A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-18 / 38. szám

Sfe -'r-Csöpögtető öntözéssel és gondos ápo­lással ügyelnek a kis fákra csak terven felüli nyereséges gazdálko­dással lehet elérni. S éppen ezt szolgálja a május végi kibővített pártbizottsági ülés. A tagság dönti el mit akar termelni s mennyit. A szövetkezet számára csak azt írták elő, hogy minden évben többet kell termelni, mert különben a csúcsvezetö­­ség nem kap semmi jutalmat. — Önök jelentős részt vállalnak a fővá­ros zöldséggel, gyümölccsel, tojással és baromfihússal való ellátásából. Mindezek termelése lehet annyira gazdaságos, hogy hitel nélkül tudjanak gazdálkodni? — Soklábon álló gazdaság a miénk, ezért tudunk megélni. Elsődleges és leg­főbb feladatunk a lakossági élelmiszerel­látás fokozása, színvonalának emelése, a választék bővítése. Ezzel foglalkozik a Mezőgazdasági Főágazat. Négy kertészeti üzemegységünk hatszáz hektáron gazdál­kodik. Huszonkét féle zöldséget termesz­tünk, alkalmazzuk a vízfüggönyös, a síkfó­lia és a szabadföldi termesztési módszere­ket. A vegyes zöldség mellett korai és nyári burgonyát, valamint szamócát is termesztünk. Földjeink nagyon rosszak, ezért önerőből saját tervezéssel, saját gé­pekkel és saját kivitelezéssel meliorációt, talajjavítást, vízelvezetést, tábiásítást végzünk. Ötéves programban tervezünk 220 hektár gyümölcsöt — nyári, őszi és téli almát — telepíteni. A Mezőgazdasági Főágazathoz tartozik még a szántóföldi növénytermesztés. Erre a célra a leggyen­gébb földjeinket használjuk, termésered­ményeink gabonafélékből az országos át­lag alatt vannak. Ide kell még sorolni a már említett állattartási ágazatot és a Mezőgazdasági Szolgáltató Üzemágat. A szolgáltatások a traktorüzem és a teher­gépjárműüzem, valamint a karbantartók részéről szövetkezeten belül önköltségi szinten vannak számlázva Ha a kapacitá­suk nincs kihasználva, vagy a megrende­lés nagy nyereséggel kecsegtet, más munkát is elvállalnak. És végén a nyeresé­get visszaosztjuk annak az ágazatnak. amely igénybe vette a szolgáltatást. Te­hát főleg a mezőgazdasági termelésbe, mert célunk annak fejlesztése. A szövet­kezet melléküzemági, ipari tevékenysége nagyon szerteágazó. Van sörpalackozó sütő-, nyomda-, fólia-, gumiüzem, takarító-, lyukkártya részleg, lakatos-, fémforgácso­ló, fémtömegcikk, rugóüzem, üzemi konyha, kenyérbolt, vegyesbolt és presz­­szó. Az ipari üzemek egyebek között kár­pitos dísz-szeget gyártottak, ami jelentős importkiváltó, deviza megtakarító tevé­kenység. Az ipari ágazat export termelése — a tőkés és a szocialista piacra történő szállítást együtt véve—össztermelési érté­kének 16 százaléka. Az exportra gyártott termékekből jelentős a kerékszerelés, a tengeri vitorlás hajótestek gyártása és a különféle rugóipari termékek. A szövetke­zeti beruházásokat az Építőipari Ágazat végzi. Mivel kapacitását a szövetkezet nem köti le tanácsi, vállalati, szociális, kommunális munkákat vállal. Az általuk végzett szövetkezeti beruházások közül a legfontosabbak az ipari csarnok kazánhá­zának elkészítése, a sörpalackozó szoci­ális épületének tető alá hozása, három tojóház megépítése. Ezen kívül részt ve­szünk még több gazdasági társulásban. Összesen hétben. — Mit takar ez a szó: gazdasági társu­lás? Más gazdasági egységekkel való társu­lás valamilyen tevékenység végzése céljá­ból. Ilyen például a TSZ kereskedelmi gazdasági társulás, amely országos vi­szonylatban egyesíti a termelő szövetke­zeteket. Nekünk a társulásban való rész­vétel évente 450 millió forint árbevételt hoz. A TSZKER GT jelentős részt vállal a főváros zöldség-gyümölcs és tojás ellátá­sában. Ez a gazdasági társulás 12 zöld­ség-gyümölcs kereskedelmi egységet és egy zöldségtisztító üzemet működtet. A kereskedelmi egységek — boltok — a fontosabb fővárosi piacokon megtalálha­tók. Nekünk is van saját boltunk. Kereske­delmi hálózatunkon keresztül más terme­lőszövetkezetektől és háztáji gazdaságok­ból felvásárolt zöldséget, gyümölcsöt, ter­ményt, takarmányt és tojást értékesítünk. Üzleti kapcsolataink kiterjednek a közvet­len lakossági, piaci áruellátás mellett nagyüzemi konyhák, honvédségi alakula­tok, kórházak és a Gyermekélelmezési Vállalat ellátására is. A Közért Vállalat részére igényének megfelelően előrecso­magolt árut szállítottunk. A gazdasági tár­sulás áruszükségletét a szövetkezet ter­meléséből és más szövetkezetekkel kö­tött, több éves szállítási szerződések tel­jesítéséből biztosítja. Kereskedelmi háló­zatunk dolgozói leleményességükkel, ru­galmasságukkal gyorsan alkalmazkodnak a piac változó igényeihez. — Csakugyan száz lábon áll ez a gazda­ság! — S ami a fő, hogy az Ipari Ágazat és az Építőipari Ágazat mindig nyereséges, ter­vét -rendszeresen túlteljesíti. Az elmúlt évben a Mezőgazdasági Főágazat is túltel­jesítette nettó árbevételi tervét, de a ked­vezőtlen időjárás, a mostoha taljaviszo­­nyok és más előre nem látható akadályok gyakran közbe szólnak, míg az ipari ágaza­tok fegyelmezett, eredményes munkával lehetővé teszik a nyereségterv teljesíté­sét, túlteljesítését. Évek óta az iparban szerzett nyereség teszi lehetővé, hogy a szövetkezet jelentős összege­ket fordíthat a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Ez a titka annak, hogy ná­lunk tele vannak az élelmiszerboltok, hogy oly bő a piacon az áruválaszték! FISTER MAGPA (A szerző felvételei) Emberi sorsok GYILKOSSÁG A FÉLEMELETEN . . .A büntetés bűntett-megelőző s neve­lő célja nem annak szigorú keménységé­ben. hanem inkább elkerülhetetlenségé­ben rejlik. Nem csak az a fontos, hogy egy-egy bűntettért a vétkes súlyos bün­tetést kapjon, hanem az is. hogy lehető­leg egyetlen törvényszegő cselekedet se maradjon felderítetlenül. . . (Idézet a Büntető Törvénykönyvből) 2. Amikor az idős férfi harmadszor is hiába csönget nővére ajtaján, előveszi zsebéből az esztendők óta nála levő pótkulcsot, és türel­metlen, kapkodó mozdulattal a zárba szúrja. De a kulcs csak egy darabkán csúszik be a zárba, ami azt jelenti, hogy az ö kulcsának párja bévulről van az ajtózárba dugva. Valakinek lennie kell a lakásban — villan át L. János fején a gondolat, és újra, hosszasan csöngetni próbál, bal kezével pedig erőtelje­sen dörömbölni kezd az ajtón. A lakásban azonban továbbra sem mozdul semmi, csu­pán a szomszédok sereglenek össze a szo­katlan jelenet láttán. A makacs ajtózárral a házmester is tesz egy eredménytelen kísérle­tet, aztán felajánlja: az erkélyen át megpró­bál bejutni a lakásba. Nem telik bele öt perc, és L. János a házmester s egy, a házban lakó további férfi kíséretében beléphet nővére lakásába, ahol feltűnően nagy a rendetlenség. Mindkét szo­ba és a konyha is üres. Az egyre inkább rosszat sejtő férfiak a fürdőszobában talál­nak rá Olga nénire: nyakán csaknem ujjnyi vastag kötél s egy drapp gyapjúsál. Valaki telefonálni szalad, de a készültségi orvos már csak az ötvenöt-hatvan órával korábban beállt halált tudja megállapítani, s rögtön jelenti az ügyet a bratislavai városi rendőrkapitányságnak. Perceken belül megérkezik a helyszínelő nyomozócsoport, és a bűnjelek alapján indo­koltnak tűnik a gyanú, miszerint Olga néni rablótámadás áldozata lett. Röviddel később a rendőrfőkapitányság nyomozási csoportjának néhány további szakembere érkezik a tetthelyre. § § $ Másnap elkészül a kórbonctani lelet. A hiva­talos zárójelentés is igazolja a korábbi felte­vést: a 77 éves asszony ruhaszárító kötéllel és gyapjúsállal elkövetett gyilkosság áldoza­ta lett. További nyomozók érkeznek a helyszínre. A gyilkos ugyanis, törvényszerűen, mindig a tetthelyen hagyja a legtöbb nyomot, és a rendőrök egyelőre még csak keresik a tettes vagy a tettesek leleplezéséhez vezető „forró" szálakat... Megélésükhöz jópár kérdésre kell választ adni: mi lehetett a gyilkosság motívuma?, egy személy vagy többen voltak a bűnelkövetők?, a gyilkos mennyire ismerte a tetthelyet?, az idős asszony tudott-e érté­kelhető nyomot hagyóan védekezni?, profik vagy alkalmi gazemberek voltak-e a bűnel­követők??? A rendőrségi laboratóriumokban közben a lakásban talált ujjlenyomatokat rögzítik és más biológiai vizsgálatok eredményeit érté­kelik ; sőt Olga néni ismerőseinek tanúvallo­mása alapján elkészül két fiatalember fan­tomképe is, akik alig egy hete, fölöttébb furcsán viselkedve, váratlanul betoppantak az idős asszony lakásába, majd néhány perc­cel később zavartan távoztak . . . A nyomozási csoportvezető a két fantom­kép egyikén a rendőrség régi „ismerősét": Tibort véli fölfedezni! § $ § Mint mindig, a városszéli kiskocsmában most is vágni lehet a füstöt. Dávid és Tibor az utóbbi két-három nap alatt alig keltek föl a kocsmaasztal mellől. Tízezer korona kész­pénzt s egy negyvenötezer koronás betét­könyvet jelentő örökségre hivatkozva gond­talanul fizetik a megszokott asztaltársaság egyre gyorsabb ütemben fogyó rundóit. Amikor egy óvatlan pillanatban magukra maradnak, Dávid mámoros, rosszalló pillan­tást vet Tibor felé és hevesen megragadja cimborája karját: — Azért megölnöd mégsem kellett volna Olga nénit. Meglátod, előbb-utóbb balhé lesz belőle. Tibor szemében harag szikrázik: — Pipogya fráter vagy, mondhatom! Igyál inkább és tartsd a szád. Addig fogsz huhog­ni, amíg tényleg fülön csípnek mindkettőn­ket. Föl a fejjel, öregem, jönnek vissza a többiek. A kiskocsmában, ahol mindig vágni lehet a füstöt, záróráig tart az italozás. § § § A nyomozási csoportvezető, a rendelkezésre álló tények alapján, ügyészi beleegyezést kér ahhoz, hogy házkutatással egybekötött láto­gatást tehessen Tibor lakásán. Amint kezében van a hivatalos beleegye­zés, azonnal indul az ismert címre, ahol igazolódni látszik a fantomkép sugallta felte­vés: Tibor huszonöt éves élettársnője riadt arccal hozza be az erkélyről a fölgombolyi­­tott ruhaszárítókötelet, amelynek eredeti hosszából épp az Olga néni lakásán talált kötéldarab hosszával megegyező rész hiány­zik! A csoportvezető és három társa a helyszí­nen marad. Éjjel fél tizenkettőkor bilincs kattan a részegen hazabotorkáló Tibor csuk­lóján, de a kihallgatással — a gyanúsított erősen ittas állapotára való tekintettel — egyelőre még várni kell. A kiskocsmában másnap futótűzként ter­jed Tibor letartóztatásának híre. Dávid, nyugalmat színlelve, mindenkinek fizet még egy rundót és sietve eltűnik. Ami­korra a rendőrség megérkezik, senki sem tudja megmondani, hová lett a szeppent arcú fiatalember. Tibor pontos személyleírása alapján orszá­gos körözést hirdetnek Dávid ellen, akit este­felé, a brnói vasútállomás büféjében — la­kossági bejelentés alapján — őrizetbe vesz a rendőrség. Alig hetvenkét órával a nyomozás megin­dítása után mindkét tettes rendőrkézen van. Másnap az ügyész és két ügyvéd jelenlété­ben a tetthelyen, Olga néni lakásában re­konstruálják a rablógyilkosság részleteit; és a bizonyítékok súlya alatt mindkét tettes beismerő vallomást tesz. A végső „számlát", több napig tartó tár­gyalás után, a bírósági büntetőtanács „állítja össze": a visszaeső bűnösnek számító Dávi­dot húszévi szigorított börtönbüntetésre, Ti­bort tizenegy esztendei szabadságvesztésre ítéli. 17

Next

/
Thumbnails
Contents