A Hét 1982/2 (27. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-04 / 36. szám
Következő számunk tartalmából: Lovicsek Béla: HOVÁ VEZET AZ ÚT...? Fister Magda: A MAI MAGYAR NÉPGAZDASÁG Balázs Béla: FIATALOK A RYSYN Miklósi Péter: KROMÉŔÍŽ Dénes György: BÚCSÚ EGRI VIKTORTÓL Zolczer János: HAGYOMÁNYOK - FEJLŐDÉS (Bulgária nemzeti ünnepe) Lacza Tihamér: AZ ÓKOR EMLÉKEZETE Címlapunkon Benda Tamás, a 24. oldalon Valter Bistika felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 336—686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p. Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie, tel.: 522—72, 815 85 Bratislava. Index: 49211. 2 A Nap mérhetetlennek tűnő energiáját ■ elsőként a jeles görög tudós: Arkhimédész hasznosította, aki lencsék és gyüjtőtükrök segítségével gyújtotta fel a mai Siracusa helyén álló ókori Szürakuszát meghódítani akaró rómaiak hajóhadát... Manapság, több mint kétezer év múltán, egyre gyakrabban halljuk: érdemes hasznosítani a napenergiát, hiszen előnyei figyelemre méltóak. Az „üzemanyag", azaz a napsütés ingyen van, csupán a legszükségesebb vezetéket kell kiépíteni, az energiaátalakítás tiszta, úgyhogy a környezetszennyezés veszélye sem áll fenn. A napenergiával fütött berendezések üzembe helyezése emellett egyszerű is, hosszú az élettartamuk és a karbantartásuk szintén olcsó. Franciaországban például tavaly készült el az a napfalu, ahol minden ház tetején napcsapda van, s az előzetes becslések szerint az évi energiaszükséglet 40—50 százalékát tudják így előteremteni! Nálunk, legalábbis egyelőre, eléggé gyermekcipőben jár még a napenergia hasznosítása, a napfűtés alkalmazása. A hazánknál hidegebb éghajlatú, kevesebb napsütést élvező országokban már évek óta használnak ilyen berendezéseket; Csehszlovákiában egyelőre csak a Kroméŕíži Járási Szolgáltatási Vállalat morkovicei műhelyében készülnek sugárgyüjtőlemezek. Az üzem vezetőinek tájékoztatása szerint, jelenleg minden különösebb gond nélkül, bőven el tudják látni a hazai keresletet napkollektorokkal; bár az utóbbi időben rohamosan növekedni látszik az érdeklődök száma. A napenergia hasznosításának gyakorlati részleteit sokan próbálják megtudakolni levélben, de még többen vannak az olyanok, akik a napfűtés iránt kérdezősködve személyesen jönnek el Kroméŕížbe. Különösen minden hónap első keddjén, a havonta egyszer tartott konzultánsi napokon adják egymásnak sokan a kilincset e szolgáltatási vállalat tanácsadói irodáiban. A minap a Zólyomi (Zvolen) Húsipari Vállalat beruházási osztályának illetékes dolgozója fordult meg Kroménzben, ahol a következő párbeszéd zajlott le a két szakember között: „Mit szeretnének fűteni napenergiával?" — kérdezte a szolgáltatási vállalat technikusa. „Meleg vízre lenne szükségünk. Több régebbi részlegünkben végzünk korszerűsítési és felújítási munkálatokat, Losoncon pedig új húsüzemet építünk. A gyártási folyamatban, de tisztasági célokra is állandóan szükségünk van a meleg vízre." — válaszolta a zólyomi vendég. „Mennyi lenne a napi szükséglet?" „Hát bizony ... eléggé sok!" „Értem, de azért mégiscsak jó lenne tudni, hogy üzemrészlegenként mit jelent ez a gyakorlatban? Ezer vagy tízezer litert?" „Talán két-három ezret. De az is lehet, hogy ötezret." „Elsősorban annak nézzenek utána, hogy mennyi a tervezett melegvízszükséglet, mert minél több sugárgyűjtőlemez fog kelleni, annál drágább lesz a berendezés. Ha a gyakorlatban aztán nem fogják kihasználni az így nyert vizet, akkor fölöslegesen magasak lesznek a ráfordítási költségek és lényegesen hosszabb lesz az egész beruházás megtérülési időszaka." „Talán egyéb adatokra is szükség lesz még?" „Természetesen! Például azt is tudni kell, milyen hőfokra kívánják fölmelegíteni a vizet és milyen téljesítménnyel bír majd az a berendezés, amely a felhős napokban vagy a téli hónapokban úgymond kisegíti a sugárgyüjtölemezeket. Ezek a kollektorok négyzetméterenként csaknem ötven kilós súllyal nehezednek a tetőszerkezetre. Gondolom, nemárt, ha ezt is tudja." „A sugárgyűjtőberendezés alkalmazása milyen összegben tesz lehetővé energiamegtakarítást?" „Becslésem szerint, áprilistól októberig a melegvízellátás hagyományos költségeinek Nem is olyan régen még ezek a napkollektorok látták el meleg vízzel a hodosi (Vydrany) szövetkezet sertéshizlaldáját. Az új, központi hizlalda megépülése óta ez az ötletes berendezés, sajnos, kihasználatlanul maradt... mintegy háromnegyedét takaríthatnák meg. Persze, okos gazdálkodás, célszerű felhasználás mellett!" A két férfi még néhány apróbb részletet is megbeszél, aztán kézfogással búcsúznak. A zólyomi vendég keze talán már az ajtókilincsen nyugszik, amikor a tanácsadást irányító technikus derűs arccal szól utána: „Úgy látszik, Zólyomban mostanában kezd divatba jönni a napcsalogatás... Ha jól tudom, tegnap a városi nemzeti bizottságról telefonon afelől érdeklődött valaki, vajon egy fürdőmedence vizét is lehetne-e napenergiával temperálni? Jó lenne, ha önök és a vnb összefognának mindkét ügyben!" Alig néhány perccel később újabb érdeklődő: a Pilsen melletti žichlicei földművesszövetkezet hőgazdálkodási technikusa lép a tanácsadói irodába. ... Másfél-két évtizeddel ezelőtt tájainkon ( szinte ismeretlen műszaki szakkifejezés volt a szoláris kollektor, azaz a sugárgyűjtőlemez. 2