A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-26 / 26. szám

onnan pislog az érthető és érthetetlen kinti világra. Táncos kedvét azonban nem viszi magával a sírba. Folytatói vannak és nem is kevesen. Még mielőtt a fennsíki faluba értem volna, úgy hallottam, hogy a jelenleg húsztagú tánccsoportnak nyolc házaspár tagja van, s még ennél is érdekesebb, hogy Fodor Zoltán és Fodor Éva személyében édesapa táncol a lányával, az idős, nyolcvanesztendős Farkas Pista bácsi meg Blatnyík Éva óvónővel járja. Flagyományőrző népi táncot mutatnak be. Témáját az e vidékre jellemző pásztoréletből merítik. A távoli gömöri falu, Ftadnót, a Pósák faluja. Borzova a Farkasoké. Alig térek be a községbe, máris Farkassal találkozom. Far­kas Bálint (Deákos Farkas szomszédja) a ház előtti kiskertben öntözi a petúniát. Ha már hozta az asszony, elültették, élni kell. Borús, álmos vasárnap reggel járok Borzo­­ván. Mintha Farkas Bálinton kívül mindenki más aludna. Nyugdíjas ember. A tranzit gáz­vezeték kompresszor állomásán dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Most már a ház körüli teendők végzésében talál örömet. A petúnia megöntözése után hátra megy majd a fóliához, a paprika és paradicsom palán­tákhoz. A lánya. Farkas Éva, a CSEMADOK helyi szervezet titkára, még alszik. Későn feküdt le. A prágai Népi Egyetem levelező tagoza­tán számítástechnikát tanul. Kassán érettsé­gizett a magyar tanítási nyelvű ipari szakkö­zépiskolában. A kuntapolcai vasöntödében a megmunkálóműhely termelési felügyelője. Az udvarra kitett asztalhoz ülök le. Farkas Bálintné rosszallóan csóválgatja a fejét. Mi­ért oda, a piszkos asztalhoz? Miért nem a házban várom a lányát? Míg Farkas Évát várom, az anyjától kérdezem: — Eljár Gombaszögre? — Mentem, mikor mehettem. Etető vol­tam a szövetkezetben, nem nagyon találtam helyettest. Ki választotta volna az istállót Gombaszögért cserében? Lánya végre megjelenik az ajtóban. Álmo­san, reggeli kábulatban köszön. S ő maga is leül az udvarra kitett, vagy az udvaron felej­tett asztalhoz. Várja, miért keresem. — Gombaszög miatt? — mondja, és mo­solyog. — Már ilyen közel van? Igaz, tudhat­nám, hiszen a tánccsoportunk Zselizre is kapott meghívót, s ott lesz Gombaszögön is. S ha mi ott leszünk, ott lesz kísérőként az egész falu. Mert akkor is ott van, ha mi nem szerepelünk. A legutóbbi évzáró taggyűlésen választottak meg a helyi szervezet titkárá­nak. A tánccsoport mozgalmas életet él. Nemrégen járt Magyarországon. Igen nagy volt a siker. Nyolcvanesztendős táncosunk, idősb Farkas István nagy elismerésben ré­szesült. Büszke lehet Blatnyík Éva „fürge" lábú partnerére. Zselizre más műsorral men­tünk. Át kellett hangolódnunk. Gombaszö­gön sem akarunk szégyenben maradni. Mert akárhol is jár a csoport, számunkra ez a legfényesebb hely. Gombaszögön lenni olyan érzés, mint mikor legszebb ruháját ölti magára az ember. — Mióta tagja a CSEMADOK-nak és ré­szese az Országos Kulturális Ünnepélynek? — Tizenöt éves korom óta. Kassán is aktív tagja voltam a Fábry Zoltán ifjúsági klubnak. — Sok Borzován a CSEMADOK-tag? — A falu lakosságának egyharmada. S ami nem kis örömünk, hogy sok a CSEMA­­DOK-ban a fiatal. És már a házban folytatjuk a beszélgetést, a szépen berendezett ebédlőben. Apró Sajó-menti falvak fölött, a napot elrejtő felle­gek alatt, a fennsíkon, amely a gombaszögi ünnepélyt éltető emberek szülőföldje .. . MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei vagyunk. Ha nem mennénk, akkor is ott volnánk. Szélcsendben ide hallatszik a zene, a dalolás. Könyökölnék az ablakban, és haj­nalig hallanék mindent. — Mióta tud Gombaszögről? — Mikor a szüleim iskolába adtak, az ábécét meg kellett tanulnom, de azt nem, hogy mi történik a gombaszögi tisztáson évről évre. Alig hagytam el a bölcsőt, már belevésődött a tudatomba. Anyu véste bele. Gombaszög a magyar dolgozók legnagyobb ünnepe. S oda mindenki elmegy, aki moz­gatni tudja a lábát. Sokan több száz kilomé­tert utaznak. Mi maradnánk itthon, akik az erdő hűvösében sétálhatunk odáig? — Mi vonzza Gombaszögre a tizennyolc éves lányt? — Úgy megyek oda, hogy összetalálko­zom régi osztálytársaimmal. Meg hogy látni fogom a rengeteg embert. Olyankor szeret­nék kezet fogni mindenkivel, akik úgy örül­nek a kétnapos Országos Kulturális ünne­pélynek mint én. Tele vagyok várakozással. Vajon milyen lesz az idei két nap? S ha vége van, akkor sincs vége. Sokáig foglalkozunk a látottakkal. Dicsérünk, elmarasztalunk mű­sorszámokat. Persze, a zene kerül leggyak­rabban szóba. Rajongásig szeretjük a ze­nét ... Borzova egy másik község ugyanazon a fennsíkon. Lélekszámát tekintve egyharmada az árkon-bokron keresztül három kilométerre fekvő Szilicének. Innen légvonalban, vagyis szántón, legelőn, erdőn keresztül hat kilomé­ter a gombaszögi tisztás. Borzova a hosszúszói (Dlhá Ves) Aranyka­lászhoz tartozó szövetkezeti község. Juh és szarvasmarha tenyésztéséről régóta ismert. Akárcsak Deákos Farkas bácsi a táncos lá­báról, vígságos természetéről. Ki ne emlé­kezne árvalányhajas kalapjára, természete­sen szép táncos mozdulataira nem is olyan régen, a Tavaszi szél... országos döntőjé­ben. Ahogy hallom, Deákos Farkas bácsi fölött is eljárt az idő. A hajdan Karády Katalin érdeklődését is felkeltő jó megjelenésű pa­rasztember udvaron, házon belülre szorult, Egy kis ízelítő a szi/icei tánccsoport műsorából A szilicei táncosok a gombaszögi kulturális ünnepről beszélgetnek 13

Next

/
Thumbnails
Contents