A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-02 / 1. szám

A Gsemadok életéből a tagtoborzás területén, s nem ritka a 25—30 százalékos szervezettség sem. Igaz, hogy ezek általában kisebb községek, de így is minden elismerést megérdemelnek az odaadó munkát végző lelkes szervezők. A község lakosságához viszonyítva a legmaga sabb szervezettségi arányt lllésházán, 01- gyán. Vámosfaluban, Csenkén, Bögellőn, Ba­kán, Gombán, Nagypakán és Nagyszarván sikerült elérni. A taglétszám növelésében sok gond-baj volt a járás rendkívül gyorsan fejlődő városa inak helyi szervezeteiben. A járás három vá rosa közül először Somorján sikerült a tag létszám emelésében komolyabb eredményt elérni (800 tag). Ezt követően Nagyme gyérén emelték a taglétszámot szinte a dup Iájára (870 tag). A legnagyobb tartalékok e tekintetben a járási székhelyen, a dunaszer­­dahelyi szervezetnél voltak, ahol még 1980 elején is csupán 5 százalék körüli volt a szervezettségi arány. A döntő fordulatra Du­­naszerdahelyen az idén, 1981-ben került sor. Az év elejétől itt a taglétszámot több mint 500-zal sikerült emelni, s így jelenleg már 1400 tagot tartanak számon, de még így sem sikerült a 10 százalékos szervezett­ségi arányt elérni. A XIII. országos közgyűlé­sig tervezett 11 ezres taglétszámot már sikerült elérni. E szép eredmények ellenére vannak még tartalékaink a járás mindhárom városában, továbbá Bősön, Alistálon, Eke­munka csen, Nyárasdon, Vásárúton és Pozsonye perjesen. A dunaszerdahelyi járásban gazdag ha­gyományai vannak a színjátszásnak és a kisszínpadi formáknak. Az elmúlt öt eszten­dőben színjátszó csoportjaink 38 egész es­tét betöltő színdarabot tanultak be. A bemu­tatók száma elérte a kétszázat, a nézők száma pedig megközelítette a negyvenezret. A színjátszás terén a legkövetkezetesebb és legrendszeresebb tevékenységet az Oláh Ödön vezette vámosfalusi csoport fejti ki. Évről évre új darabot tanulnak be s visznek színre nagy sikerrel otthon és a szomszédos községekben. Már több ízben győztek a színjátszók kerületi fesztiválján és szerepel­tek sikeresen a Jókai-napokon. A dunaszerdahelyi színjátszók is nagysze­rű eredményeket értek el az utóbbi 2—3 / évben. 1979-ben a Járási Népművelési Köz­pont, 1980-ban pedig a CSEMADOK helyi szervezete és a Városi Művelődési Ház közös csoportjaként hódította el a pálmát a Jókai­­napokon. Az idén pedig a pozsonyeperjesi és a nagymegyeri színjátszók képviselték ered­ményesen járásunkat az országos sereg­szemlén. Az eddigiekből kitűnik, hogy az amatőr színjátszás országos viszonylatban is előkelő helyen áll, hiszen az utóbbi években a Jó­kai-napokon ha nem az első, akkor a máso­dik vagy a harmadik helyen is Szerdahely végzett. A szép eredmények, sikeres szerep­lések azonban nem jelentik azt. hogy már nincs további tennivaló ezen a téren. Sőt, > nagyon sok munka vár még ránk, mert egyál­talán nem lehetünk elégedettek például a i színjátszó csoportok számával, hiszen az I említetteken kívül csupán Várkonyon és Gel­( lén tartunk nyilván rendszeres tevékenységet kifejtő csoportot. Tudjuk, hogy a járás viszo­nyai között sokkal több színjátszó együttes A SZOCIALIZMUS ÉS A BÉKE SZELLEMÉBEN VÉGZETT ALKOTÚ TETTEKKEL - NÉPÜNK KULTÚRÄLIS ÉLETÉNEK GAZDAGlUSÜÉRT ! /\ bőst csallóközi dal es tanciinne/jely. Mayyarics Vince, az S/ĹKľ dunaszerdahelyi /urasi bizottságának vetető titkára ünnepi beszédét tartja Az 1980-ban tartott járási konferencia mun- A /arasi konferencia küldöttei az 1981. évben kaelnöksége működésére is adottak a feltételek. Számos csallóközi községben működött az ötvenes évek végén messze földön híres színjátszó együttes, s bizony már jó néhány év óta nem hallatják hangjukat. A kisszínpadi tevékenység terén is példa­mutató mozgás mutatkozott néhány évvel ezelőtt a járásban. Elég ha csak a Fókuszt említjük, amelyet a Járási Népművelési Köz­pont tartott fenn, s hamarosan országos hírnévre tett szert nagyszerű szereplői és tehetséges rendezője révén. Számos kirob­banó siker, nagyszerű szereplés után azon­ban a Fókusz szereplöhiány és egyéb problé­mák, nehézségek következtében feloszlott. Akkoriban úgy tűnt, hogy a Fókusz után keletkezett űrt teljes mértékben kitölti majd a somorjai helyi szervezet Üzenet irodalmi színpada. A somorjaiakról elmondhatjuk, hogy „jöttek, láttak, győztek", hiszen nem sokkal a megalakulás, illetve az első bemu­tatkozás után a csúcsra kerültek, országos első helyezést értek el a Jókai-napokon. A győzelem után mint az üstökös eltűntek, az Üzenet is feloszlott. Azóta — sajnos — nincs a járásban egyetlen rendszeres tevékenysé­get kifejtő kisszínpad sem, egy-két alkalmi összeállítással csupán a várkonyiak és az alistáliak szerepeltek. Az utánpótlást tekintve örvendetes viszont a gyermek kisszinpadok ígéretes indulása, szereplése. A dunaszerdahelyi Kis Fókusz a nagy elődök nyomdokait követve már kétszer is első helyen végzett a Dunamenti Tavasz országos seregszemlén. Derekas munkát vé­gez a nagylégi általános iskola Május kis­­színpada is, amelyről a Dunamenti Tavaszon elért második és harmadik helyezésük tanús­kodik. E kettőn kívül még öt gyermekcsoport működik a járásban, s reméljük, felnőtt ko­rukban is hűek maradnak ezek a ma még csak tizenévesek ehhez a nemes kulturális tevékenységhez. Az énekkari mozgalom terén az utóbbi években szép eredményeket mondhat ma­gáénak a dunaszerdahelyi járás. Kórusaink évek óta előkelő helyezéseket érnek el a galántai Kodály-napokon. A kitartó szorga­lom és rendszeres munka először a Pokstal­­ler László vezette somorjai Híd vegyeskar számára hozta meg a megérdemelt sikert és elismerést; 1978-ban aranykoszorús minő­sítést kaptak. Az idei év pedig a Jarábek Imre karnagy által irányított dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskar számára volt eredmé­nyes, második helyezést értek el a galántai országos seregszemlén. (A szerdahelyi ének­kar 1981. november 14-én vette fel a Bartók Béla nevet). A névadományozó oklevelet ifj. Bartók Béla látta el kézjegyével, amikor az édesapja, a világhírű zeneszerző centenári­uma alkalmából rendezett nagyszabású nemzetközi kórustalálkozó vendégeként Du­­naszerdahelyen tartózkodott. E két országos viszonylatban is jelentős kóruson kívül Nagy­­megyeren, Dióspatonyban és Bősön műkö­dik még rendszeresen énekkar. Sajnos, a felsöpatonyi és alistáli vegyeskar — a régi fájós kérdés a szakemberhiány következté­ben — éneklőcsoporttá alakult át. A pozsony­eperjesi szép sikereket megért kórus pe­dig — néhány évi kényszerszünet után — az idén ősszel kezdte meg újból a rendszeres próbákat. Az énekkari mozgalom népszerűsítése és az előbbre lépést, a magasabb színvonal elérését biztosító tapasztalatcsere céljából Somorján, Dunaszerdahelyen, Nagymegye­­ren és Dióspatonyban évente rendszeresen sor kerül nagyszabású kórustalálkozó rende­zésére, hazai és külföldi kórusok részvételé­vel. A kórusok mellett fontos küldetést teljesí­tenek az éneklöcsoportok is elsősorban a csodálatosan szép és bizony sokszor már csaknem teljesen elfelejtett népdalok felele­venítésével és közkinccsé tételével. Jelenleg a járás községeiben 18 éneklőcsoport műkö­dik. Ezek a legtöbb esetben a helyi közönsé­get szórakoztatják a különböző évfordulók és nevezetes események tiszteletére rendezett ünnepségek alkalmából. A népdalok művészi tolmácsolásában ak­tív részt vállalnak a citerazenekarok is. Jelen­leg hét citerazenekart tartunk nyilván, köztük a Patócs Lajos vezette hodosiak tevékenysé­gét kísérte a legnagyobb siker. Valóban fe­lejthetetlen élményt jelent a hallgatóság szá­mára a három nemzedékből eggyé ötvöző­dött 16 tagú citerazenekar játéka. E nagy­szerű együttes az 1980-as országos sparta­kiád alkalmából Prágában is — több tízezres közönség előtt — sikeresen szerepelt a du­naszerdahelyi járás képviseletében. A néptánchagyomány ápolása és terjesz­tése terén országos viszonylatban is elisme­résre méltó tevékenységet fejt ki két együtte­sünk ; a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ égisze alatt működő Csallóközi Dal- és Táncegyüttes, valamint az öt évvel ezelőtt alakult és jelenleg a CSEMADOK helyi szer­vezete és a Városi Művelődési Otthon által fenntartott Csalló Népművészeti Együttes. Évek óta mindkét élegyüttes rendszeres résztvevője az országos seregszemlének és egyéb kulturális rendezvényeknek. De — saj­nos — a két élegyüttes mögött már hosszú idő óta nagy űr tátong, hiszen évek óta egyetlen rendszeres tevékenységet kifejtő tánccsoportja sem volt a járásnak. Örömmel tölt el bennünket, hogy e hiányosságról már csak múlt időben beszélhetünk, mert néhány évvel ezelőtt Hódosban, tavaly Nagymegye­­ren, az idén pedig Dióspatonyban szép jövő­vel kecsegtető tánccsoportok alakultak. Re­méljük. hamarosan sikerül felzárkózniuk a két élegyüttes mellé, s példájukat más köz­ségek fiataljai is követik majd. Az irodalom népszerűsítése, a könyv iránti szeretet elmélyítése és az olvasás — az állandó önképzés — iránti igény felkeltése szintén szövetségünk egyik jelentős feladata. Sikeres teljesítését nagyban elősegítik a jól előkészített és megszervezett író-olvasó ta­lálkozók. Ezekre általában az író 100—150 müvének megvásárlása és elolvasása után kerül sor. így érdekes kérdések vetődnek fel, hasznos és kölcsönösen tanulságos eszme­csere alakul ki a szerző és olvasói között. A dunaszerdahelyi járásban a CSEMADOK- szervezetek évente általában 25—30 író-ol­vasó találkozót tartanak, amikor is 40—50 ezer korona értékben találnak gazdára a csehszlovákiai magyar szerzők legújabb al­kotásai. MAG GYULA a CSEMADOK KB és a dunaszerdahelyi járási bizottsága elnökségének tagja, a népművelési szakbizottság elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents