A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)

1982-09-04 / 36. szám

Következő számunk tartalmából: Lovicsek Béla: HOVÁ VEZET AZ ÚT...? Fister Magda: A MAI MAGYAR NÉPGAZDASÁG Balázs Béla: FIATALOK A RYSYN Miklósi Péter: KROMÉŔÍŽ Dénes György: BÚCSÚ EGRI VIKTORTÓL Zolczer János: HAGYOMÁNYOK - FEJLŐDÉS (Bulgária nemzeti ünnepe) Lacza Tihamér: AZ ÓKOR EMLÉKEZETE Címlapunkon Benda Tamás, a 24. oldalon Valter Bistika felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwal­­dovo nám. č. 6. Nyomja a Východo­slovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfi­zetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden posta­­hivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydava­teľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. 2 A Nap mérhetetlennek tűnő energiáját ■ elsőként a jeles görög tudós: Arkhimé­dész hasznosította, aki lencsék és gyüjtőtük­­rök segítségével gyújtotta fel a mai Siracusa helyén álló ókori Szürakuszát meghódítani akaró rómaiak hajóhadát... Manapság, több mint kétezer év múltán, egyre gyakrabban halljuk: érdemes haszno­sítani a napenergiát, hiszen előnyei figyelem­re méltóak. Az „üzemanyag", azaz a napsü­tés ingyen van, csupán a legszükségesebb vezetéket kell kiépíteni, az energiaátalakítás tiszta, úgyhogy a környezetszennyezés ve­szélye sem áll fenn. A napenergiával fütött berendezések üzembe helyezése emellett egyszerű is, hosszú az élettartamuk és a karbantartásuk szintén olcsó. Franciaország­ban például tavaly készült el az a napfalu, ahol minden ház tetején napcsapda van, s az előzetes becslések szerint az évi energia­­szükséglet 40—50 százalékát tudják így elő­teremteni! Nálunk, legalábbis egyelőre, eléggé gyer­mekcipőben jár még a napenergia hasznosí­tása, a napfűtés alkalmazása. A hazánknál hidegebb éghajlatú, keve­sebb napsütést élvező országokban már évek óta használnak ilyen berendezéseket; Csehszlovákiában egyelőre csak a Kroméŕíži Járási Szolgáltatási Vállalat morkovicei mű­helyében készülnek sugárgyüjtőlemezek. Az üzem vezetőinek tájékoztatása szerint, jelen­leg minden különösebb gond nélkül, bőven el tudják látni a hazai keresletet napkollekto­rokkal; bár az utóbbi időben rohamosan növekedni látszik az érdeklődök száma. A napenergia hasznosításának gyakorlati rész­leteit sokan próbálják megtudakolni levél­ben, de még többen vannak az olyanok, akik a napfűtés iránt kérdezősködve személyesen jönnek el Kroméŕížbe. Különösen minden hónap első keddjén, a havonta egyszer tartott konzultánsi napokon adják egymásnak sokan a kilincset e szolgál­tatási vállalat tanácsadói irodáiban. A minap a Zólyomi (Zvolen) Húsipari Válla­lat beruházási osztályának illetékes dolgozó­ja fordult meg Kroménzben, ahol a követke­ző párbeszéd zajlott le a két szakember között: „Mit szeretnének fűteni napenergiával?" — kérdezte a szolgáltatási vállalat techniku­sa. „Meleg vízre lenne szükségünk. Több ré­gebbi részlegünkben végzünk korszerűsítési és felújítási munkálatokat, Losoncon pedig új húsüzemet építünk. A gyártási folyamat­ban, de tisztasági célokra is állandóan szük­ségünk van a meleg vízre." — válaszolta a zólyomi vendég. „Mennyi lenne a napi szükséglet?" „Hát bizony ... eléggé sok!" „Értem, de azért mégiscsak jó lenne tudni, hogy üzemrészlegenként mit jelent ez a gyakorlatban? Ezer vagy tízezer litert?" „Talán két-három ezret. De az is lehet, hogy ötezret." „Elsősorban annak nézzenek utána, hogy mennyi a tervezett melegvízszükséglet, mert minél több sugárgyűjtőlemez fog kelleni, annál drágább lesz a berendezés. Ha a gyakorlatban aztán nem fogják kihasználni az így nyert vizet, akkor fölöslegesen maga­sak lesznek a ráfordítási költségek és lénye­gesen hosszabb lesz az egész beruházás megtérülési időszaka." „Talán egyéb adatokra is szükség lesz még?" „Természetesen! Például azt is tudni kell, milyen hőfokra kívánják fölmelegíteni a vizet és milyen téljesítménnyel bír majd az a berendezés, amely a felhős napokban vagy a téli hónapokban úgymond kisegíti a sugár­­gyüjtölemezeket. Ezek a kollektorok négyzet­­méterenként csaknem ötven kilós súllyal ne­hezednek a tetőszerkezetre. Gondolom, nem­árt, ha ezt is tudja." „A sugárgyűjtőberendezés alkalmazása milyen összegben tesz lehetővé energiameg­takarítást?" „Becslésem szerint, áprilistól októberig a melegvízellátás hagyományos költségeinek Nem is olyan régen még ezek a napkollekto­rok látták el meleg vízzel a hodosi (Vydrany) szövetkezet sertéshizlaldáját. Az új, központi hizlalda megépülése óta ez az ötletes berende­zés, sajnos, kihasználatlanul maradt... mintegy háromnegyedét takaríthatnák meg. Persze, okos gazdálkodás, célszerű felhasz­nálás mellett!" A két férfi még néhány apróbb részletet is megbeszél, aztán kézfogással búcsúznak. A zólyomi vendég keze talán már az ajtókilin­csen nyugszik, amikor a tanácsadást irányító technikus derűs arccal szól utána: „Úgy látszik, Zólyomban mostanában kezd divatba jönni a napcsalogatás... Ha jól tudom, tegnap a városi nemzeti bizottságról telefonon afelől érdeklődött valaki, vajon egy fürdőmedence vizét is lehetne-e napenergiá­val temperálni? Jó lenne, ha önök és a vnb összefognának mindkét ügyben!" Alig néhány perccel később újabb érdek­lődő: a Pilsen melletti žichlicei földműves­szövetkezet hőgazdálkodási technikusa lép a tanácsadói irodába. ... Másfél-két évtizeddel ezelőtt tájainkon ( szinte ismeretlen műszaki szakkifejezés volt a szoláris kollektor, azaz a sugárgyűjtőlemez. 2

Next

/
Thumbnails
Contents