A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-02 / 1. szám
A Gsemadok életéből a tagtoborzás területén, s nem ritka a 25—30 százalékos szervezettség sem. Igaz, hogy ezek általában kisebb községek, de így is minden elismerést megérdemelnek az odaadó munkát végző lelkes szervezők. A község lakosságához viszonyítva a legmaga sabb szervezettségi arányt lllésházán, 01- gyán. Vámosfaluban, Csenkén, Bögellőn, Bakán, Gombán, Nagypakán és Nagyszarván sikerült elérni. A taglétszám növelésében sok gond-baj volt a járás rendkívül gyorsan fejlődő városa inak helyi szervezeteiben. A járás három vá rosa közül először Somorján sikerült a tag létszám emelésében komolyabb eredményt elérni (800 tag). Ezt követően Nagyme gyérén emelték a taglétszámot szinte a dup Iájára (870 tag). A legnagyobb tartalékok e tekintetben a járási székhelyen, a dunaszerdahelyi szervezetnél voltak, ahol még 1980 elején is csupán 5 százalék körüli volt a szervezettségi arány. A döntő fordulatra Dunaszerdahelyen az idén, 1981-ben került sor. Az év elejétől itt a taglétszámot több mint 500-zal sikerült emelni, s így jelenleg már 1400 tagot tartanak számon, de még így sem sikerült a 10 százalékos szervezettségi arányt elérni. A XIII. országos közgyűlésig tervezett 11 ezres taglétszámot már sikerült elérni. E szép eredmények ellenére vannak még tartalékaink a járás mindhárom városában, továbbá Bősön, Alistálon, Ekemunka csen, Nyárasdon, Vásárúton és Pozsonye perjesen. A dunaszerdahelyi járásban gazdag hagyományai vannak a színjátszásnak és a kisszínpadi formáknak. Az elmúlt öt esztendőben színjátszó csoportjaink 38 egész estét betöltő színdarabot tanultak be. A bemutatók száma elérte a kétszázat, a nézők száma pedig megközelítette a negyvenezret. A színjátszás terén a legkövetkezetesebb és legrendszeresebb tevékenységet az Oláh Ödön vezette vámosfalusi csoport fejti ki. Évről évre új darabot tanulnak be s visznek színre nagy sikerrel otthon és a szomszédos községekben. Már több ízben győztek a színjátszók kerületi fesztiválján és szerepeltek sikeresen a Jókai-napokon. A dunaszerdahelyi színjátszók is nagyszerű eredményeket értek el az utóbbi 2—3 / évben. 1979-ben a Járási Népművelési Központ, 1980-ban pedig a CSEMADOK helyi szervezete és a Városi Művelődési Ház közös csoportjaként hódította el a pálmát a Jókainapokon. Az idén pedig a pozsonyeperjesi és a nagymegyeri színjátszók képviselték eredményesen járásunkat az országos seregszemlén. Az eddigiekből kitűnik, hogy az amatőr színjátszás országos viszonylatban is előkelő helyen áll, hiszen az utóbbi években a Jókai-napokon ha nem az első, akkor a második vagy a harmadik helyen is Szerdahely végzett. A szép eredmények, sikeres szereplések azonban nem jelentik azt. hogy már nincs további tennivaló ezen a téren. Sőt, > nagyon sok munka vár még ránk, mert egyáltalán nem lehetünk elégedettek például a i színjátszó csoportok számával, hiszen az I említetteken kívül csupán Várkonyon és Gel( lén tartunk nyilván rendszeres tevékenységet kifejtő csoportot. Tudjuk, hogy a járás viszonyai között sokkal több színjátszó együttes A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE SZELLEMÉBEN VÉGZETT ALKOTÚ TETTEKKEL - NÉPÜNK KULTÚRÄLIS ÉLETÉNEK GAZDAGlUSÜÉRT ! /\ bőst csallóközi dal es tanciinne/jely. Mayyarics Vince, az S/ĹKľ dunaszerdahelyi /urasi bizottságának vetető titkára ünnepi beszédét tartja Az 1980-ban tartott járási konferencia mun- A /arasi konferencia küldöttei az 1981. évben kaelnöksége működésére is adottak a feltételek. Számos csallóközi községben működött az ötvenes évek végén messze földön híres színjátszó együttes, s bizony már jó néhány év óta nem hallatják hangjukat. A kisszínpadi tevékenység terén is példamutató mozgás mutatkozott néhány évvel ezelőtt a járásban. Elég ha csak a Fókuszt említjük, amelyet a Járási Népművelési Központ tartott fenn, s hamarosan országos hírnévre tett szert nagyszerű szereplői és tehetséges rendezője révén. Számos kirobbanó siker, nagyszerű szereplés után azonban a Fókusz szereplöhiány és egyéb problémák, nehézségek következtében feloszlott. Akkoriban úgy tűnt, hogy a Fókusz után keletkezett űrt teljes mértékben kitölti majd a somorjai helyi szervezet Üzenet irodalmi színpada. A somorjaiakról elmondhatjuk, hogy „jöttek, láttak, győztek", hiszen nem sokkal a megalakulás, illetve az első bemutatkozás után a csúcsra kerültek, országos első helyezést értek el a Jókai-napokon. A győzelem után mint az üstökös eltűntek, az Üzenet is feloszlott. Azóta — sajnos — nincs a járásban egyetlen rendszeres tevékenységet kifejtő kisszínpad sem, egy-két alkalmi összeállítással csupán a várkonyiak és az alistáliak szerepeltek. Az utánpótlást tekintve örvendetes viszont a gyermek kisszinpadok ígéretes indulása, szereplése. A dunaszerdahelyi Kis Fókusz a nagy elődök nyomdokait követve már kétszer is első helyen végzett a Dunamenti Tavasz országos seregszemlén. Derekas munkát végez a nagylégi általános iskola Május kisszínpada is, amelyről a Dunamenti Tavaszon elért második és harmadik helyezésük tanúskodik. E kettőn kívül még öt gyermekcsoport működik a járásban, s reméljük, felnőtt korukban is hűek maradnak ezek a ma még csak tizenévesek ehhez a nemes kulturális tevékenységhez. Az énekkari mozgalom terén az utóbbi években szép eredményeket mondhat magáénak a dunaszerdahelyi járás. Kórusaink évek óta előkelő helyezéseket érnek el a galántai Kodály-napokon. A kitartó szorgalom és rendszeres munka először a Pokstaller László vezette somorjai Híd vegyeskar számára hozta meg a megérdemelt sikert és elismerést; 1978-ban aranykoszorús minősítést kaptak. Az idei év pedig a Jarábek Imre karnagy által irányított dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskar számára volt eredményes, második helyezést értek el a galántai országos seregszemlén. (A szerdahelyi énekkar 1981. november 14-én vette fel a Bartók Béla nevet). A névadományozó oklevelet ifj. Bartók Béla látta el kézjegyével, amikor az édesapja, a világhírű zeneszerző centenáriuma alkalmából rendezett nagyszabású nemzetközi kórustalálkozó vendégeként Dunaszerdahelyen tartózkodott. E két országos viszonylatban is jelentős kóruson kívül Nagymegyeren, Dióspatonyban és Bősön működik még rendszeresen énekkar. Sajnos, a felsöpatonyi és alistáli vegyeskar — a régi fájós kérdés a szakemberhiány következtében — éneklőcsoporttá alakult át. A pozsonyeperjesi szép sikereket megért kórus pedig — néhány évi kényszerszünet után — az idén ősszel kezdte meg újból a rendszeres próbákat. Az énekkari mozgalom népszerűsítése és az előbbre lépést, a magasabb színvonal elérését biztosító tapasztalatcsere céljából Somorján, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren és Dióspatonyban évente rendszeresen sor kerül nagyszabású kórustalálkozó rendezésére, hazai és külföldi kórusok részvételével. A kórusok mellett fontos küldetést teljesítenek az éneklöcsoportok is elsősorban a csodálatosan szép és bizony sokszor már csaknem teljesen elfelejtett népdalok felelevenítésével és közkinccsé tételével. Jelenleg a járás községeiben 18 éneklőcsoport működik. Ezek a legtöbb esetben a helyi közönséget szórakoztatják a különböző évfordulók és nevezetes események tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmából. A népdalok művészi tolmácsolásában aktív részt vállalnak a citerazenekarok is. Jelenleg hét citerazenekart tartunk nyilván, köztük a Patócs Lajos vezette hodosiak tevékenységét kísérte a legnagyobb siker. Valóban felejthetetlen élményt jelent a hallgatóság számára a három nemzedékből eggyé ötvöződött 16 tagú citerazenekar játéka. E nagyszerű együttes az 1980-as országos spartakiád alkalmából Prágában is — több tízezres közönség előtt — sikeresen szerepelt a dunaszerdahelyi járás képviseletében. A néptánchagyomány ápolása és terjesztése terén országos viszonylatban is elismerésre méltó tevékenységet fejt ki két együttesünk ; a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ égisze alatt működő Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, valamint az öt évvel ezelőtt alakult és jelenleg a CSEMADOK helyi szervezete és a Városi Művelődési Otthon által fenntartott Csalló Népművészeti Együttes. Évek óta mindkét élegyüttes rendszeres résztvevője az országos seregszemlének és egyéb kulturális rendezvényeknek. De — sajnos — a két élegyüttes mögött már hosszú idő óta nagy űr tátong, hiszen évek óta egyetlen rendszeres tevékenységet kifejtő tánccsoportja sem volt a járásnak. Örömmel tölt el bennünket, hogy e hiányosságról már csak múlt időben beszélhetünk, mert néhány évvel ezelőtt Hódosban, tavaly Nagymegyeren, az idén pedig Dióspatonyban szép jövővel kecsegtető tánccsoportok alakultak. Reméljük. hamarosan sikerül felzárkózniuk a két élegyüttes mellé, s példájukat más községek fiataljai is követik majd. Az irodalom népszerűsítése, a könyv iránti szeretet elmélyítése és az olvasás — az állandó önképzés — iránti igény felkeltése szintén szövetségünk egyik jelentős feladata. Sikeres teljesítését nagyban elősegítik a jól előkészített és megszervezett író-olvasó találkozók. Ezekre általában az író 100—150 müvének megvásárlása és elolvasása után kerül sor. így érdekes kérdések vetődnek fel, hasznos és kölcsönösen tanulságos eszmecsere alakul ki a szerző és olvasói között. A dunaszerdahelyi járásban a CSEMADOK- szervezetek évente általában 25—30 író-olvasó találkozót tartanak, amikor is 40—50 ezer korona értékben találnak gazdára a csehszlovákiai magyar szerzők legújabb alkotásai. MAG GYULA a CSEMADOK KB és a dunaszerdahelyi járási bizottsága elnökségének tagja, a népművelési szakbizottság elnöke
