A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-08 / 19. szám

A Gsemadok életéből MÁSOK SZÁMÁRA IS PÉLDAMUTATÓAN Hét-ankét Nagymegyeren (Čalovo). Ezt meg­előzően, tizennyolc órai kezdettel a CSEMA DÓK 900 fős helyi szervezetének vezetőségi gyűlése. Korábban érkezünk a csallóközi kis­városba, Ozsvald Árpáddal, Lacza Tihamér­­ral és Prandl Sándorral. A szép napos időben ők városnézésre indulnak, s a felfedezés izgalmával térnek vissza: Nagymegyeren, a tejfeldolgozó üzem városában annyi a má­sutt hiánycikként számontartott sajt, hogy egy egész táskával vihetnének haza. Én nem tartottam velük, a könyvtárba tértem be, régi ismerősökhöz. Nyári Ferecné­­hez, a vezetőhöz és Kulcsár Margithoz, a könyvtár alkalmazottjához. A kastély .négy helyiségében ha szűkösen is) elfér a huszon­két ezer könyv, mint ahogy a parkban is jó helye van a bölcsödének, óvodának és gyer­mekjátszótérnek. A könyvtár hűvös terme­iben megfog a rend és a tisztaság, meg a könyvkölcsönzők elég nagy száma. Tavaly a nagymegyeriek 1343-an kölcsönöztek köny­veket. A kastély szomszédságában van a városi nemzeti bizottság. Lapos Ferenc elnök szin­tén régi ismerős bár jó ideje nem találkoz­tunk már, ha az emlékeztem nem csal, a CSEMADOK megalakulásának harmincadik évfordulójára rendezett nagyszabású nagy­megyeri ünnepségen jöttünk össze. Én befe­lé sietek az épületbe, hiszen a munkaidő már lejárt, ők kifelé igyekeznek. Elnök és titkár, Dobis László, a bratislavai Hydrostav igazga­tóját és az üzemi pártbizottság elnökét eresztették el előttem. A bős-nagymarosi vízilépcső-rendszer építőmunkásainak az üdültetését szeretnék Nagymegyeren megol­dani, s erre részben adódik is lehetőség. Fáradtnak látszanak elnök és titkár, de amikor azt mondom, még én is szeretnék valamit, mosolyogva vezetnek be hivatali szobájukba, mintha falon, folyosón, levegő­ben, mindenütt láthatatlanul lenne jelen a figyelmeztetés, a tisztségviselőnek minden esetben kedvesnek, előzékenynek, és kész­ségesnek kell lennie. Nem tartóztatom fel őket sokáig. Kölcsönkérem a Nemzeti Front választási programjának egy példányát, ér­deklődöm a legutóbbi népszámlálás nemze­tiségi megoszlásáról (Nagymegyer 85 %-ban magyar nemzetiségű), és megyek tovább. A kéznyújtásnyira levő városi művelődési ház­ba, amelynek első emeleti termében a CSE­MADOK helyi szervezet vezetőségi gyűlését tartja, ezt követi majd a Hét-ankét. Varga László elnök lelkes híve a kulturális munkának, a Hét tavalyi 36. számában az ő terjedelmes és tartalmas cikkével indítottuk a Vallomás lobogással című, a XIII. országos közgyűléshez kapcsolódó cikksorozatot, így most eltérek egyik legnagyobb CSEMADOK helyi szervezetünk munkájának átfogó is­mertetésétől. Inkább azt követem nyomon, hogyan néz ki egy ilyen nagy szervezet veze tőségi gyűlése. Lássuk a programpontokat. Varga László visszatekint a márciusi fela datokra, illetve teljesítésükre. Közgyűlési fel­ajánlásuk úgy szól, hogy 881 fős tagságukat 900-ra növelik. Ezt jóval a közgyűlés idő­pontja előtt sikerült elérni. Az is közgyűlési felajánlásuk volt, hogy a tagsági illetéket 100%-ig rendezik. Panaszra itt sem volt okuk. Aztán Varga László a klubrendezvé­nyek munkájáról beszélt. Két komoly akci­ójuk volt március hónapban. Beszélgetést szerveztek Lipcsei Györggyel. A találkozást kiállítással kötötték egybe. Az Arany János emlékest szintén jól sikerült. Hölgye István irodalomszakos tanár méltatta a költő mun­kásságát, s Pálos Márta pedagógus vezeté­sével a gimnázium és a közgazdasági szak­­középiskola tanulói kulturális műsort adtak. Része volt továbbá márciusi programjuknak a színjátszók aktivizálása. Összehívták a cso­port tagjait, s újra Konrád Józsefet kérték fel a kiválasztott darab betanítására. A terem­ben látható Püspöki Nagy Péter Boldogfa című könyvének néhány példánya. A helyi szervezet nyolcvan könyv eladását vállalta. Az áprilisi teendőkről szólva Varga László első helyen említette a CSEMADOK XIII. országos közgyűlését. Ezután következnek pontokba foglalva az április havi teendők, a - tulajdonképpeni klubrendezvények. Április 16-án vendégük lesz Ág Tibor, és Szvorák Katalin. Plakátokon és mindenféle más úton-módon hirdetik az érdekesnek ígérkező kulturális eseményt. Csendes László önálló előadói estje (Bolyaiak) is izgalmasan fontos­nak és tanulságosnak ígérkezik. A közönsé­get nemcsak helyből, a környező falvakból is szervezni akarják. Április 22-én Csallóköz költőivel találkoznak. Könyvtár és CSEMA­DOK helyi szervezet közösen rendezik a találkozót. Erre a hónapra esik még a CSE­MADOK lévai színjátszó csoportjának ven­dégszereplése. Érdekességnek számít, hogy a nagymegyeriek a színjátszókkal együtt a CSEMADOK lévai helyi szervezetének veze­tőségét is meghívták. A kölcsönös tájékozta­tást, tapasztalatcserét szükségesnek tartják. A vitában a vezetőségi tagot felszólalásuk­kal az elhangzottakhoz kapcsolódtak. Szó volt arról, hogy a kórus nőtagjainak a forma­ruhája már kopott, a CSEMADOK Központi Bizottságához és a járási nemzeti bizottság kulturális osztályához fordulnak anyagi tá­mogatásért. Morva Pál, a művelődési ház igazgatója bejelenti, hogy a húsvéti bál ren­dezését és a bevételt átengedi a CSEMA­DOK helyi szervezetnek. Az „egyebekben" Pálos Márta kolléganője nevében javasolja, hogy legközelebbi vezetőségi gyűlésükre hív­ják meg Szú Kálmánt, a gimnázium és a közgazgasági szakközépiskola igazgatóját s beszéljék meg vele az együttműködés szük­séges javításának feltételeit. Ennyit röviden egy nagy helyi szervezet vezetőségi gyűléséről. A hallotakhoz azt fűz­ném hozzá, hogy Nagymegyeren határozot­tak az elképzelések és konkrétak a tenniva­lók. Ezzel magyarázható, hogy a helyi szerve­zet mások számára is példamutatóan él, jónéhány ügyszerető, lelkes ember élteti. A Hét-ankét is eltérő volt annyiban, hogy már korábban kérdőlapot küldtek szét öt­vennyolc CSEMADOK-tagnak, válaszolják meg, mit olvasnak szívesen a lapban, mit szeretnének olvasni, mit hiányolnak a Hét­ből. Így Varga Lászlónak már csak az volt a dolga, hogy összegezze és ismertesse a véleményeket. Nekünk pedig, a szerkesztő­ség képviseletében jelenlevőknek, hogy vála­szoljunk a lap egészét és az egyes rovatok munkáját érintő kérdésekre. MÁCS JÓZSEF OSZTATLAN SIKER A CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) helyi szer­vezete nagy sikerű estet rendezett Arany Já­nos halálának 100. és Kálmán Imre születé­sének 100. évfordulója alkalmából. Az estet körülbelül négyszáz főnyi közönség jelenlété­ben Bogdán Márta tanárnő nyitotta meg Ba­bits Mihály verséből vett idézettel: Megmondom a titkát, édesem, a dalnak. Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat, Mindenik embernek a lelkében dal van És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének. Az hallja mások énekét is szépnek. A helyi szervezet Munkásdalárdája Liszt Ferenc Magyar ünnepi dalát adta elő, majd Drenko István szavalta el Gyurcsó István cseh­szlovákiai magyar költő Énekeljetek című köl­teményét amelyet a rozsnyói dalárda megala­kulásának 100. évfordulójára írt. A nagy múl­tú kórus az est első részében még háromszor lépett föl kórusművekkel, szlovák, ukrán és magyar népdalokkal. Szűnni nem akaró taps köszöntötte a pelsőci (Plešivec) Sajóvölgye énekkar szólóénekesének, Sz/izs Lászlónénak a fellépését, aki Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjéből adott elő néhány gyönyörű részletet. Badin Ádám és Szanyi Attila, az ifjúsági klub tagjai mókás macskaduója meg­nevettette a közönséget. Ezután Judt Arnold, a bratislavai Nemzeti Színház operaénekese, a város szülöttje ma­gyar és szlovák nyelven énekelt részleteket Kálmán Imre Marica grófnő című operettjéből. A világ pódiumain is ismert művész csodála­tos tenorjával végre szülővárosa hallgatóságát is lenyűgözte. Badin Ádám, a járási és kerületi szavalóverseny győztese Tőzsér Árpád Férfikor című versét szavalta nagy sikerrel. Szünet után a Munkásdalárda és az ifjúsági klub tagjai új oldalukról mutatkoztak be: Arany János Tengerihántás című balladáját han­gulatos folklór-jelenetben mutatták be Vass József vezetésével. Az idillikus, a hajdani falusi estét hűen bemutató jelenet osztatlan sikert aratott. Ki kell emelnünk fiatal táncosa­inkat is, akik párostáncukkal, valamint ver­bunkosukkal rég nem látott teljesítményt nyújtottak. Tóth Miklós A halálra táncoltatott leány — Sallay Szép Kata balladáját adta elő a nézők nagy tetszésére. A dalosestet Judt Arnold Bánk bán nagyári­ájával fejezte be. A hatalmas taps kétszer hívta vissza a színpadra a szeretett vendéget, a város szülöttét. A vélemény egyöntetű volt az estről. Az utóbbi évek legsikerültebb kultu­rális rendezvényének könyvelhető el Tököly Andorné TAVASZI SZÉL ... A CSEMADOK rozsnyói (Rožňava) járási bi­zottsága a CSEMADOK berzétei (Brzotin) helyi szervezetével közösen a napokban a berzétei művelődési otthonban rendezte meg a Tavaszi szél... című népművészeti vetélkedő körzeti elődöntőjét. A bemutatón a környék legjobb népművészeti együttesei léptek fel. A műsort zsűri értékelte. Véleményezése alapján a szi/i­­cei folklór-csoport, Kovács Imre szólóénekes, a szalóci vegyeskar, Ulman Gábor citerás, a várhosszúréti éneklő-csoport és a rudnai folk­lór-csoport jutott tovább. A nagy érdeklődéssel kísért berzétei bemu­tató megnyerte a közönség tetszését. Tóth Rozália 7

Next

/
Thumbnails
Contents