A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-23 / 4. szám

rok széles körű részvételével területükön tervszerűen irányítják, szervezik és bizto­sítják az országépítés munkáját a gazda­ság, a kultúra, az egészségügyi és a szoci­ális ellátás területén; elsőrendű feladataik közé tartozik, hogy gondoskodjanak a dol­gozók anyagi és kulturális szükséglete­inek mind tökéletesebb kielégítéséről; e célból gazdasági szervezeteket, kulturális, egészségügyi, szociális intézményeket lé­tesítenek és irányítják munkájukat. Biztosítják a társadalmi tulajdonnak és a dolgozó nép valamennyi vívmányainak, a társadalom szocialista rendjének védel­mét, a szocialista együttélés szabályainak megtartását, és szilárdítják a köztársaság védelmi képességét; biztosítják a törvé­nyek végrehajtását, ügyelnek megtartá­sukra, biztosítják a dolgozók és a szoci­alista szervezetek jogainak védelmét és megvalósítását s jogos érdekeik érvénye­sítését." A csehszlovák államszövetség létreho­zásával a nemzeti bizottságok irányításá­val a nemzeti köztársaságok vették át — kormányaik segítségével és a demokrati­kus centralizmus elvének érvényesítésé­vel. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK SZERVEI A nemzeti bizottságok szerveik segítségé­vel gyakorolják jogkörüket, teljesítik fela­dataikat. A nemzeti bizottságok szervei között munkamegosztás jön létre, amely­nek alapján kialakul a kölcsönös felada­tok rendszere. A nemzeti bizottságok több szervet hoz­nak létre. Ezek; — a plénum — államhatalmi szerv, — a tanács —■ végrehajtó szerv, — a szakbizottságok — kezdeményező, ellenőrző és végrehajtó szervek. A nemzeti bizottságok az 1960-as al­kotmánytörvény elfogadása óta bebizo­nyították, hogy a jelenlegi érvényes alkot-Harminc évvel ezelőtt. 1951-ben a CSKP KB határozata alapján alakították meg az Ukrán Dolgozók Kulturális Szö­vetségét azzal a céllal, hogy a párt- és állami szervekkel együttműködve a Nemzeti Front keretében sokoldalúan segítse a Csehszlovákiában élő ukrán (ruszin) dolgozók politikai, művelődési és kulturális igényeinek kielégítését a csehszlovák hazafiság és a proletár in­ternacionalizmus szellemében. Az UDKSZ a Nemzeti Front tagjaként a kezdeti időszaktól teljesítette ezt a feladatot az ukrán dolgozók körében, természetesen mindenkor figyelembe véve az ukrán dolgozók sajátos igényeit Eperjesen az évforduló ünnepségei ko­szorúzással kezdődtek. Az ünnepi plená­ris ülés küldöttei megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét Eperjes főte­rén. Ezt követően az Ukrán Nemzeti Színházban került sor a szövetség ünne­pi ülésére. Az UDKSZ harmincéves tevékenysé­géről Fedor Kovács, a szövetség titkára számolt be. Beszédében felelevenítette a szövetség megalakulásának körülmé­nyeit. s hangsúlyozta, hogy már a kezde­ti időszakban sikerült az ukrán nemzeti­ségű munkásokat és értelmiségieket megnyerni a szövetség számára. A meg­alakulást követő időkben a szövetség vezetősége arra ösztönözte egész tag­ságát. hogy teljes mértékben kapcsolód­janak be a szocialista társadalom építé­sébe. A népművelési és kulturális tevé­kenységről szólva Fedor Kovács elmond­ta. hogy az elmúlt harminc évben mint­mányjogi helyzetük, jogkörük, szervezeti felépítésük, tevékenységi formájuk kellő teret biztosít ahhoz, hogy teljesítsék a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait. Emlékeztétni keli egy nagyon fontos tényre: A CSKP XVI. kongresszusa pozití­van értékelte a nemzeti bizottságok mun­káját, s így határozta meg a jövőbeni feladataikat: „A gazdasági és társadalmi fejlődés feladatai megkövetelik, hogy lé­nyegesen fokozódjon a nemzeti bizottsá­gok tevékenységének hatékonysága, el­sősorban a területi körzetek komplex gaz­dasági és szociális fejlesztési tervének végrehajtása során. Elsősorban arról van szó, hogy a nemzeti bizottságok jobban használják fel saját anyagi és pénzforrása­ikat a társadalmi feladatok teljesítésére, az állampolgárok szükségleteinek kielégí­tésére, hogy hatékonyabban befolyásolják a munkaerő ésszerűbb kihasználását a beruházások hatékonyságát és a gazdasá­gosságot. Szükséges, hogy a nemzeti bizottságok fejlesszék és javítsák a szolgáltatásokat, jobban kielégítsék a lakosság szükségle­teit az ellátás, a lakásépítés, a közlekedés, a közrend terén, törődjenek a városok és falvak tisztaságával, hogy még aktívab­ban hozzájáruljanak az állampolgárok ne­veléséhez, az emberek nyugodt életének m egteremtéséhez. Elengedhetetlenül szükséges szilárdíta­ni a nemzeti bizottságok jogkörét a váro­sokban, a központi községekben (igazga­tási alközpontokban) és a lakótelepeken." Az eddigi tapasztalatok alapján feltéte­lezhető, hogy a nemzeti bizottságok siker­rel teljesítik a CSKP XVI. kongresszusán meghatározott feladatokat. Dr. JAROSLAV CHOVANEC kandidátus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa egy húszezer különböző előadást szer­veztek. amelyeknek többsége politikai, társadalmi és egyéb jelentős esemé­nyekhez és évfordulókhoz kapcsolódott. A szövetség munkájának leglátványo­sabb megnyilvánulásai közé tartozik a Svidniken évről évre megrendezett kul­turális ünnepség, amelyen egy-egy alka­lommal általában ötven együttes — mintegy 2500 szereplővel — lép fel. 30—35 ezer néző előtt. A vers- és próza­mondók versenyét Medzilaborecben rendezik meg évente. Ezenkívül szervez­nek dráma fesztivált, énekkari fesztivált, író-olvasó találkozókat az itt élő ukrán írókkal. A szövetség életéről szólva meg kell említeni, hogy a 273 helyi szervezet ösz­­szesen 10 165 tagot tömörít. Az is ide kívánkozik, hogy 184 különböző együt­tes tevékenykedik a helyi szervezetek­ben. Az UDKSZ KB kiadásában három ukrán nyelvű lap is megjelenik. A Nove Zsityja. a Druzsno Vpred és a Dukla. Fedor Kovács beszámolója után Ľudo­vít Pezlár üdvözölte beszédében a jubi­láló szövetséget, s értékelte annak har­mincéves tevékenységét. Az ünnepi ple­náris ülés után került sor Alekszander Duhnovics szobrának a megkoszorúzá­sára. Délután pedig az Ukrán Nemzeti Színház színpadán ünnepi műsorra ke­rült sor. amelyen az UDKSZ legjobb nép­­művészeti együttesei és szólistái szere­peltek. GÁL SÁNDOR VASKÓ GYULA felvétele Hétvégi levél KURUCZ OTTÓ felvétele Közeleg a február, és habár még javában tart a tél. lassan, de biztosan közeledik a tavasz. Már nem is hosszú idő választ el bennünket attól a pillanattól, amikor a szövetkezeti földeken, a kiskertekben megjelennek az első földművesek, kiskertészek, felzúgnak a gépek, és megkezdődik az új termésért való harc. Ám amíg ez a pillanat bekövetkezik, még sok munkát kell elvégezni, főleg a mezőgazdasági üzemekben, ahol ma az egyik legfontosabb feladat a gépeket minden tekintetben úgy felkészíteni, hogy maradék nélkül, a lehető legjobb minőségben el lehessen végezni velük a tavaszi munkákat Halasztást nem tűrő feladatok ezek. mert ebben az esztendőben nagy és igényes feladatok állnak mezőgazdaságunk előtt nemcsak a kenyér- és takarmánygabona megtermelése, de az állati termékek termelése területén is, ami szorosan összefügg a takarmányalap növelésével, illetve a takarmányalap mennyisége és az állattenyésztés feladatai közötti olyan összhang megteremtésével, amely feltétlenül biztosítja azt. hogy mezőgazdaságunk több húst. tejet vajat termeljen a lakosság számára. Ha az igényességről beszélünk, akkor nem utolsósorban azt is hangsúlyozni kell. hogy az állati termékek termelése növekedésének problémáját önerőből, saját takarmányalapunkra támaszkodva kell megoldani, kiiktatva a takarmányimportot, amely jelentős megterhelést jelent minden évben az államháztartás számára. Le kell vonni a tanulságot a tavaly mutatkozott takarmányhiányból, és minden szövetkezet mezőgazdasági üzem termelési tervének kidolgozásakor feleletet kell adni arra: mit és hogyan kell csinálni ahhoz, hogy a tavalyihoz hasonló helyzet ne álljon elő a takarmányalap tekintetében. Gazdaságosan ki kell használni a réteket legelőket és nem utolsósorban az öntözőberendezések és a kemizálás adta lehetőségeket is. Valamennyi mezőgazdasági üzem alaposan, de ugyanakkor reálisan mérje fel a lehetőségeket, és mozgósítson minden erőt — embereket és gépeket — e feladatok teljesítésére. Mindez magas fokú felelősséget jobb munkaszervezést követel meg minden mezőgazdasági dolgozótól, de főleg a különböző szintű mezőgazdasági irányító szervektől, mert sok függ ezek következetességétől és a kitűzött feladatok teljesítésének hatékony ellenőrzésétől. A tavaszvárás tehát az adott helyzetben fokozott alkotó gondolkodásra kell hogy késztessen minden mezőgazdasági dolgozót. Fel kell nőni a feladatok nagyságához, ami annál inkább is szükséges, mert a kenyérgabona, a takarmány és az állati termékek termelése területén előttünk álló igényes feladatokat lényegében ugyanolyan nagyságú mezőgazdasági területen kell megoldani, mint az elmúlt évben. Ezzel kapcsolatban ismét felmerül a termőföld védelmének kérdése is. mert a termőterületek minden párt- és kormányhatározat ellenére állandóan fogyatkoznak, és úgy látszik, ezt az irányzatot nem tudja megállítani semmilyen központi határozat, de csakis az adott konkrét helyzetben — főleg a különböző szintű nemzeti bizottságok és mezőgazdasági üzemek részéről hozott ellenőrző és szervezési intézkedések. A mezőgazdasági problémák megoldásához tartozik a nehezen megművelhető földek kihasználása, főleg a kiskertészek munkájának útján, kik már nemegyszer igazolták, hogy nagy szorgalommal olyan területeket lehet termővé tenni, zöldség- és gyümölcstermelés céljaira hasznosítani, amelyek korábban, terméketlennek nyilvánítva, parlagon hevertek. A nemzeti bizottságoknak bátrabban kell hozzájárulni az ilyen területek parcellázásához a Kiskertészeti Szövetség tagjai részére. Hisz ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy több gyümölcs és zöldség kerüljön a dolgozók asztalára. 3

Next

/
Thumbnails
Contents