A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-11 / 37. szám

A Csemadok életéből ÚJ IDÉNY KEZDŐDIK Lezajlottak a nagy nyári rendezvények: a Jókai-napok, a zselizi Országos Népművészeti Fesztivál és a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély, a Dunamenti Tavasz és a többi, ezreket megmozgató bemutató. A legtöbb együttes most készíti a nyári munka mérlegét egyben már készül az új idényre. Ez teszi indokolttá, hogy szóljunk néhány szót kulturá­lis életünkről, az együttesekről, a továbblépés lehetőségéről. Nemzetiségi kultúránk ápolását — főleg a népi hagyományok gyűjtését és továbbfejlesz­tését — az öntevékeny együttesek végzik. Kissé missziós jellegű feladatukat a műkedve­lők gyakran példásan teljesítik. Bizonyítják ezt az említett rendezvények is, amelyek kifejezői az egy-egy időszakban a kultúra ápolása, terjesztése és fejlesztése területén elért ered­ményeknek. Jelentős sikernek tekinthető az a tény is, hogy a csehszlovákiai magyar amatőr művé­szeti mozgalom méreteit tekintve jóval na­gyobb, mint a tőlünk sokkal számosabb népe­ké. Mindez viszont érthető, hiszen a mozga­lom munkáját megkönnyíti, hogy van egy államilag támogatott szervezetünk, a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövet­sége, amelynek többek között az is a feladata, hogy szervezze és irányítsa a magyarlakta falvakban és vámsokban dolgozó amatőr mű­vészeti együtteseket A sok jó tapasztalat ellenére a mozgalom időszakos visszaesése, illetve hanyatlása ta­pasztalható. Ezt egyesek a televízió népszerű­ségének, térhódításának tulajdonítják. Jogo­san? Szerintem nem. A televízió a műkedvelők munkáját befolyá­solhatja és bizonyos tekintetben visszavetheti, szükségtelenné azonban nem teszi most és nem fogja szükségtelenné tenni a jövőben sem. Elsősorban azért mert az amatőr tevé­kenység nemcsak a mi esetünkben, ahol en­nek a mozgalomnak sajátos küldetése van, hanem mindenütt mindenki esetében hasz-A PRÁGAI FAUST-HÁZ Prágában még ma is Faust-háznak nevezik a Károly térnek egyik csinos külsejű házát, amely ma az Egészségügyi Intézet tulajdoná­ban van. Goethe — akinek munkásságát világszerte méltatják az idei jubileum alkal­mából — tette Faust nevét közismertté világ­hírű drámájában. Doktor Johannes Faust valóban élt (1485—1538), mágus, asztroló­gus és kuruzsló volt, s a néphit szerint az ördöggel között szövetséget. Goethe a való­ságot tudományosan megismerni akaró, küzdő, alkotó emberként formálta meg alak­ját, főmüvének tartott drámájában. De hát mi köze Faustnak a prágai házhoz? Talán lakott benne? Mi igaz a prágai Faust - házhoz fűződő legendákból? Ezek a kérdé­sek az Egészségügyi Intézet egyik orvosát is foglalkoztatják. Dr. Éva Stupková már évek­kel ezelőtt történelmi kutatásokba kezdett, s ennek eredményeként — 56 forrásmunka alapján — tanulmányt írt a Faust-házról. így tehát hiteles tájékoztatást, elfogadható vála­szokat adott, amikor a kérdések ügyében hozzá fordultam. Meglepett, amikor azt mondta, hogy ne­künk, magyaroknak is van valamelyes közünk a Faust-ház történetéhez. Az egyik forrás­munka szerzője ugyanis magyar volt: Gin­­dely András, aki Rudolf II. und seine Zeit című, németül megjelent munkájában az akkori Prága helytörténeti leírásával is foglal­kozott, többször is megemlítette, hogy az 1863—65-ös években milyen volt a Faust­­ház. Az egykori tulajdonosok közül Isaiás Suller felesége magyar volt. Suller, Mátyás király uralkodása idején vásárolta meg a házat, majd felesége, özvegységre jutva, eladta. És amikor 1816-ban ebben a házban működött „a titkos szállítmányozási parancsnokság", nemegy magyar származású katonatiszt la­kott itt. Egyébként a házat a XVI. század második felében építették, egy még régebbi, apátsági Ilyen kívülről. .. tulajdonban volt épület alapjaira. Ez a régeb­bi ház többször is lakatlan volt, háborúk idején, és a dögvészt, pestisjárványokat kö­vető időkben. Akkor is, amikor Kuttenberg (ma Kutná Hora) városból egy bizonyos Jo­hannes Faust — latinosított formában Faus­­tus — Prágába jött tanulni, s az akkor lakatlan apátsági házban talált magának szállást. Onnan a huszita háborúk kitörése­kor tűnt el. A házat a későbbi időkben is rendszerint olyan személyek birtokolták vagy bérelték. és Hyen bent a gyógyszertárban . .. 6

Next

/
Thumbnails
Contents