járva kinek nem tűnt még fel a boltok árubősége? Vajon mi lehet ennek a titka? A dolog nyitjára nagyon sajátságos mó­don Nyemcsok János doktor, agrármér­­a gyáli Szabadság mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke mutatott rá. — Termelőszövetkezetünk a főváros, Budapest peremterületén, Pest-megyében helyezkedik el. 1750 hektár szántóterüle­is szanaszét szórtan Buda­pest három kerületében, valamint Gyál és Felsőpakony területén. A határ egyszeri bejárásához kilencven kilométert kell megtenni. Földünk gyenge, homokos. Ahol tudjuk csőkutakból, bányatavakból öntözzük. Éves átlagban háromezerötszáz fő dolgozik nálunk, küszködünk a nagyvá­ros közelségéből eredő összes gonddal. Sokan — tisztelet a kivételnek — ugró­deszka gyanánt használják a szövetkeze­tét, mások kiszorulva a nagyvárosból, át­menetileg itt telepszenek le. Bölcsődét, óvodát, iskolát építünk, a szerint, mit kérnek a tagok. Helyzetünkből eredően mezőgazdasági termelésünk városellátó jellegű. Főleg zöldséget és gyümölcsöt termesztünk. Köztudott, hogy a zöldség­­termesztés öt évből kettőben ráfizetéses, háromban úgy-ahogy nyereséges. Mi mégis öt éve hitel nélkül gazdálkodunk! — Ez azt jelenti, hogy hústermeléssel nem is foglalkoznak? — Kiemelt ágazat a tojástermelés há­romszázezer tojónk van, évente ötven mil­lió tojást termelünk. Baromfihizlaló üzem­águnk évente 1200 tonna húst ad a közös asztalra. Sertés és marha tartásával azért nem foglalkozunk, mert takarmányt ter­melni itt a főváros közelében nem szabad. — Hogy folyik ez a hitel nélküli gazdál­kodás? — Bonyolult, sokrétű és sokprofilú gaz­daság a miénk. Ötvennégy önelszámoló egységben állítjuk elő a termékeinket. Nyolcvan mérnök és kétszáznegyven kö­zépfokú műveltséggel rendelkező ember vesz részt a termelésben. A számítógépes könyvelés következtében minden hónap tizedikén már ismerjük az előző havi gaz­dálkodás eredményeit. Az év ötödik hó­napjának végén, mivel addigra nyilvánva­lóvá válik, mit tudunk teljesíteni az éves tervből, mit nem, és hol mutatkozik tarta­lék, kibővített pártbizottsági ülésen vitat­juk meg hogyan tovább. A munkahelyi közösségek elmondják gondjaikat, nem az egyéni sérelmeiket sorolják, hanem a gaz­daság gondjait, a javítás érdekében. Fela­jánlják mit és hol tudnának jobban, többet termelni, ehhez milyen feltételeket igé­nyelnek a vezetéstől. Ekkor döntjük el, hogy a többletráfordítás behozza-e a többleteredményt. A módszer helyesnek bizonyult, legalábbis a számok ezt bizo­nyítják. — A több és jobb áru kitermeléséből mi a dolgozó haszna? — Minden önelszámolási egység meg­kapja a saját bértömegét. Ebben benne van a tavalyi bérszint és a két és fél százalékos előirányzott évi növekedés. Feltesszük a kérdést a tagoknak, hogy akarnak-e többet keresni. Ha igen, azt Ládákba mérik a friss gyümölcsöt Vitkay Kálmán, a mezőgazdasági főága zat vezetője a fiatal almafákat szemléli Az új tojótelep 16

Next

/
Thumbnails
Contents